ÁLLATALAKOK, NÖVÉNYEK, AZ ÉG MADARAI HIERONYMUS BOSCH A GYÖNYÖRÖK KERTJE

Hieronymus Bosch: A gyönyörök kertje 220x389 cm kb.1500 körül Madrid, Prado II. Fülöp, több képét is megvásárolta, köztük volt a Gyönyörök /földi örömök/ kertje, azonban amikor Fülöp király megszerezte, hogy elkerüljék a szexuális utalásokat átnevezték a képet, „Eper és Gyümölcs fák” -ra. /Alexandra Taylor/

H. Bosch: A gyönyörök kertje, (bal oldali panel) Paradicsom (87,5x76,5 cm)

Wolfgang Wintermeier: Hieronymus Bosch fantasztikus életműve A kor amelyben élt nagyban kihatott a munkásságára is. Ez volt az- az időszak amikor a boszorkányüldözés újabb talán legkegyetlenebb hullámát indította el VIII. Ince pápa híres, vagy inkább hírhedt 1484-ben kiadott bullája, amelyben többek között ezt írja. „ Nem minden súlyos aggodalom nélkül jutott fülünkbe nemrég, hogy…. mindkét nembeli személy megfeledkezve üdvösségéről és katolikus hittől elfordulva, az ördöggel fajtalankodik, varázsigékkel és ráolvasásokkal egyéb förtelmes boszorkányságokkal, vagyis bűnös módon galádsággal gyermekeket és fiatal állatokat öl meg, a mezők gabonáját, a hegyek szőlőjét s a fák gyümölcseit elpusztítja embert és állatot borzalmas belső és külső kínokkal gyötör…”

Részlet egy inkvizíciós vádiratból: „Kenőccsel bekent botokon lovagolnak a légen át a boszorkány-szombatra: a bak a kutya, majom vagy ember képében megjelenő ördögnek obszcén csókokkal és áldozatokkal hódolnak, imádják őt és neki adják lelküket, megtapossák a keresztet, leköpik és gúnyolják Istent és Krisztust; a lakoma után egymással s az ördöggel, ki hol férfi, hol nő alakját ölti magára a legförtelmesebb fajtalanságokat művelik.” Ismertek voltak a feketemisék, amelyeken fontos szerepet kapott a legkülönösebb alkotóelemekből álló varázsital és az úgynevezett boszorkánykenőcs kotyvasztása. Egy ilyen kenőcs alkotóelemei között aprított gyermekhús, mák, zsidócseresznye és bürök volt található. A mai tudósok rámutatnak arra, hogy a bürök, a farkasszőlő vagy a beléndek LSD szerű hallucinogén hatást fejtenek ki, ami nagyon is megnyilvánulhatott repüléses víziókban vagy szexuális kicsapon-gásokban. Mindehhez hozzájárult, az emberek babonába vetett hite és az ettől való félelme.

Néhány vélemény a munkásságáról. John Verneulen /Holland életrajzíró/ szerint: Hieronymus Bosch ezt a világot pellengérezte ki, különös, elgondolkoztató festményein, amelyek azért is ellentmondásosak, mert egy ellentmondásos korban születtek. Egy korai ismerője, Sigüenza /1605/ spanyol származású, Mexikóban élő szerzetes, művészetkedvelő és értő irodalmár, már felismerte benne azt a festőt: „akinek megvan a bátorsága ahhoz, hogy az embereket olyanoknak fesse, amilyenek belső mivoltukban”. Erwin Panofsky művészettörténész szerint:/ 1892 Hannover-1968 New York/ „Bosch valódi titkát teszi közzé, a csodálatos ábrándok és rémálmok ábrázolásával.”

Azt, már tudjuk, hogy amit Bosch megfestett, azt nem ok nélkül tette, mindenek jelentősége van. Még ha a mai napig is vitatkoznak rajta a művészettörténészek, Bosch kedvelők, hogy mit miért festett, mit szimbolizálnak a képei. Legrészletesebben talán Fraenger elemezte a munkásságát, ezt sokan vitatják, de mégis legtöbben rá hivatkoznak. Hieronymus Bosch 1450-1516

valami lényeges dolgot kell, hogy jelentsenek. Wilhelm Fraenger /1890-1964/ „Egy különös jelenséget kell észrevennünk két háromfejű teremtményt egy íbiszt, amely feltűnően áll a víz szélén és egy szalamandrát, amely a kicsinyeit vezeti a szárazra. Mivel ennyire ellentétes szerepet játszanak, valami lényeges dolgot kell, hogy jelentsenek. Az íbisz olyan összetörve fekszik Krisztus lába előtt, hogy mind a születés kínját, mind széttaposott madár fájdalmát jelentheti. A háromfejű madár jelenléte szándékosan kettős értelmű. Az íbisz a Nílus iszapjából és mocsarainak buján virágzó elhervadó, újjáéledő növényeinek szent madara.

Ő az eleven dolgok nemzője és elpusztítója, alkotója és felfalója a születés örök körforgása szerint. Az újonnan született élőlényeket fogja ki a tóból egyfelől, mint bábájuk, másfelől, mint gyilkosuk, de nemcsak ő gyilkol, az ősvízből éppen partra ugrott békát bekapja egy szomszédos madár, egy vízi szárnyas zsákmányra éhesen hajlik a tóra.

A macska szájában az egérrel, még egy íbisz, amely másik madárral egy békán osztozkodik. A különös fán három madár is eleséget keres. Látható a képen: nyúl, fácán, békák, különböző madarak, cinkék, egy unikornis, amely itt fekete.

„A háromfejű állatok azt hirdetik, hogy a hármas egység világterve a szaporodás és elemésztés elvén alapul. Végül azonban az élet győz, hisz minden teremtmény olyannyira ujjong a születés és lét feletti örömében, hogy a halál is az élet egyik eleme lesz és háttérbe szorul az örök újjászületés mellett.”

A halál az élet kapuja, és erről a nemzőerejű holt vidékről vezeti az életbe ivadékait a szalamandra. A szalamandra a nedves sötétből a szárazföld napfénye felé törekszik. Az íbisz holdtermészetével szemben ő a szoláris rendhez való átmenetet ábrázolja a halhatatlanság szimbólumaként.

Unikornis A négylábú állatok fejedelmének tartott egyszarvút a középkorban az erő, a hatalom, a tisztaság, a fény és a pompa jelképének, és emellett az isteni Ige megtestesülésének tartották. Az egyszarvúnak tehát vallási jelentőséget is tulajdonítottak. Az Ószövetségben csodás erővel rendelkező vadállatként szerepel, ugyanakkor a tisztaság, a szüzesség szimbóluma is egyben. Egyszarvú szelídsége és ártalmatlansága azonban nem minden jellemzésben szerepel. Előfordul ugyanis, hogy a szarvát nem mint csodatévő eszközt, hanem mint fegyvert írnak le, amellyel például az igazságot szolgáltat, méghozzá úgy, hogy a bűnösöket veri meg vele. A néphit úgy tartja, hogy csak a fiatal unikornisok szelídek és kedvesek, viszont ahogy idősebbek lesznek, úgy válnak veszélyesebbé is, és nem lehet már őket féken tartani öregebb korukban. Megállíthatatlanul pusztítanak el mindent, ami csak az útjukba kerül. Talán ezt a kettősséget fejezi ki Bosch azáltal, hogy egyszer feketének, egyszer fehérnek ábrázolja az egyszarvút.

Unikornis

Békésen isznak a tó vizéből az állatok: lovak, bika, gazellák, a tóban úszkálnak a vadkacsák, többfajta vízimadár. Az unikornis olyan hatalommal bír, mely lehetővé teszi még azt is, hogy általa megtisztítsa a vizet minden szennyezősétől és méreganyagtól, hogy a többi állat ihasson belőle.

Messze a kert hátterében egy oroszlán éppen most belez ki egy őzet Messze a kert hátterében egy oroszlán éppen most belez ki egy őzet. Körülötte a maradékra váró madarak. Látható fára mászó medve nyúl, egy róka, sertés kicsinyeivel, zsiráf, tarajos sül és őzek.

Többféle egzotikus állat látható a képen, amelyek virágzó fák és termő narancsfák között a nyugalmat sugározzák, ahogy a elefánt hátán ülő majom is.

Látható a pálmafára tekeredő kígyó, amely ebben a Bosch által elképzelt paradicsomban kevésbé hangsúlyosan van ábrázolva. Kígyó

Nagyon érdekes Bosch egyes egzotikus állatainak, különösen a zsiráfnak és egy fának az ábrázolása, hiszen nagyfokú hasonlóságot mutat más művészek munkáival.

Több elképzelés van arról, hogy zsiráfot minek alapján tudta Bosch ábrázolni. Az első feltételezések szerint az ismereteit Erhard Revich holland grafikus illusztrációiból szerezte. Revich kb.1450-1505 között élt, nem ismert a pontos születési és halálozási éve, sem a helye. Az, hogy a szentföldi zarándokútra kísért 1483-84–ben egy Breydenbach nevű arisztokratát ez ismert. Erről az utazásról Útikönyvet készítettek, amelyet Revich illusztrált. Újabb megállapítások szerint inkább az anconai Cyriacus által Kairóban talált zsiráf képével egyezik meg a Bosch zsiráfja.

Erhard Revich zsiráf ábrázolása Kairói palotában talált zsiráf kép

Cyriacus Ancona: Ciriaco De Pizzicoli / 1391-1452 / olasz kereskedő, utazó, műgyűjtő és humanista, akinek írásai alapján, a topográfiai és régészetre vonatkozó megálla-pításai alapján ismerhetjük meg az ókori civilizációt. Utazásai során járt Görögországban, Közel-keleten, Egyiptomban. Ezen utazások alkalmával több száz másolat készült érmékről, szobrokról, rajzokról és műemlékekről. A gyűjteménye hat kötetet tett ki, de ezek jelentős része elpusztult az 1514-es tűzvészben, csak néhány darab maradt fenn.

Anconai Cyriacus Hieronymus Bosch

Martin Shongauer: Menekülés Egyiptomból A két fa ábrázolása között szintén nagy a hasonlóság

M. Shongauer Menekülés Egyiptomból H.Bosch Gyönyörök kertje

A madárszikla Fraenger szerint: A barlangból kiröppenő madárcsapat lendületes körtáncban szárnyal a magasba. Ez az ember születésének és bizakodó ifjúkorának a jelképe. A madárraj fokozatosan a messzeségbe tűnik a balszélen máris látjuk a visszatérőket. Párosával jönnek, amit fekete és fehér tollaztat ellentéte igazol. Meleg és kényelmes fészekben telepednek le, ahol más másfajú madarakkal irigység nélkül megférnek.

A védett élet jelképének közelében a sziklabarlang mellett törött tojás hever, amely felé a fekete madarak menete vonul. Már nem röpködnek, hanem megfontoltan lépegetnek. Nyugodtan mennek a tojás sötét árnyékába, ami a sírjukká lesz, fölöttük a halál madara őrködik A születés és halál a természet mindenható körforgója olyan szimbólum formájában mutatkozik meg amelyben éppen annyi báj és derű, mint a valóban bölcs a természet mélyreható gondolata rejlik.

Németh M. Károly tanulmánya szerint: Az első kép felső részében, ahol szükségszerűen az angyaloknak kellett volna lenniük, madarak jelenléte szimbolizálja a szellemi létet. Olyan is van, hogy a fehér madárrajt fekete vezet. Mondjuk, ez lenne a fellázadt angyal boschi szimbolikája, de ehhez nagyon meg kell figyelni a madarak rajzását a képeken. És hogy a szellemiségről van szó egyértelmű lesz, hisz a madarak nemcsak a kép felső részében vannak jelen, hanem az alsó részben is az ember fizikai életterében.

„ A csodálatos mindig szép, teljesen mindegy, hogy mi csodálatos, sőt, csak a csodálatos a szép. „ André Breton

Felhasznált irodalom: Wilhelm Fraenger: Bosch Wolfgang Wintermaier: Hieronymus Bosch fantasztikus életműve Németh M. Károly : Tanulmány Internet: Kép és szöveg

VÉGE Rozgonyi Lászlóné 2013