Pedagógiai pszichológia

A pedagógiai pszichológia fogalma Az iskolában folyó oktató-nevelő munkában, azaz a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pedagógiai jelenségeket, történéseket, törvényszerűségeket kutatja, vizsgálja. Feltárja, hogy: az ismeretátadás folyamatában a képességek alakulásának mechanizmusában a tanár-diák kapcsolatban egyén és közösség relációban személyiségjegyek kifejlődésének folyamatában mi megy végbe a tanulóban és a tanárban

A pedagógiai pszichológia a személyiségfejlesztés tudománya elsősorban az iskolai élet pszichológiáját vizsgálja figyelembe veszi az iskolán kívüli hatásokat is előzménye: a fejlődéslélektan kérdés: mit tehet a pedagógus, hogy a gyermek még fejlettebb legyen, hamarabb érje el a fejlődés optimálisan elérhető legmagasabb szintjét aktívan, alkotó módon szól bele a fejlődésbe

A pedagógiai pszichológia a harmonikus személyiségfejlődés törvényeit, lehetőségeit elemzi pszichológiai megalapozást kíván adni a pedagógiai tevékenység számára megszervezi azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek között a legszükségesebb folyamatok aktivizálódnak, a legpozitívabb személyiségjegyek formálódnak

A pedagógiai pszichológia Tárgya: a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pszichológiai jelenségek, történések, törvényszerűségek vizsgálata Feladata: a személyiségfejlődésben való aktív közreműködés és a harmonikus személyiségfejlesztés Elemei: személyi összetevők ki-kit-kiket? tevékenységek oktatás-nevelés

A pedagógiai pszichológiai megközelítés Motívum ↓ Jelenség ↑ Személyiség

A pedagógiai pszichológia rendszere A pedagógiai tevékenység személyi meghatározói (tanuló személyisége, pedagógus személyisége, tanulói közösség pszichológiája, egyéb közösségek hatásai) A tanulói személyiségfejlesztést meghatározó tevékenységek (nevelési folyamat pszichológiája, oktatási folyamat pszichológiája) Átlagtól eltérő tanulókkal való bánásmód (kiemelkedő képességűek, tanulásban elmaradók, nehezen nevelhetők)

A személyiségfejlesztés pszichológiája tevékenységben, aktivitásban nyilvánul meg vannak állandó jellemzői, amelyek rendszer jelleget, sajátos stílust kölcsönöznek az aktivitásnak belülről szabályozza a külső aktivitást

Személyiségelméletek biologisztikus elméletek (Hippokratész, Kretschmer, Sheldon) mélylélektani elméletek (Freud, Adler, Jung, Szondi Lipót) szociológiai eredetű elméletek (M. Weber, T. Parsons) dinamikus személyiségelméletek (Maslow, Rogers, Erikson)

Személyiségelméleti problémák 1. Honnan ered az aktivitás? Rogers önmegvalósítás Freud ösztönelmélet Mi befolyásolja a személyiség alakulását? tulajdonságok szerepek és szokások döntések és választások Mire irányul az aktivitás? motiváció akarat és érdeklődés

A személyiség fejleszthetőségének általános kérdései A személyiség fejlesztését segítő hatások minősége A fejlesztendő gyermek fogadóképessége A folyamat jellemzői

A személyiségfejlesztés törvényei A szerkezet és funkció egységének törvénye A belső alapok és külső hatások egységének törvénye A koegzisztencia törvénye A transzfer törvénye Aktivitás törvénye A rész és egész viszonyának törvénye A direkt és indirekt kölcsönhatásának törvénye A totalitás törvénye

A tanulói személyiség A pedagógiai tevékenység célja: A gyermeki személyiség fejlesztése Az eredményesség függ: tantárgy tartalma, alkalmazott módszer, ped-tan. viszony, atmoszféra , életkori és egyéni sajátosságok Életkori sajátosságok: függetlenedés, önállóság növekedése

Életkori sajátosságok: 6-10 éves kor első alakváltozás kora fő tevékenység a tanulás (tervszerűség, következetesség, akarati megfeszítés) a környezet tárgyi vonatkozású átélése konkrét műveletek dominanciája elvont racionális gondolkodás

Életkori sajátosságok: 11-15 éves kor második alakváltozás formális műveletek kialakulása erősödő kritikusság „ábrándozás” problémák: biológiai érés, társadalomba való beilleszkedés

Egyéni sajátosságok meghatározó elemei: idegrendszer, pszichikus tényezők, környezeti feltételek Mire törekszik? Mire képes? Mi motiválja? Mit valósít meg? ↓ dinamikus tendencia jellemzői temperamentum képességek jellemvonások rendszere

Egyéni sajátosságok (Horváth György, 2004.) 1. értelmi képességek érdeklődés igényszint intelligencia kreativitás kognitív stílus tehetség 2. érzelmi és erkölcsi sajátosságok érzelmi fejlődés és érzelmi kompetencia erkölcsiség és értékrendszer

A tanulói személyiség megismerése I. A megismerésnél figyelembe kell venni: a gyermek állandó fejlődésben van (folyamatos és rendszeres nyomonkövetés) a megismerés természetes környezetben történjen a személyiség tevékenységben nyilvánul meg a megismerés a továbbfejlesztés érdekében történik

A tanulói személyiség megismerése II. A megismerés fő területei: 1. az eddigi személyiségfejlődés adatai (anamnesztikus adatok) 2. a gyermek körülményrendszere (család, osztályközösség, más csoportok) 3. az aktuális személyiség (testi és pszichikus fejlettség)

A tanulói személyiség megismerése III. A megismerés módszerei: megfigyelés pedagógiai helyzetteremtés explorációs módszerek pedagógiai szándékú beszélgetés a tanuló tevékenységének értékelése

A „problémás” gyermek Tünetek: tartós levertség túlzott ingerlékenység alacsony önértékelés szorongó sokat foglalkozik önmagával indokolatlan változások jellemzik a magatartását

Leggyakoribb problémák - tanulási zavarok (írás és olvasás zavarai, figyelemzavar) - neurotikus tünetek (alvászavar, enurézis, beszédhibák, izomrángás) - emocionális rendellenességek (szorongás, depresszió, evészavar, suicidum) - pszichiátriai megbetegedések (skizofrénia, mániás depresszió, epilepszia) - magatartászavarok (agresszivitás) - kábítószer problémák (nyugtatók, serkentők, hallucinogének)

A tanári munka pszichológiája „pótolhatatlan emberi lény” Milyen a jó pedagógus? Salamoni bölcsesség, Freud éleslátása, Einstein tudása, a pápa istenhite Emberi kiválóság, pszichológiai jellemzők

Változások a XXI. században Információs forradalom Információhordozók megsokasodása Modernizáció ↓ Iskola szerepének újraértelmezése Jelenismeret, jelenre orientáltság (munka, tanulás, partnerkapcsolat, kommunikáció, társadalmi kapcsolatrendszer, pénzügyi erőforrások)

A nevelést érintő változások Az egyén, mint individuum (→ individuum-fejlesztő funkció) Megváltozott felnőtt-gyermek viszony A család visszaszorulása a nevelésben Társadalmi változások hatásai Változó elvárások a pedagógusokkal szemben „Új arcú pedagógus”

Új oktatási tartalmak – új(abb) pedagógusszerepek oktatástechnológus atmoszférateremtő tudományos kutató kísérletező tanácsadó ↓ nő a belső feszültség reflektív viselkedés (szembenéz önmagával, önnön lehetőségeivel, potenciáljaival, korlátaival)

A pedagógus mint foglalkozási szerep Szociológiai jellemzők: Az értelmiség legnépesebb csoportja 1950: 42%, 2002: 70% a nők aránya Nőtt a pedagógusok iskolázottsága Nyitott a nem értelmiségiek számára Ragaszkodás a pályához Nők a pályamegtartók Nagy a szubjektív megterhelés

Felmerülő problémák, kérdések: Tanári szerep – példakép, azonosulási minta „Tanít, nevel, adminisztrál” Tanári pályaindítékok – külső és belső motívumok Tanárparadoxon (belső konfliktusok) Tanári mentálhigiéné

A nevelő személyisége Rogers szerint: kongruens, elfogadó, bizalommal tele, megértő, empatikus Kuzmina szerint: kommunikációs képesség, konstruktivitás, pedagógiai tapintat, megosztott figyelem Kelemen László szerint: szilárd világnézet, fejlettebb növendékeinél, humánus

Adelson pedagógus típusai: sámán lelkész misztikus gyógyító Kurt Lewin vezetési stratégiái: autokrata demokrata laisser faire Anderson I/D=1,9

A hatékony pedagógus A megértés fontosságát hangsúlyozza A mindennapi élethez kapcsolódó feladatokat ad Folyamatos fejlődés biztosítása Elősegíti a tanulási tapasztalatok sokféleségét Megadja a tanulónak a választás lehetőségét Magas elvárásokat támaszt Pozitív légkört teremt Megközelítése következetes Elismeri a tanuló erőfeszítéseit, teljesítményét A tanulás megkönnyítésére megszervezi a pihenést Bátorítja a tanulók közös tevékenységeit Biztosítja a rendszeres visszacsatolást

Az ideális iskola-szülő kapcsolat alapelvei Kölcsönös tisztelet, a szülők és a szakember közötti egyenlőség felismerése Az információ és az ismeretek megosztása Az érzelmek megosztása Közös döntéshozatali folyamatok A családok jellemzőinek és a gyermekek egyediségének tiszteletben tartása

A burn-out jelenség A kiégés (burn-out) képszerű fogalom, melyet eredetileg a technológiában használtak és amely az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le a megszűnésig A kiégés fogalmát csak segítő foglalkozásokkal kapcsolatban használják A burn-out szindróma öndiagnózis

A fogalom meghatározása Herbert J. Freudenberger: "A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek." Ditsa Kafry: "A kiégés tartós, vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben." Jakob Levy Moreno: Az énkép a szerepekből fejlődik ki és szereprendszerként fogható fel. Önmagunk érzékelése ahhoz a szerephez kötődik, amelyet betöltünk és önértékelésünk attól függ, hogy milyen jól töltjük be azt. Így érthető, hogy aki szakmai szerepében csődöt mond, az önértékelését kikezdi. Egy szerep értékének szétesése szerepbeli kifáradáshoz, vagy szerepkiégéshez vezet, melynek oka az elavult elképzelésekben és a teljesületlen szerepelvárásokban rejlik.

Keletkezésének fő okai: Sok stresszor, nagy emocionális megterhelések Munkahelyen kevés motiváció, csökkent megelégedettség Megromlott szociális kontaktus Problémás kliensekkel való folyamatos érintkezés Munkahelyi keret feltételek és kapcsolatok megterhelők A segítő személyiségjegyei Stressz feldolgozási stratégiák Személyiségjegyek, melyek a pályaválasztáshoz vezettek

Keletkezésének fő okai: Képzettség hiánya Lehetőség hiánya Szabadidő hiánya Képesség hiánya Megfelelő „szelepek” hiánya A változatosság hiánya Értelmes feladatok hiánya Alkalmazkodási mechanizmusok hiánya Munkatársak közötti összhang hiánya Szakmai és személyes elismertség hiánya Saját motivációk felismerésének hiány

Tünetek Testi szindrómák: Krónikus fáradtság, gyengeség, energiátlanság, betegségre való hajlam, fejfájás, nyak- és váll izomzat fájdalmak, étkezési szokások megváltozása Emocionális tünetek: Kedvetlenség, levertség, feszültség, érzelmi kimerülés, gyakori sírás, érzelmi kiüresedés, megküzdési és kontroll mechanizmusok csődje. Szélsőséges esetekben lelki betegség alakulhat ki (depresszió, suicidium, alkohol-, drogabúzus, stb.) Szellemi kimerülés: Negatív beállítódás alakul ki önmagával, a munkával, más emberekkel, és általában az élettel szemben. Cinizmus, elvész a rugalmasság.

A burn-out lefolyása I. Idealizmus szakasza: - nagy lelkesedés a szakmáért - a kollegákkal való élénk kapcsolattartás - túlazonosulás 2. A realizmus fázisa: - szakmájával elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollegákkal, - érdeklődik a gyermek fejlődése iránt, - távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik, - kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság

A burn-out lefolyása II. 3. Stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság 4. Frusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk (pl. diákokból diákság, diákanyag stb. lesz). a kapcsolatban a megengedő és a tekintélyelvű stílus ingadozik, szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt, kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke 5. Apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a gyermekkel való interakció, a szakmai munka sematikusan történik

A burn-out szindróma terápiája I. 1. Prevenció: Motivációs lehetőségek: a./ általános motiváció: a munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken autonómia, szakmai fejlődés lehetősége, támogató rendszerek megléte anyagi-erkölcsi megbecsültség b./ személyes motiváció: a motivációk tudatossága döntő, a segítésen keresztül az öngyógyítási vágy így pozitív energiák, empátia forrása is lehet

A burn-out szindróma terápiája II. 2. Intervenciók: beavatkozási stratégiák és technikák a segítő részére. a./ a stressz teli szituációkat kevésbé személyes módon, inkább intellektuális, racionális vonalon megközelíteni b./ stressz teli interakciókban az involválódást igyekezni csökkenteni c./ szorosabbra fűzni a személyzeten belüli támogató, feszültséget csökkentő, felelősség-megosztásra lehetőséget adó kapcsolatokat d./ Coping, megküzdési stratégiák 3. Krízisintervenció

A nevelési folyamat pszichológiai elemzése Nevelési folyamat: céltudatos személyiségfejlesztés vezérlése Magába foglalja: a gyermek egész személyiségére kiterjed és pozitív változásokra törekszik kiterjed a tanuló életére tudatos együttműködést igényel figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat

A nevelési folyamat célja A tanulónak pontos ismeretei legyenek a világról Ismeretei összhangban legyenek magatartásával Rendelkezzen értékes személyiségjegyekkel

Az ismeretek kialakításának pszichológiai problémái tapasztalás cselekvés, aktivitás szokásalakítás fogalmak kialakítása a fogalmak szabályokká, normákká fejlesztése az ismeretek meggyőződéssé érlelése pozitív érzelmi állapot biztosítása

A magatartás kialakításának pszichológiai problémái az akarat fejlesztése helyes készségek és szokások alakítása konkrét viselkedésmódok alakítása a jellem alakítása

A személyiség értékmérői értékorientáció igényszint aktivitás motivációs bázis közösségi jelleg önállóság fegyelmezettség kreativitás énkép, önértékelés

Az oktatási folyamat pszichológiai elemzése Oktatási folyamatban történik a tananyag átadása, ill. annak tanulók általi elsajátítása. Összetevői: ismeretátadás és ismeretelsajátítás Problémái: ismeretelsajátítás alkalmazás programozott oktatás

Az ismeretelsajátítás problémái Hogy történik a fogalomalkotás? szemléltető oktatás (szenzualista empirikus lélektan) fogalomalkotás szakaszai: - tudatba való bevésődés absztrakciós folyamat esetleges vonások szelektálódása kialakul a mag cselekvő iskola (Lay és Dewey) elvont gondolkodás, megértés

Az ismeretek alkalmazásának problémái elmélettől a gyakorlat felé vezető út absztrakt és konkrét gondolkodás viszonylatában megy végbe feladatmegoldást jelent alkotó jellegű tevékenység támpontokra van szükség feladatszituáció alapos és sokoldalú elemzése az alkalmazás eredményessége összefügg az ismeretelsajátítás színvonalával

A programozott oktatás Alapelvei: „kis-lépések” elve „cselekvő tanulás” elve azonnali megerősítés elve egyéni ütem elve a teljesítmény kipróbálásának elve

Az iskolai tanulás pszichológiája klasszikus tanuláselméletek (asszociatív elvű, kondicionálások, belátásos tanulás) iskolai tanulás mindig egy adott életkorhoz kötött a megtanulandó anyag különböző jellegű a tanulási idő felhasználása tanulási módszer megválasztása Az iskolai tanulás 3 alapvető komponense: új információ szerzés, transzformáció, kiértékelés

A pedagógus feladata meg kell tanítani a helyes időgazdálkodást megfelelő tanulási forma megválasztása képesség kialakítása az igényszint emelésére ésszerű tanuláshoz csak elveket lehet adni!

Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális tényezők A teljesítmény összefügg: - az alkalmazott módszerrel a tanuló és tanár személyiségtényezőjével a pszichés klímával Teljesítmény és személyiség viszonylatában: az értelmi képességekkel és az intelligenciával (Eltérések mutathatóak ki az oktathatóságban, hiszen azonos feltételek mellett különböző szinteket érnek el a tanulók.)

Mentális tényezők Összefüggés mutatkozik az oktathatóság és a gondolkodási műveletek fejlettsége között Az oktathatóság összefügg a gondolkodási tevékenység gazdaságosságával Módosító tényező lehet az értelem mélysége Meghatározó lehet az értelem rugalmassága Meghatározó lehet a gondolkodás kritikussága

Affektív tényezők Az érzelmek motiváló, energiamozgósító funkciója Az érzelmek fokozzák vagy csökkentik a teljesítményt Az érzelmi állapotok már a tanulás folyamatát is befolyásolják Motiváció Szorongás Fáradás

Motiváció A motiváció csoportjai: Szociális motívumok Önintegráló motívumok Megismerő, kognitív motívumok A motivációt alakító tényezők: Az iskola általános légköre A szociális tényezők A tanítási óra levezetése A tanár motivációs tevékenysége Az otthoni környezet

Szorongás Pszichikus feszültség Teljesítmény és szorongás közti összefüggés Bizonyos mértékű szorongás szükséges a teljesítmény növeléséhez Fontos az oktatásban az egyénenkénti differenciálás a szorongásszint ismerete alapján

Fáradás Fogalma Olyan élettani állapot, amely valamilyen tevékenység következtében lép fel, s következményként a teljesítőképesség csökken (lehet normális és patológiás) Fajtái Fizikai munka következtében létrejövő Szellemi munka következtében létrejövő Endogén okok alapján fellépő Tünetei Viselkedési rendellenesség Megismerési folyamatok és funkciók pontatlansága Érzelmi károsodás Csökken a cselekvés pontossága

Fáradás A tanuló fáradásának forrásai: iskolaéretlenség, fizikai fejletlenség rosszul szervezett oktatási folyamat A fáradtság következményei: gyenge tanulmányi eredmény magatartási rendellenességek fejfájás, vegetatív zavarok, alvászavar

Fáradás Fáradékonyság Kifejezi az egyén tűrőképességét a megterhelésekkel szemben A fáradékony gyermek jellegzetes típusai: Fizikailag gyenge, ideges alkatú gyermek Aluszékony gyermek Túlértékelt gyermek Siető, időhiánnyal küzdő gyermek Kimerülés vagy kóros fáradtság étvágytalanság, depresszió, álmatlanság, alvászavar, hányinger

Fáradás A fáradás és kimerülés elkerülésének pszichológiai feltételei: A terhelési szint megállapítása, gyakori ellenőrzése Helyes napirend kialakítása Követelmények összehangolása Hatékony oktatási módszerek alkalmazása Érzelmek fokozottabb felhasználása Tevékenység és pihenés váltakozása Szaktárgyi feladatok (a lényeg kiemelése)

Lelki egészségvédelem Mentálhigiéné - lélek egészségének védelme, megőrzése Olyan életmód, életforma kialakítása, amelyben a személy számára adottak a testi, lelki, társas fejlődés feltételei Tudománya: mentálhigiénia Szemlélet- és elméletrendszer Interdiszciplináris megközelítésmód

Lelki egészségvédelem: paradigmaváltás Medicinális modell Klasszikus orvostudomány Lineáris okság Okokat keres, kiiktatja a zavart Betegség, diagnózis Gyógyítás Non-medikális modell Humanisztikus pszichológia Kölcsönhatások Magától elmúlik a zavar Probléma, zavar, állapot Konzultáció, intervenció, tanácsadás

Lelki egészségvédelem: a prevenció Központi fogalma: prevenció A prevenció fajtái: Primer prevenció MINDEN szocializációs színtér kóros folyamatok elindulását akadályozza meg Secunder prevenció (elsősorban eü intézmények) lelki eredetű megbetegedések megállítása Tercier prevenció (elsősorban eü intézmények) a betegségből fakadó károsodások csökkentése, megszűntetése, kezelése

A lelki egészség kritériumai (Jahoda) Uralom a környezet felett Adekvát valóságérzékelés Integráltság Pozitív tisztelet és elfogadás mások iránt Folyamatos fejlődés, növekedés az önmegvalósítás irányába Autonómia

Természetes támogató rendszerek (Caplan) Primer csoportok „közösségi kapuőrök” Szomszédság Önsegítő csoportok iránti igény

Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei Mentálhigiénés oktatás Mentálhigiénés prevenciós tevékenység Korrektív programok Önértékelés fejlesztése Önsegítés, kortárssegítés A tanári személyiség erősítése, védelme Szupervízió Iskolai szervezetfejlesztés Szülőkapcsolatok befolyásolása Nyitás a közösségek felé

Az iskolapszichológus szerepe Pszichológiai tárgyú felmérések, vizsgálatok elvégzése Óralátogatás Közvetlen foglalkozás a tanulókkal Tehetséggondozás Munkakapcsolat a pedagógusokkal Együttműködés a szülőkkel

Stresszt kiváltó események A tanulók folyamatos irányítása és ellenőrzése A tanulók fegyelmezetlensége Zsúfolt iskolák, magas osztálylétszám Rossz munkakörülmények Nagy idői leterheltség Anyagi, erkölcsi megbecsültség hiánya Rossz kollegiális kapcsolatok

Elsődleges prevenció 1. Szervezeti szinten: Döntésekbe való bevonása a dolgozóknak Forgórendszer kialakítása a munkamegosztásban Megbeszélések szervezése Mentálhigiénés programok 2. Egyéni szinten: Személyes és szakmai hálózat kiépítése Beszélgetés hasonló helyzetű kollégákkal Irreális elvárások megváltoztatása Érdeklődés kialakítása, elfoglaltság, hobbi Egészségesebb életstílus kialakítása Alkalmazkodási stratégiák kialakítása

„A motiváció az, amikor az álom munkaruhát ölt.” A tanulás motiválása „A motiváció az, amikor az álom munkaruhát ölt.” (Franklin) 1980: motiváció, kogníció, emóció kapcsolata tanulás és tapasztalás kapcsolata 1995: effektancia motívum (arra ösztönöz, hogy hatást gyakoroljunk környezetünkre kompetencia motívum (arra ösztönöz, hogy hatékonyabban bánjunk környezetünkkel) akarat, megküzdési stratégiák

A tanulás motiválása … egy kívánt célállapot elérésére való késztetés, irányítás, az egyén tanulási tevékenységre való készenlétének megteremtése céljából Az iskolai motiválás kérdései: Hogyan érheti ezt el az iskola, hogy ösztönözze a tanulót? Mi mozgósítja a tanulót, hogy magáévá tegye az iskola követelményeit?

A tanulási motiváció A tanulási motívum: befolyásoló erő speciális tapasztalatok eredményeként jön létre egyénenként különböznek A motívumok jellemzői: tanultak az egyén által aktívan alakítottak csak meghatározott szituációs feltételek mellett vezetnek cselekvéshez relatíve tartósak a relatíve legerősebbek aktivizálódnak

A tanulási motiváció - a tanulási tevékenységre késztető belső feszültség - energetizálja, aktivizálja, irányítja a tanulást a tanuló és az iskolai követelmények kapcsolatának rendszerében formálódik belső dinamikus hajtóerők és a külső tényezők kölcsönhatásában alakul

Meghatározó elem: önszabályozás autonómia kialakulása kezdetben pillanatnyi igazságoknak való kiszolgáltatottság reflektív önreguláció: értelem, érzelem, akarat ↨ énkép figyelembe kell venni: a tanuló kialakult nézeteit, meggyőződését, értékelési rendszerét, meghatározó környezeti befolyásokat

A tanulási motiváció osztályozása 1. Beépült (internalizált) motiváció lelkiismeret, kötelességtudat 2. Belső (intrinsic) motiváció személyiségjegyek, tanulási szituáció sajátosságai érdeklődés, kíváncsiság, belső ösztönzés 3. Külső (extrinsic) motiváció a tanulás mint eszköz jutalom reménye alapozza meg (vagy a büntetés elkerülése) 4. Presztízs motiváció külső és belső motívumok között található belső énérvényesítés vagy külső versenyhelyzet motiválja

A tanulás és a motiváció kapcsolata viszonyulás feltétel irányultság tanulás motiváció kitartás eredményesség intenzitás tartósság

A tanulói teljesítmény mérése, értékelése A nevelés szempontjából az értékelés /elismerés, jutalmazás, elutasítás, büntetés, stb./: a nevelés módszerei közé tartozik külső szabályozó szerepet tölt be a személyiségfejlődésben/fejlesztésben Módszereiben változatos szervezett visszacsatolás, értékmegállapítás

A tanulói teljesítmény értékelése A pedagógiai értékelés célja: a személyiség fejlesztése Az értékelés alapja: a tanuló teljesítménye A tanulói teljesítmény: állandóan változik pszichikai, pedagógiai és társadalmi tényezők által meghatározott

Az értékelés számos probléma forrása lehet ismeretek ellenőrzése és értékelése „a termék minőségét kizárólag a termelő értékeli” a tananyag elvégzése áll a fókuszban elsősorban fegyelmező tevékenység a számonkérés ötletszerű, esetenként megtorló jellegű

Szükséges-e az ellenőrzés és értékelés? félelem és szorongás legfőbb forrása nem a tényleges fejlettséget tükrözi elsősorban az emlékezetet méri Viszont: emeli a teljesítményt visszajelzés hiánya károsító hatású megmutatja siker fokát és a lemaradás mértékét

Az értékelés funkciói 1. Személyiségfejlesztő vagy nevelési funkció énképfejlesztő funkció megerősítő funkció motiváló funkció mintanyújtó funkció prognosztizáló funkció 2. Visszajelentési funkció 3. Szabályozó funkció 4. Szelekciós funkció

Az értékelés funkciói: az oktatás eredményességének lemérése a tanulói teljesítményről kapott visszajelzés alapján a tanulók ismereteinek, képességeinek számbavétele, s eközben tanúsított magatartásuk minősítése a megtanult ismeretek megerősítése, ismétlése

Értékelés fajtái Diagnosztikus: helyzetfeltárás Formatív: segítés, fejlesztés Szummatív: minősítés Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai teljesítmények alakításában: hozzájárul a különböző értékek, normák, magatartásformák kialakításában motivál a tanulásban, mintát ad Az értékelés problémája: a viszonyítás – önmagához vagy külső elvárásokhoz.

Az értékelés követelményei objektivitás érvényesség megbízhatóság sokoldalúság megkülönböztető jelleg

Az értékelés funkciója, tárgya, szintjei Funkciója: a visszacsatolás a különböző pedagógiai jelenségekről Tárgyai: egy ország oktatási rendszere, központi és helyi tantervek, egyes iskolák eredményessége, pedagógusok munkája, oktatási anyagok, tanulók tudása, fejlődése, pedagógiai kezdeményezések Szintjei: országos, regionális, helyi, tanulócsoport, egyén

Az értékeléskor figyelembe kell venni: az ellenőrzés, értékelés a tanuló személyiségének fejlesztése érdekében történik szerves része az oktatási folyamatnak csak nevelő és növendék személyi kapcsolatában értelmezhető

Az értékelés folyamata 1. Az értékelés megtervezése a./ funkciójának tisztázása, rögzítése, b./ a célok, a követelmények megfogalmazása, átvétele c./ az információ-, ill. adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, ha szükséges, akkor kifejlesztése. 2. Információgyűjtés a tanulók tudásáról 3. Az információk elemzése, értelmezése 4. A megfelelő minősítések, ill. döntések megfogalmazása

Az osztályozás pszichológiai kérdései tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonya a feladatként adott teljesítmény minősítésére használt eljárás Funkciói: didaktikai nevelési Nehezíti az osztályozást: objektív normák hiánya szubjektív hibaforrások az objektivitás mértéke függ a tárgy jellegétől veszélyes az érdemjegyek fetisizálása

A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése A követelés kötelező célokat és feladatokat állít a tanuló elé cselekvés, tevékenység végrehajtására késztet (aktivizál) Külső indításból halad a belső indítás felé: kisiskoláskorig: felnőttekhez kötődő tekintélyerkölcs pubertáskorban: társakhoz kapcsolódó szolidárerkölcs ifjúkor: öntudatos autonóm erkölcs A követelés értéke: céltudatos cselekvéshez szoktat, önfegyelemre, önuralomra nevel Fajtái: parancs és tiltás A parancs szabályai: ne legyen túl sok legyen szuggesztív, rövid és határozott legyen következetes körültekintően kell alkalmazni

A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése A meggyőzés Kettős cél elérésére alkalmas: tudatformálás meggyőződés-alakítás Serdülőkortól alkalmazható Elősegíti: a kérdésre adott helyes válasz a viselkedés várható következményeinek közlése ok-okozati összefüggésekkel való érvelés beszélgetés

A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése Jutalmazás és büntetés külső, társadalmi értékelés, amely a nevelőn vagy a közösségen keresztül jut el a tanulóhoz A jutalmazás: elismerő értékelés, pozitív hatású, energetizál, cselekvésre ösztönöz A büntetés: gátló nevelési módszer hatása lehet pozitív, negatív és védekező

A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése A példaadás A példa hatásának pszichológiai feltételei: a példaképben az elvek és a cselekvés összhangja a példa érzelmileg is ragadja meg a követőt a példa hatását fokozza a társadalom értékelése legyen meg a befogadóban a szükségletek az átvehető tulajdonságok iránt A példakövetés típusai: hűen lemásol vagy válogat (befolyásolhatóbb, alkotóbb személy) Példaképválasztás: kisgyermekkorban: alapja az érzelmi kötődés, külsődleges tulajdonságok kisiskoláskor végéig: konkrét élő személy, jó és rossz tulajdonságok egyaránt átvételre kerülnek serdülőkor: eszménykép, „nagy emberek”

A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése A gyakorlás, szoktatás Az erkölcsi szokásrendszer kialakításának módszere cél a követelmények betartása

A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai konfliktus a kollégákkal iskolai tevékenységhez köthető (érték/érdek) személyes jellegű Megoldás: kooperáció, konszenzus konfliktus a szülőkkel makrostrukturális okok, kompetencia határok szülőtípusok: aktív, passzív, ellenséges, kritikus cél: konstruktív kommunikáció

A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai konfliktus a diákokkal diák viszonyulás: azonosuló, konform, agresszív, kritikus életkorfüggő pedagógusi viszonyulás: gúny, irónia, empátia, együttműködés, szankció… diákok konfliktusai okai: rivalizálás, „másság” elutasítása, agresszivitás, csoport társas légköre

Sokfélék vagyunk (egyéni sajátosságok)

„Átlagos gyermek” Kit nevezünk "átlagos gyermeknek?" aki az iskolai tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik, szociokulturális kömyezete rendezett, a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik.

A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők Gyermek Iskolán kívüli feltételek Iskolai feltételek Egyéni és speciális fejlődési szükségletek DIFFERENCIÁLÁS Külső Belső Szelektív Integratív Iskolai válaszok

Az integráció pedagógiája = a jó pedagógia Gyermekközpontú Az életben valóban használható tudást ad Módszertanilag megújult A gyermekek tevékenységére, problémamegoldásaira és önállóságára épül Reflektív, nem mutogat kívülre, nem hibáztatja a szülőket, nem a család és különösen nem a gyermek felelősségévé teszi a tanulást Differenciáló pedagógia (mindenkit a saját lehetőségeinek, igényeinek megfelelően optimális fejlesztésben részesít)

A pszichés rendellenességek jellemzői: 4 D modell: deviancia (normától eltérő) distresszkeltő (kellemetlen, nyugtalanító) diszfunkcionalitás (bomlasztóan hat a köznapi tevékenységre) veszélyesség

Biológiai tényezők genetikai hibák alkohol, drogok, AIDS civilizációs betegség, diszfunkciók alakulnak ki miatta táplálkozás szülés körülményei koraszületés fogós szülések elhúzódó szülések balesetek

Pszichológiai hiányosságok születés előtt - magzat emlékszik erre (énekek, szívhangok) - beszélgetés a magzattal - simogatás - anya: súlyos stressz hormonok  magzat labilis élete szülés alatt szülés után - pszichológiai környezet - biztonságos kötődés (szociális kapcsolatok, vallás, problémamegoldás, személyiségek) - törődés, simogatás, babusgatás (deviánsoknak érintésterápia) - szabadság, felelősség, játék

Szociális tényezők öröklés/környezet hatás család is lehet betegítő tényező (gyermekbántalmazás, félelem, szexuális abúzus) iskolai ártalmak (pedagógus, társak, iskolai stressz, teljesítmény centrikus követelmények, zsarolások) TV: értékek, ideálok közvetítése, de agresszió is, mely érzéketlenné tesz, valósághoz való viszony megváltozik társadalom

Az átlagtól eltérő gyerekek pszichológiája kiemelkedő képességű tanulók tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problematikus vagy nehezen nevelhető tanulók

Speciális bánásmódot igénylő tanulók lassú tanulók tehetséges gyerekek hátrányos helyzetű tanulók tanulási zavarral küzdők alulteljesítő tanulók nehezen nevelhető akadályozott tanulók

A hátrányos helyzetű tanuló Jellemzők: alacsony jövedelmű családok tagjai sokszor nem kielégítő a testi fejlődés, orvosi ellátás éhezés, egészségtelen körülmények hiányos nevelési ismeretek (tervszerűség hiánya) tapasztalatok, élmények hiánya tanulási motiváció sérülése korai munkavállalás

Szocioökonómiai (jövedelmi) helyzet meghatározói: /Spéder, 1998/ a felnőttek munkaerő-piaci pozíciója - iskolai végzettség - iskolai végzettség, szakma iránti kereslet - a munka anyagi elismertsége a család demográfiai összetétele, családszerkezet (családmag, nagycsalád, családtöredék) - gyermekek száma - nyugdíjasok száma - együtt élő családtagok száma és korösszetétele - beteg családtag

Szociokulturális hátrány Az iskola feladata a kulturális értékek átszármaztatása A családi és az iskolai szocializáció közötti távolság juttatja a gyermeket szociálisan előnyös, vagy hátrányos pozícióba. Hátrányosnak tekinthető egy gyermek helyzete, amikor az számára a szokásosnál és átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő a személyiségfejlődésében, tanulási eredményei elérésében, iskolai életminőségében. Nehezebb az iskolai helyzete: - nyelvi, kulturális, etnikai kisebbséghez tartozik - külföldi állampolgár

A hátrányos helyzetű gyermek Mikrokörnyezeti ártalmak: a család (vagy az ép család) hiánya alacsony egy főre jutó jövedelem, egészségtelen lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, a család életmódja, az érzelmi hiány, a deviáns környezet szocializációs ártalmai, a gyerekekkel való törődés hiánya, Makrokörnyezeti ártalmak: az iskola objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság, tanteremhiány, felszereltség hiánya stb. ), nem megfelelő szakos pedagógus ellátottság, a település helyzete, az infrastruktúra hiánya, a település kulturális életének színvonala

A veszélyeztetett gyermek Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak fejlődésében erősen gátolt. A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő. A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli. Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni. A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.

Tennivalók: ne sztereotipizáljunk iskolai étkeztetés, orvosi ellátás hiányzó tapasztalatok pótlása motiválás, érdeklődés felkeltése, fenntartása

Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód Iskolai alulteljesítés: a tanuló tartósan képességei alatt teljesít Thorndike: mérési rendszer hibája Alapvető jellemzők: alapvető pszichológiai folyamatokban nincs rendellenesség minden tantárgyra kiterjedő nehézségek nem tanulási zavar, ill. fogyatékosság az érzelmi és a szociális szféra zavarával függ össze Mérése: IQ-teszt és tantárgyteszt

Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód Felismerése: az órára rendszertelenül készülnek helytelen tanulási szokások perfekcionisták követelményektől szoronganak túlzottan érzékenyek magukba zárkóznak társas készségeik hiányosak

Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód Rimm (1989) faktorai: 1. verseny 2. felelősség 3. kontroll 4. teljesítményvonatkoztatású kommunikáció 5. tekintély, tisztelet Megszüntetése: pszichodinamikai beavatkozások (pszichológus) sikerélmény biztosítása, személyes hatóerő érzete tanulási környezet megváltoztatása alapvető készségek fejlesztése Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód

A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód szociális inadaptáció (magatartási rendellenességek) Kelemen (1981): magatartásuk jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól iskolai környezetben alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségek általános nevelési eljárások nem hatékonyak értelmi fejlettség normális Tünetei: 1. agresszív-támadó magatartás 2. regresszív-védekező magatartás 3. az erkölcsi magatartás zavarai

A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód Oka: környezeti ártalmak (nagyrészt családi eredet) kedvezőtlen családi légkör helytelen nevelési eljárások (kényeztetés, szigorúság, kettős nevelés, következetlenség) Teendők: prevenció (társadalmi); kapcsolattartás a szülőkkel korrekció: - tünetek tanulmányozása - okkeresés - elemzés - tervkészítés - szeretet, megértés, bizalom, pszichológiai tudás A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód

A lassú tanulókkal való bánásmód Osztálytársaikhoz képest számottevően lassabb ütemben képesek tanulni. Jellemzők: IQ 70 és 85 között éretlenek, fejlődési ütem lassúbb frusztrációs tolerancia alacsony hajlamosak magukat leértékelni figyelem nem tartós alapkészségek terén hiányosságok helytelen munkavégzési szokások

Lassú tanulók Ördögi kör: hiányosságok bátortalan alacsony feladatvégzés önértékelés

Lassú tanulók A fejlesztés két általános stratégiája: Kompenzáló oktatás: - a szokásosnál gazdagabb környezeti feltételek - a hiányosságok kiegyenlítése - a tanítási-tanulási folyamat során arra támaszkodik, amiben a tanuló jó! Korrekciós oktatás: - a tanuló gyenge oldalainak felerősítése, a hiányosságok felszámolása a cél - az anyag újratanítása, a szokásosnál többszöri gyakorlás A lassú tanulók számára kisebb létszámú, ún. korrekciós osztályokat hoznak létre, ahol mindkét stratégiát használják.

A tanulási zavarral küzdő tanulók a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutatnak az intelligenciájuk átlagos vagy az átlagot meghaladó speciális tanulási nehézséget jelent nem betegség  nem lehet „kigyógyulni” belőle, de speciális fejlesztéssel korrigálható

A tanulási zavarral küzdő tanulók A tanulás mely területei érintettek? alapvető és legfontosabb megtanulni valók: olvasás, írás, számolás, a nyelv ismerete kitartás, szervezőkészség, impulzivitás, társas alkalmazkodás képessége, mozgáskoordináció

A tanulási zavarral küzdő tanulók Ki kell zárni: - érzékelés zavarai (látás, hallás) - motoros funkciók zavarai (agyi károsodás, izomdisztrófia) - környezeti hatások (sok hiányzás, rossz tanítási módszer, kedvezőtlen kulturális hatások) - emocionális zavarok

A tanulási zavarral küzdő tanulók Leggyakoribb megnyilvánulási formák: diszlexia: az olvasástanulás terén mutatkozó zavar diszgráfia: az írás képességének károsodása diszkalkulia: a számolási képesség zavara

A dyslexia tünete olvasás írásban fellépő tünetek a beszéd területén megnyilvánuló tünetek magatartásban fellépő tünetek

Olvasás-írásban fellépő tünetek olvasás hibái (betűtévesztés, betűkihagyás, szótagkihagyás, betoldás, rossz kombinációk, ismétlések, szóroncsok) olvasás tempója (lelassult pszichomotorium, kompenzációként létrejött rossz olvasástechnika) szövegmegértés (minél kevesebb hiba, annál érthetőbb)

A beszéd területén megnyilvánuló tünetek nyelvileg fejletlenek, elmaradottak gyenge a szájtérben való tájékozódás gyenge szókincs (kevés az aktívan használt szó, szótalálási nehézségek)

Magatartásban fellépő tünetek 90%-nál fordul elő dekoncentrált, fáradékony, változó teljesítmény védekezési és kitérési mechanizmusok agresszivitás kompenzáció félelemmel teli visszahúzódás

Egyéb területek fejletlen ritmusérzék nehezen alakul ki a testséma ügyetlenek a finommozgások rossz tájékozódás térben és időben

A tehetséges tanulók Tehetségesnek tekinthetők azok az óvodások, általános és középiskolások, akik kinyilvánított vagy potenciális képességeikből adódóan bizonyíthatóan magas teljesítményre képesek a következő területek bármelyikén külön-külön vagy együtt: általános intellektuális tehetség specifikus tanulmányi képesség kreatív vagy produktív gondolkodás vezetői képességek vizuális és előadóművészetek

A tehetséges tanulók A tehetséges tanulók kiválasztása: átlagon felüli intelligencia (130 felett) a tanuló múltbeli teljesítménye az adott területen (standardizált tantárgyi tesztek) kreativitás a feladatvégzésben mutatott kitartás és felelősségérzet

A MÖNKS-RENZULLI-FÉLE MODELL

Az azonosítás fázisai (Eyre,1997) Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése A második fázis: ad hoc azonosítás A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: tanári jellemzés, tesztek és felmérések, kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, iskolapszichológusok véleménye, szülői jellemzés, tanulótársak jellemzése.

TEHETSÉGPONTOK, 2009

Szülők szerepe a tehetséggondozásban Fejleszti gyermeke képességeit~szellemi,fizikai, szociális…képességeit Bátorítja gyermekét az önelfogadásban Biztosítja az ingergazdag, támogató környezet Érzelmi biztonságot nyújt Identifikációs modell közvetít kíváncsiság gyermeke dolgai iránt Lehetőséget ad együttes tevékenységre A tanulás személyi, tárgyi,anyagi feltételeinek biztosítása Menedzseli gyermeke tehetségének megvalósulását

A tehetséges tanulókkal való bánásmód A tehetségfejlesztés 3 fő stratégiája: gyorsítás, léptetés:a tanulmányoknak a szokásosnál rövidebb idő alatti elvégzése gazdagítás, dúsítás: az érdeklődési körnek megfelelően, a tantárgyi anyagon túli képzés elkülönítés: külön iskola vagy osztály

Mire is van szüksége egy tehetséges gyermeknek? LEHETŐSÉG Kognitív Önálló, önirányított tanulásra Tapasztalatcserére, Hatékony tanulási technikára. Magasabb kognitív szintű munkára, BÁTORÍTÁS Affektív Elmélkedésre, Kérdésfeltevésre, Kockázatvállalásra SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Együttműködésben és tiszteletadásban Önelfogadásban, érdekérvényesítésben Vezetői szerep felvállalásában Szociális

Pedagógiai kommunikáció A pedagógiai kommunikáció - a pedagógiai céloknak alávetett - pedagógiailag szabályozott, intézményesült, - tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely nevelők és növendékek közvetlen személyes kapcsolataiban megy végbe.

Az osztálytermi kommunikáció szintjei Intraperszonális kommunikáció Interperszonális kommunikáció Csoportkommunikáció

Meghatározói elemei Szituáció (helyzetleírás, jelenet) Résztvevők (beszélő, címző, hallgató, címzett) Célok (kimenetelek, végcélok) Akciósor (az üzenet tartalma és formája) Eszközök (csatorna, beszédformák) Normák (interakciós normák, értelmezési normák)

Tanári kommunikációs eszközök I. Vokális kommunikáció A hangerő A hangfekvés A beszéd tempója

Tanári kommunikációs eszközök II. Nonverbális kommunikációs eszközök a tanítás nézőpontjából: Mimika Tekintet Gesztusok, kézmozdulatok Testmozgás, testtartás Térszabályozás

A tanulók kommunikációs viselkedése Típusok: „a mintagyerek” „nem értem” „a visszakérdező” „a jóváhagyást kicsikaró” „a csodálkozó” „a tanár nonverbális jelzéseiből tájékozódó”

A tanulók testbeszéd jelei A stressz jelei Az agresszivitás jelei A hazugság jelei A figyelem, az érdeklődés jelei Az unalom jelei A tanulói testbeszéd helyes értelmezésének fontossága!!!

Esetleges megoldás T. Gordon: hatékony kommunikáció őszinteség és nyíltság kommunikációt serkentő és gátló közléstípusok kié a probléma?: akinek az igényeit sérti a másik viselkedése közléssorompók: nem segítik a probléma megoldását (kész megoldást ad, utasít, bírál, elbagatellizálja a dolgokat)

Közléssorompók Parancsolás, utasítás: „Azonnal radírozd ki!” (félelmet kelt, ellenállás, ellenségesség elmélyítése) Figyelmeztetés, fenyegetés: „Ne kelljen kétszer mondanom…” (félelem, kipróbálás, haragot ébreszt) Prédikálás, megleckéztetés: „Egy ekkora gyerek ezt már…” (bűntudat, bizalmatlanság) Tanácsok, megoldások, javaslatok Kioktatás: „Hát ebben tévedsz” (védekező magatartás, megbántottság, nem figyel rá) Ítélkezés, kritizálás, hibáztatás: „Annyira felületes vagy!” (megbélyegző, visszavágás, önbeteljesítő jóslat)

Közléssorompók Dicséret, egyetértés: (manipulatív szándék) Szidás, megbélyegzés: „Ma sem fájdul meg a karod a sok jelentkezéstől, Józsi!” (önértékelést rontja, visszavágás, nevetségessé tehet) Értelmezés, elemzés: „Ki vagy merülve, és túlreagálod a dolgot!” (düh, félreértés) Bíztatás, vigasztalás: „Ugyan már, biztosan sikerülni fog!” (problémát bagatellizálja) Kérdezgetés, vallatás, keresztkérdések: „Hogy történt? Ki kezdte?” (gyanakvás, bizonytalanság) Elterelés, humorizálás: ”Erre most nincs időnk!” (problémák szőnyeg alatt)

A hatékonyságot növeli: én-közlések passzív hallgatás: csend, empátiás dörmögés, ajtónyitogató mondatok aktív hallgatás: értő figyelem (visszatükrözés) ajtónyitogató kérdések

Az iskolai csoportok pszichológiája Az iskolai közösségek specifikumai formális csoport életkori meghatározottság szervezett és irányított személyiségfejlesztés Az iskolai osztály, mint a társas kapcsolatok szerveződésének vezető színtere iskolai közösségek alapegysége az osztály a tanuló mikrokörnyezete státuszok, szerepek (szocializáló szereppel bírnak)

Az iskolai csoportok pszichológiája A csoporttá szerveződést befolyásoló tényezők ülésrend közös élmények csoportba lépés együttlétből adódó élmények létszám és nemek megoszlása meghatározó a pedagógus személyisége

Az iskolai csoportok sajátosságai kettős arculat: formális és informális csoporttá válás feltételei: ébredjenek a tanulók egymás jelenlétének tudatára igényeljék a tanulók a másokkal való együttműködést az együttműködésnek a kölcsönösségen és a viszonzáson kell alapulnia (bizalom, alkudozás, összehangolás) ébredjenek a tanulók annak a tudatára, hogy ők minden mástól megkülönböztethető egységet képeznek

Az iskolai csoportok fejlődése A csoport fejlődése Argyle szerint: formálódás viharzás normázás produktivitás A csoport fejlődése Mann szerint: kezdeti panaszkodás korai aktív bekapcsolódás konfrontáció (ellenőrzés) internalizálás (kompetencia) elválás és befejező áttekintés (gondoskodás)

Szerepek az osztályban Konstruktív szerepek: Kezdeményezők, véleménynyilvánítók, kérdezők, informátorok, szabályalkotók, általánosítók, engedelmeskedők Destruktív szerepek: Akadékoskodók, vetélkedők, mindentudók, hírharangok

Pszichológiai sajátosságok csoportösszetétel heterogenitás és homogenitás osztály- és csoportnormák segítő és gátló hatás csoportnagyság csoportszerkezet

„ Amikor a bölcs ember tanít, akkor irányítja és nem magával vonszolja tanítványait…., Megmutatja az utat, de nem viszi őket végig a célig… Jó tanárnak nevezhetjük azt az embert, aki tanítványait arra bátorítja, hogy saját fejükkel gondolkozzanak.” Confucius