A magyarországi második esély iskoláinak fejlődési lehetőségei a dán és a német termelőiskola modell tükrében

 Cél: termelőiskolák létjogosultságának, adaptálhatóságának bemutatása  Dánia  Németország  Feltételezem, hogy Magyarországon termelőiskolák alapításával a foglalkoztatáspolitika területén számos probléma oldódhatna meg.

 Forrás:  Szakirodalom  Interjúk termelőiskolák vezetőivel, tanulóival  Szakmai gyakorlat során megszerzett személyes tapasztalatok  Módszer: összehasonlító elemzés  Fejlődéstörténet  Működés  Célcsoport  Finanszírozás

 1985: termelőiskola törvény  Állami szubvenciók kb. 85%  „Nemzeti stratégia”  Minden fiatalnak lezárt képzése legyen  „Aktivizáló stratégia”  A Fiatal köteles elfogadni  Ha nem fogadja el – nem kap szociális juttatást

Termelőiskola

 1920-as évektől - nincs törvényi szabályozás  „Arbeitsverbund Produktionsschule Nord”  Képzési lehetőség+szakmai képességek  Kompetenciák megállapítása + egyéni támogatási terv  Szakmai és szociális fejlődés párhuzamosan alakul ki  Személyi kompetenciák erősítése  Bizalom kiépítése  Megszokott viselkedési formák elhagyása Attitűd megváloztatása

Pedagógiai módszer Szervezeti feltételek Termelőiskola

 Egy éves költségvetés  ESZA pályázatok  létbizonytalanság  5-10% önerő  Fizetés: 5 €/nap

 1989 : piacgazdaság  társadalmi egyenlőtlenség  Fiatal munkanélküliek  1995: Első Dán-Magyar Termelőiskola  2 iskola  Zalaegerszeg  Pécs

 Pályakezdő munkanélküliek  Oktatás  Munkaerőpiac  Szenvedélybetegséggel küzdők  Állami gondozásból kikerültek  Büntetés végrehajtási intézetből kikerültek

 Tanulni- termelni értékesíteni  Szakmai képzés  személyiségfejlesztés  3 szakasz  Szocializációs problémák enyhítése  Felkészítés a tanulásra  Felkészítés a munkavégzésre  OKJ-s képzés  Utógondozás (!?)

I. Munkanélküliség  2010.február – 11,4%-os munkanélküliségi ráta  Egyenetlen területi megoszlás  Borsod alacsony képzettség  Szabolcs elmaradott infrastruktúra  Baranya foglalkoztatottak jövedelme fejletlen képzési rendszerek

II. Oktatási rendszer hiányosságai  Oktatási rendszer eredményei – munkaerőpiac elvárásai (NIS 2010)  Pedagógusok  Halmozottan hátrányos helyzetűek  Csak tárgyi tudás átadása  Következmények  Lemorzsolódás  Munkanélküliség

ProblémaMegoldási javaslat  A módszer ismeretlensége  Helyi intézmények bizalmatlansága  Foglalkoztatáspolitika nem tudja a szakképzés irányát befolyásolni  Állandó létbizonytalanság  Jogszabályi háttér hiánya  Pedagógusok felkészületlensége  Önkéntes részvétel a képzésben  Szociális támogatások és továbbképzések  Védőháló projekt  „Befogadó munkahelyek” létesítése  Egyeztetés a regionális munkaerőpiaccal képzések indítása előtt  Állami normatíva biztosítása  Közoktatási tv. módosítása  Pedagógus átképzések (utógondozás biztosítása)  Munkaügyi központok szankciói  Tranzitfoglalkoztatási projektek indítása

 Hátrányos helyzetű fiatal  Munkához jut  Munkaadó  Gyakorlat és szakmai tapasztalat  Állam  Szociális támogatások folyósítása helyett munkabér

 Arnulf Bojanowski: Produktionsschule: Eine Antwort für die benachteiligte Jugendliche in den neuen Ländern (Münster: Waxmann, 2008)  Eszik Zoltán: 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról (Budapest: OTE, 2006)  Karl-Heinz Theußen : Produktionsschulen in Deutschland – neuer Ansatz mit historischen Wurzeln  Paritätischer Wohlfahrtsband – Produktionsschulen: Mythos und Realität in der Jugendsozialarbeit  Prof. Dr. Roland Schöne: Produktionsschulen in Dänemark, Deutschland und Österreich  Radácsi Imre: Termelőiskola – A korai iskolaelhagyók integrációjának lehetősége  Verner Ljung: Produktionsschule – Ausweg aus der Chancenlosigkeit? – Das dänische Modell