A pedagógia eszmetörténet néhány kiemelkedő alakja

Az antikvitás filozófusai a nevelésről Szókratész Platón Arisztotelész

Szókratész (Kr. e. 470-399) Görög filozófusok között az első, aki a nevelésről máig érvényes jelentős gondolatokat fogalmazott meg „Minden dolog mértéke az ember” Vizsgálódásainak középpontjába a megismerő, gondolkodó és cselekvő embert állítja Kétféle megismerési formát különít el szókratészi bábáskodás heurisztika, a rádöbbentés művészete

Platón (Kr. e. 428/7-348/7) Az ókori Hellász kiemelkedő filozófusa, aki pedagógiatörténeti szempontból is kiemelkedő Állam és a Törvény A polisz 3 fő osztályra tagolható: Filozófusok Katonák Dolgozók

Platón (Kr. e. 428/7-348/7) Bírálatai a mesékről Zene fontossága Testi nevelés Tanulás lépcsői

Arisztotelész (Kr. e. 384-322) Érdeklődési köre kiterjedt a filozófia mellett a pedagógiára is Kíméletlen kritikával illette a kora nevelési gyakorlatát a család a városállam alapja Cél az erényes polgár nevelése Kétféle erény lehetséges: erkölcsi és szellemi

Arisztotelész (Kr. e. 384-322) A Politika című művében a nevelés folyamatát, és módszerét 7 éves ciklusokban tárgyalja: Születéstől 7 éves korig 7-14 éves korig Fontos a zenetanulás Nevelést az állam irányítása alá kell vonni

Marcus Fabius Quintilianus római filozófus Szónoki képzés tizenkét könyve Fontos kisgyermekek környezete Már 6 éves kor előtt is el lehetne kezdeni a tanulást Célszerűbb az iskolai nevelés Az emlékezőképesség fejlesztése

Marcus Fabius Quintilianus „Az én kedvem szerint való fiú az eladást szívesen hallgatja, közben-közben még kérdést is intéz hozzánk, de azért nyomon követi az előadás menetét, nem siet előre.” „Én az olyan tanítványt szeretem, kit a dicséret emel, a dicsőség boldogít, s ha legyőzik, sír.” Határozottan fellép a testi fenyítés ellen

Szent Ágoston (354-430) Ambrosius püspök tanításainak, beszédeinek, valamint egy jelenés hatására vált kereszténnyé Az ember eredendő bűnére vonatkozó gondolatai nagy hatással voltak a középkor emberfelfogására, gyermekképére A legfontosabb pedagógiai feladat szerinte az akarati nevelés A nevelés folyamatos küzdelem a gyermek bűnös természete ellen

Rotterdami Erasmus (1469-1536) Itáliai humanista Pedagógiai kérdésekkel is foglalkozott Munkáit két csoportba oszthatjuk: 1. A klasszikus nyelvi és irodalmi képzést szolgáló latin és görög nyelvtankönyvei 2. A gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló értekezések A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere (1512) A gyermek korai erkölcsös és tudományos értekezése (1529)

Rotterdami Erasmus (1469-1536) A gyermekkor és ifjúkor Erasmus szerint a nevelés legalkalmasabb időszaka A gyermek illő magatartásáról (1530) 1591-ben a magyar fiatalok számára is elérhető lett latin-magyar nyelvű változatban

Michel de Montaigne (1553-1592) Ideálja a sokféle tudományban jártas, de egyikben sem tudós gyakorlatias érzékkel megáldott reneszánsz ember Az értelmes tanulás fontosságára hívja fel a figyelmet Új eszmény: a gyermeki ártatlanság, az erkölcsi védelemre szoruló gyermek eszmény A gyermek nevelésénél elutasítja a szélsőségeket

Luther Márton(1483-1546) a nevelésről Az egyházi férfiak nevelése a plébániai iskolák és az egyetemek feladata A néptömegek iskoláztatására is nagy szükség van Három rétegben különböznek az emberek nevelés-művelés szempontja szerint: 1. Tudósok 2. Plébánosok 3. Köznép

Johannes Amos Comenius (1592-1670) pedagógiája Cseh-morva pedagógus Világszemléletének központjában a keresztény hit áll Fő gondolata, hogy az ember Isten teremtménye Mélységesen hisz az ember alakíthatóságában Felvilágosult gondolkozás Nevelésre mindenkinek szüksége van

Johannes Amos Comenius (1592-1670) pedagógiája A helyes gyereknevelésben a szülőknek nagy a felelősségük Comenius didaktikai és metodikai alapelveket állított fel: a szemléletesség a tudatosság a rendszeresség a következetesség a tananyag koncentrikus bővítése

Johannes Amos Comenius (1592-1670) pedagógiája Comenius iskolarendszer jobbítására a Nagy oktatástanban négylépcsős iskolarendszert vázolt fel: A kisgyermekkor iskolája az anyai öl A gyermekkor iskolája a tudományos játék, vagyis a nyilvános népiskola A serdülőkor iskolája a latin iskola, vagyis a gimnázium Az ifjúkor iskolája az akadémia és az utazás

John Locke (1632-1704) pedagógiája Az angolszász felvilágosodás képviselője Gondolatok a nevelésről (1693) Embereszménye a gentleman Neveléskor célok: Testi nevelés Erkölcsi és vallási nézetei a nevelésről Az értelem nevelése Pedagógiájában kiemelt szerepet kap az értelem kiművelése, csiszolása, formális képzése

Jean-Jecques Rousseau (1712-1778) természetközpontúsága Az abszolút emberi értékekben való kiteljesedésre törekedett Emil, vagy a nevelésről (1762) „Minden jó amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de minden elfajul az ember kezei között.” Pedagógiájának célja az e világi boldogulás, etikájának alapja a boldogságetika Nem hisz az ész mindenhatóságában A pedagógiát a gyermek köré képzeli el

Jean-Jecques Rousseau (1712-1778) természetközpontúsága A gyermeki fejlődés szakaszit 5 periódusra osztja Első könyv: születéstől a beszédig (2 éves korig) – testi nevelés Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig – az érzékszervek nevelése Harmadik könyv: 12-15 éves korig – az értelmi nevelés Negyedik könyv: 15 esztendős kortól a házasságkötésig – az erkölcsi nevelés

Claud Adrien Helvetius (1715-1771) Helvetius a francia felvilágosodás 1760-as évekkel kezdődő szakaszában tevékenykedett. 1772-ben Az emberről, értelmi képességéről és nevelhetőségéről címmel írt könyvet. Szerinte az állam feladata az egyenlőség, az egyén optimális körülményeinek megteremtése. Az ember természetéből fakadó alapvető kötelessége saját érdekeinek maximális érvényesítésére irányuló törekvés.

Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) pedagógiája Az egyetemes embernevelés gondolatából indult ki a korszak kiemelkedő svájci pedagógusegyénisége 1769 Neuhof Pestalozzi először intézményesítette a munkára nevelést Egy remete esti órája (1780) A nevelés fő célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára A nevelés legközelebbi, legfontosabb közege a család

Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) pedagógiája Lénárd és Gertrúd (1781) Egy remete esti órája hétköznapi emberek számára lefordított változata Vizsgálódás a természet menetéről az emberi nem fejlődésében (1797) Ebben az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját

Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) pedagógiája Az ember etikai fejlődésének 3 fokozatát különíti el: 1. „Természetes állapot” 2. „Társadalmi állapot” 3. „Tiszta erkölcs” 1789 a kormány megbízta egy árvaház létrehozásával Fontosnak tartotta a természetszerű pedagógiát

Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) pedagógiája 1800-ban a megalakult a „Nevelésügy barátainak társasága”, akik anyagilag támogatták a burgdorfi intézet megnyitásában Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? (1801) „Miként viselkedik, s kell, hogy viselkedjék egy művelt ember olyan esetben, ha valamely zavaros és homályos dolgot megfelelően elemezni akar, hogy azt tisztázza magában?” 1804 Yverdon Az ő didaktikájának középpontjában az élő szemléltetés áll

Összegzés A pedagógia eszmetörténet néhány kiemelkedő alakja: Az antikvitás filozófusai a nevelésről Humanisták nevelési nézetei