A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései Előadás A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései dr. Hazafi Zoltán 2013. február 6. Készítette: dr. Petrity Krisztina

Közszolgálati jog (nappali) - szerda 16.55–18.25 I–II. ea. 1. 2013. február 6. Hazafi Zoltán A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései 2. 2013. február 13. A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései 3. 2013. február 20. A közszolgálati jogviszony létesítése, módosítása. A munkáltatói jogkör gyakorlása 4. 2013. február 27. György István A közszolgálati jogviszony megszűnése 5. 2013. március 6. Horváth Attila Összeférhetetlenség és vagyonnyilatkozat a közszolgálatban 6. 2013. március 13. Linder Viktória A közszolgálati jogviszony tartalma I.: Az előmenetel 7. 2013. március 20. Kis Norbert A közszolgálati jogviszony tartalma II.: képzés, továbbképzés, versenyvizsga, alapvizsga, szakvizsga 8. 2013. március 27. Szakács Gábor A közszolgálati jogviszony tartalma III.: minősítés és értékelés 9. 2013. április 3. A közszolgálati jogviszony tartalma IV.: a munka- és pihenőidő, valamint a munkavégzés szabályai 10. 2013. április 10. A közszolgálati jogviszony tartalma V.: a közszolgálati dolgozók díjazása 11. 2013. április 17. Felelősség a közszolgálatban 12. 2013. április 24. Közszolgálati jogvita 2013. május 1. szünet   13. 2013. május 8. MKK és közszolgálati etika 14. 2013. május 15. Nemzetközi szervezetek tisztviselőinek jogállása Forrás: e-közigtad

Ajánlott irodalom Jogszabályok György István 2012. Magyar Közszolgálati Jog – Általános rész. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi jegyzet, Budapest. Dávid Péter – Hazafi Zoltán – Magyar Éva – Sipos-Szabó Zsanett 2012. A közszolgálati tisztviselői törvény magyarázata. letöltés Jogszabályok 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról (2013. 07. 01-től: 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról)

A közszolgálat fogalma, lehatárolása, szervezésének modelljei

1. A közszolgálat megközelítése Miért foglalkozunk a közszolgálattal? a) legnagyobb szervezetrendszer képviseleti szervek (Országgyűlés és mintegy 3000 önkormányzat) igazságszolgáltatást végző szervek (bíróság, ügyészség) közigazgatás (kb. 2100 szerv)  20 ezer költségvetési szerv b) legnagyobb létszámú szervezetrendszer képviseleti szervek: mintegy 30.000 fő igazságszolgáltatást végző szervek: 10–15 ezer fő közigazgatás: mintegy 114.000 (közszféra: 674 ezer)  c) költségigényes működtetés olcsó közigazgatás hatékony közigazgatás legnagyobb munkáltató legnagyobb költségek Költségvetés (2013.):  a 2013. évi központi költségvetés mérlegfőösszege (kiadás): 16. 155 Md. államigazgatás: 2.069 Md.

1. A közszolgálat megközelítése A megközelítés problematikája d) A közigazgatást (közszolgálatot) nem lehet meghatározni, csak leírni jogi vizsgálata nem elegendő igazgatástudomány közigazgatás-tudomány jogi és ténykutatás közötti űr alaptételeket technikai, szervezési, politikai szempontból is vizsgálni kell (hatáskör, vezetői munkakör) érdekkonfliktusok (pragmatika, rendszerváltozás, lehatárolás) résztudományok együttese (kiegészítik egymást, integrálni kell)

2. A közszolgálat fogalma a) személyek összessége mennyiségi, minőségi paraméterek demokratizmus és hatékonyság (kiválasztás) elvándorlás létszámprobléma b) személyzeti rendszer különböző szakmai, filozófiai megközelítés személyzetpolitika (célok, eszközök) c) feladatok összessége túlterjedhet a közigazgatáson

2. A közszolgálat fogalma A közszolgálati alkalmazottak Nincs egységes terminológia (nemzetközi összehasonlításban: országonként eltérő tartalmú fogalom). 1.1. normatív alapú megközelítés  közszolgálati alkalmazott az, akit a jogállását rendező jogszabály annak minősít 1.2. funkcionális megközelítés  közfeladatot ellátó személy 1.3. szervezeti alapú megközelítés  állam, önkormányzat által fenntartott szerveknél (költségvetési szervek) foglalkoztatott személyek  A közszolgálati alkalmazottak csoportjai: közszolgálati tisztviselők (kormánytisztviselők és köztisztviselők, ügykezelők) közalkalmazottak fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai bírák ügyészek igazságügyi alkalmazottak politikusi réteg (állami, önkormányzati vezetők) nem tartozik ide, de szoros összefüggés

2. A közszolgálat fogalma Konklúzió kinevezés határozatlan időre egyoldalúan meghatározott normatív szabályozás hatálya alatt állás egységes kódex vagy fragmentált szabályozás jogi normatív oldalról dönthető el, a funkcionális kritériumok homályosak a funkcionális, tartalmi meghatározást segítheti az Európai Bizottság gyakorlata (közhatalom gyakorlása, a közérdek védelme indokolhatja a munkaerő szabad áramlása alóli kivételt)

3. Közszolgálati modellek 1. Modellek: zárt (karrier) és nyílt (zsákmány) rendszer a magánszférában történő alkalmazástól való megkülönböztetést fejezi ki a szembeállítás  Zárt rendszer:  jelentősen eltér a versenyszférára jellemző foglalkoztatástól (jogi és módszertani értelemben egyaránt)  alapelve (I.): (párt)politikai semlegesség  jogi, normatív szabályozás a politikai céloktól, valamint egyéb preferenciáktól való mentesítés érdekében  a jogviszonynak diktált tartalma van  a jogviszony kinevezéssel jön létre  alávetettség  közjogi jelleg  közérdek szolgálata erős jogi normativitás, minimális a mozgástér az egyedi megállapodásokhoz alapelv (II.): professzionalizmus  szolgálatba lépés képesítési előíráshoz, vizsgához kötött a besorolás elkülönül a munkakörtől automatikus, kiszámítható előmenetel  az előresorolásnak, díjazásnak részletes, kifinomult szabályai vannak „elmozdíthatatlanság”

3. Közszolgálati modellek Nyílt rendszer:  a közigazgatási feladatellátás azonos a magánigazgatási feladatellátással  szükségtelen a jogi szabályozás differenciálása  helyi megállapodások, egyéni szerződések szerepe meghatározó (egységesség hiánya)  béralku  alkalmazás munkakörre szól (kompetenciák) az EU tagállamok többsége karrier-rendszert alkalmazza enyhébb szigorúbb formában (karrier köztisztviselők még azokban az országokban is vannak, ahol a nyílt rendszer a jellemző, Dánia, Hollandia, Svédország) konvergencia

A munkajog és a közszolgálati jog kapcsolata

A munka világa ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: minden embernek joga van a munkához és a munka szabad megválasztásához az Európai Unió Alkotmánya: munkához való jog a „négy szabadság” egyike a munkavállalót megilleti az EU-n belüli szabad mozgás joga, tilos az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés Magyarország Alaptörvénye: „mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz”  két aspektusa: foglalkozás szabad megválasztása klasszikus alapjogként viselkedik  az alanyi jogokra jellemző módon kikényszeríthető munkához való jog szociális jogként viselkedik  munkaalkalom megszerzése és a munka megtartása  intézményi oldala: foglalkoztatáspolitika, munkahelyteremtés munkavégzés megélhetés céljából  széles körű, differenciált jogi szabályozás  többféle jogviszony:  általános munkajogi szabályok (2012. évi I. törvény – Mt.) közszolgálati jogviszonyok (Kttv., Hszt., Hjt.) munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok – megbízási, vállalkozási jogviszony [1959. évi IV. tv. – Ptk.  új Ptk.: 2013. évi V. tv. (2014. 03. 15.)] egyéb törvények (pl. ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló tv.)

1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága A munkajog és a közszolgálati jog jogviszonyainak közös eleme a munkavégzés hasonló elemek mutatkoznak meg: a jogi szabályozás alá eső életviszonyokban a szabályozott szolgálati, illetve munkaviszony fajtáiban, elemeiben a közös alapelvekben a joggyakorlás alapvető jogszabályi rendelkezéseiben a két jogág legfontosabb jogforrásai közötti kapcsolatban Az életviszonyok hasonlósága: szervezeti keret a munkavégzés szervezetben történik a munkavállalók és a közszolgálati dolgozók a szervezet céljainak megvalósításában vesznek részt  más (a munkáltató) részére végzett munka a szervezet határozza meg a feladatokat (utasítás, ellenőrzés joga) a szervezet érdeke = a feladat végrehajtása, eredmény (pl. termék előállítása, hatósági tevékenység folyamatos ellátása)  a dolgozó érdeke = díjazás megszerzése, érdeklődésének/végzettségének megfelelő munka végzése  polgári jogi megállapodás (pl. vállalkozási szerződés)  nincs szervezeten belüli alárendeltség, önálló munkavégzés

1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága díjazás a munkavállaló/közszolgálati dolgozó a munkát megélhetés céljából, díjazás/illetmény ellenében végzi  de: díjazás a szerződési egyezkedés része  illetmény jogszabályok által meghatározott (egyezkedéshez szűk mozgástér) nem minősül munka- illetve közszolgálati jogviszonynak pl. társadalmi munka, segítségnyújtás a család, barátok részére építkezésen, szüretkor, stb. szabad akarat-elhatározás a munka-/szolgálati jogviszonyok – jogi értelemben – szabad akarat- elhatározásból jönnek létre  munkajog: munkaszerződés (megállapodás az alapvető kérdésekben) közszolgálati jog: kinevezés (jogszabály alapján + egyezség kis mozgástérben) szabad akarat-elhatározás hiányában  nem munkaviszony (bíróság/más hatóság határozata alapján végzett munka pl. büntetés-végrehajtási intézetben munkavégzésre kötelezés)

1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága személyes munkavégzés mindkét jogviszonyban személyes munkavégzési kötelezettség áll fenn  a munkavállaló/tisztviselő a feladatok elvégzésére időlegesen sem állíthat más személyt polgári jogi megállapodások: teljesítési segéd (felelősség) rögzített szabályok a munkavégzés mindkét esetben rögzített szabályok szerint történik jogszabályok + munkáltató határozzák meg a dolgozók munkakörét, a munkavégzés helyét, a munkaidő hosszát, a munka ellátásának rendszeres jellegét a polgári jogi megállapodásokban ilyen kikötések nincsenek a munkavégzés feltételeinek biztosítása mindkét jogviszonyban a munkáltató gondoskodik a munkavégzés feltételeiről biztosítja a szükséges eszközöket (pl. számítógép, laboreszközök), a megfelelő munkahelyi környezetet (pl. világítás, fűtés), stb. az egyéni vállalkozó a munkavégzés minden feltételét saját maga teremti meg

2. A szabályozott szolgálati viszonyok fajtái, elemei - a munka és a közszolgálati jog területén létrejövő jogviszonyok azonos elemekből épülnek fel: munkavégzési viszonyok a jogviszony munkaerő hasznosítása érdekében jön létre jellemzően a munkavégzés keretei esnek jogi szabályozás alá  az egyes munkafolyamatokra szakmai szabályok vonatkoznak vezetési viszonyok munkavégzés a szervezet céljainak elérése érdekében  koordinációt, összehangolást igényel  alá-fölé rendeltségi viszony  a munkáltatói jogkör gyakorlója, más vezető a munkavállalóra, közszolgálati alkalmazottra kötelező döntéseket hoz legfontosabb eszköze: utasítás ( végrehajtás korlátai ) az utasítás adásának joga  az utasításnak való engedelmesség kötelme

2. A szabályozott szolgálati viszonyok fajtái, elemei elosztási viszonyok munkadíj, illetmény  az e célra szolgáló pénzügyi alap felosztása a díjazás mértéke függ: a felosztható alap nagyságától a dolgozók munkájának egymáshoz viszonyított értékétől  - az elosztható alapról a magánszférában a munkáltató dönt (mennyit fordít a bérekre, fejlesztésre)  a közszférában a költségvetés teherbíró képességétől függően politikai döntés rendezi - a munka értékéről a magánszférában a munkáltató dönt  a közszférában törvények  illetménytáblák megalkotásával, besorolási osztályokba, fizetési fokozatokba sorolással normatív módon végzik el az értékelést + a munkáltatói jogkör gyakorlója szűk keretek között változtathat kollektíva viszonyok kollektíva = a munkahelyi dolgozók összessége együttműködés, közös érdekérvényesítés  a jogszabályok bizonyos jogok érvényesítésének lehetőségét kizárólag a kollektíva számára biztosítják  pl. kollektív szerződés megkötése, sztrájk

A közszolgálati jog fogalma és szabályozási rendszere

1. A közszolgálati jog fogalma A jogrendszer azon elkülönült ága, amely a közszolgálati viszonyokat a közszolgálati dolgozók jogállását, vagy másképpen a közszolgálati pragmatikát szabályozza Közszolgálati pragmatika: a közszolgálati jogviszony valamennyi elemét (kiválasztás, előmenetel, illetményrendszer, jogviszony megszűnése) koherensen , azonos elvek mentén rendező – egy vagy több jogszabályból álló – joganyag. A hivatásos közszolgálat kialakulása ● gazdasági, társadalmi fejlődés növekvő szakember-igény (pl. mocsarak lecsapolása, hídépítés, életviszonyok (jogi)szabályozása) szakemberek foglalkoztatása fizetség ellenében, állandó jelleggel (e sajátosságok különböztették meg őket az igazgatási feladatokat vármegyei keretek között, a „nobile officium” elve alapján ellátó laikus földesuraktól)

1. A közszolgálati jog fogalma ● harc a központi és a helyi hatalom között: → a földesúri birtokközpontokat igazgatási központokkal felváltani → földesúri adományok helyett állandó fizetés → a jogviszony létesítésének módja  kinevezés vagy választás → esetlegesen és széttartóan fejlődött a közszolgálati jogi szabályozás (alacsony szintű szabályok + kialakult szokás rendezte a jogállást, fő forrásnak azonban a PM ügykörére vonatkozó szolgálati szabályok bizonyultak  a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.)  a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.)  a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.)

2. A közszolgálati jog elhatárolása A közszolgálati jog elhatárolása a munkajogtól: jogági besorolás: közszolgálati jog  közjogon belül  munkajog  magánjogon belül közszolgálati jog: állami szervek, önkormányzatok érdekei, funkciói  állami kényszerítőeszközök alkalmazása (kategóriánként eltérő mértékben  bírák esetében jellemzően  közalkalmazottak ritka kivételként munkajog: gazdasági társaságok/munkavállalók viszonyát szabályozó normák  állami impérium gyakorlása fel sem merül b) alkalmazási terület: közszolgálati jog  szolgálati viszonyok (közfeladatok, közszolgáltatások)  munkajog  munkajogi jogviszonyok (termelés/szolgáltatás/értékesítés, versenyszféra) a jogviszonyok alanyai: közszolgálat  egyik alanya állam/önkormányzat  munkajog  gazdasági társaságok  kivételesen: közigazgatási szervnél fizikai alkalmazott jogviszonyát az Mt. rendezi szabályozási filozófia: közszolgálat  szolgálatadó hatalmi helyzete (alá-fölé rendeltség), a jogviszony elemeit jogszabályok szabályozzák  tisztviselőnek nincs lehetősége a feltételek alakítására

2. A közszolgálati jog elhatárolása munkajog  mellérendeltség  megállapodáson alapuló jogviszony  rögzített jogszabályi előírások hiányában a munkavállalónak nagyobb lehetősége van a feltételek alakítására a szabályozás rendszere: közszolgálati jog  összetettebb jogforrási rendszer, nem jellemző a munkáltatói szintű szabályozás  munkajog  kevésbé összetett jogforrási rendszer, jellemző a munkáltatói szintű szabályozás közszolgálati jog: minden terület élén törvény áll (+ végrehajtási rendeletek  kiemelten a fegyveresek és közalkalmazottak esetén + köztisztviselők: önkormányzati rendelet) munkajog: két pilléren nyugszik  Mt. + munkáltatói szintű szabályozás (kollektív szerződés)  végrehajtási rendeletek nem a szabályozás módszere: közszolgálati jog  kógens normák, főszabálytól való eltérés lehetősége pontosan meghatározott  munkajog  diszpozitivitás, a törvényi normáktól sok esetben el lehet térni  kollektív szerződés (kedvezőbb szabályokat állapíthat meg)

2. A közszolgálati jog elhatárolása a jogok és kötelezettségek köre: közszolgálati jog  mindkettő bővebb  munkajog  szűkebb közszolgálati jog: közszolgálati dolgozók állami alapfeladatokat látnak el  többletkötelezettségek (pl. szigorú alkalmassági követelmények, összeférhetetlenségi szabályok, utasításnak való engedelmesség)  többletjogosultságok (pl. garantált előmenetel, összetett illetményrendszer, garantált szabadság) a jogviszonyok elemei: közszolgálati jog  a közszolgálati pragmatika egyes intézményei a munkajogban nem találhatóak meg  pl.: - előmeneteli rendszer  mindegyik közszolgálati törvény rendelkezik a besorolási előmenetelről, címek elnyerésének lehetőségéről, vezetővé válás szabályairól  munkajog  a versenyszférában nem garantált (nincs törvényben) összetett felelősségi rendszer  fegyelmi felelősség  munkajog  nem ismeri

3. A két jogág törvényei közötti kapcsolat 3.1. a közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII.) és az Mt. legszorosabb kapcsolat  legközelebb áll a magánszféra dolgozóinak jogviszonyához legszűkebb kötelezettségek, legenyhébb korlátozások a közalkalmazottak jogviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel  a Kjt. fejezetenként felsorolja, hogy az Mt. mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni 3.2. a Kttv. és az Mt. már nem háttérjogszabály az Mt.  a közigazgatás személyi állományára irányadó Mt. szabályok a közigazgatás specialitásainak figyelembevételével a Kttv.-be beépültek Kttv. 258. §  közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók  az Mt.-t kell alkalmazni a Kttv.-ben foglalt eltérésekkel 3.3. az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) és az Mt. nem háttérjogszabály, egyes fogalmakat alkalmaz  pl. nyugdíjasnak minősülés, munkaszüneti napok meghatározása, fogyatékos gyermek, szülő fogalma Hszt. 210/A. §  fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállalók  az Mt.-t kell alkalmazni a Hszt.-ben foglalt eltérésekkel

3. A két jogág törvényei közötti kapcsolat 3.4. a 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) és az Mt. nem háttérjogszabály, egyes fogalmakat alkalmaz  pl. nyugdíjasnak minősülés + alkalmazni rendeli: csoportos létszámleépítésnél a bejelentési kötelezettségre, a gyermek után járó pótszabadságra, szülési szabadság mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezéseket 3.5. a 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) és az Mt. Bjt. 222. §  a Bjt.-ben nem szabályozott kérdésekben az Mt. felsorolt rendelkezéseit kell alkalmazni (egyes rendelkezéseket az itt meghatározott eltéréssel) 3.6. az 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) és az Mt. Iasz. 124. §  az Iasz.-ban nem szabályozott kérdésekben az Mt. felsorolt rendelkezéseit kell alkalmazni (egyes rendelkezéseket az itt meghatározott eltérésekkel) 3.7. a 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) és az Mt. kettős megoldás: a jogállás egyes elemeire az Mt. szabályait alkalmazza (pl. kártérítési felelősség) + általános szabály  az Üjt.-ben nem szabályozott kérdésekben az Mt.-t kell alkalmazni, kivéve, ha az Üjt. ezt kizárja (pl. kollektív szerződés) + egyes rendelkezéseket eltéréssel

4. A munkavégzés alapelvei A munkajog és a közszolgálati jog közös alapelvei: alapelvek = az életviszonyok elemzéséből, absztrakció útján megfogalmazható elméleti konstrukciók  jogszabályban jellemzően nem találhatóak meg  önmagukban nem váltanak ki joghatást érvényesülésüket jogi normák segítik szemléletmódot, viszonyulási pontot adnak a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak a munkához való jog elve: a munkához, a munka szabad megválasztásához való jog, a munkanélküliség elleni védekezés Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján érvényesülése gazdasági eszközökkel biztosítható  jogszabályok biztosítják a munkavállalás során a jogegyenlőséget, stabilitást, munkanélküliek ellátását a megfelelő munkafeltételekhez való jog: jó/kiváló munkafeltételek  a munkáltató biztosítja dologi feltételek (munkaeszközök  ágazatonként eltérő igények) egészséges és biztonságos munkakörülmények  jogi normák szabályozzák: világos, tiszta munkahely, dohányzási rendszabályok, a számítógép használat egészségügyi vonatkozásai, stb.

4. A munkavégzés alapelvei a képesség szerinti teljesítés követelménye: a dolgozó képességeinek, szakmai felkészültségének megfelelő teljesítményt nyújtson általános elvárások  állásra alkalmasság (képesítési előírások), munkaköri leírás, teljesítménykövetelmények meghatározása  az egyéntől elvárt teljesítmény vizsgálható az egyéni teljesítményt befolyásoló tényezők (pl. családi helyzet, szellemi állapot) a teljesítmény szerinti megítélés követelménye: a munka szerinti díjazás elvét váltotta fel  a dolgozó megítélését nem csak díjazása fejezi ki  kiegészítések, egyéb juttatások nyújtása/elvonása, előmenetel gyorsítása/lassítása, elismerés, dicséret, fegyelmi a munkaerő megtartásának elve: pihenéshez való jog  munkaidő hossza korlátozott, heti pihenőnap, szabadság, betegszabadság/táppénz (szabadság megváltásának korlátozása) szociális, kulturális támogatások  a munkáltató anyagi lehetőségeitől függően pl. étkezési, ruházati támogatás, óvodai elhelyezés, utazási kedvezmény képzés, továbbképzés támogatása  feltételek biztosítása pl. ösztöndíj, munkaidő-kedvezmény, költségek megtérítése az érdekvédelem elve: a munkáltató fölérendelt  garanciális jellegű a törvényben biztosított egyéni és kollektív érdekvédelem

5. A közszolgálati jog speciális alapelvei a politikasemlegesség elve: a közszolgálat és a politika elválasztása (személyi állomány függetlenítése) kulcsszó a lojalitás  a személyi állomány lemond bizonyos politikai jogok gyakorlásáról  politikai önmérséklet  a közszolgálati pálya stabilitása politikai önmérséklet mértéke eltérő (pl. teljes tiltás: bírák, ügyészek – nagyfokú politikai szabadság: közalkalmazottak) a folyamatosan működő, professzionális tisztviselői kar kialakulásának előfeltétele a törvényesség elve: közhatalom gyakorlása  jogszabályok betartása és betartatása a közszolgálati dolgozó csak azt teheti, amit a jogszabály számára előír vagy megenged az alávetettség elve: eltérő mértékű az egyes jogviszonyokban (szigorúbb: pl. hivatásosok)

5. A közszolgálati jog speciális alapelvei két formája: képviseleti szerveknek való alárendeltség (a feladatokat az Országgyűlés és a képviselő-testületek határozzák meg közvetlenül vagy áttételesen) a közszolgálati szervek hierarchikus felépítéséből eredő alávetettség utasítási jog  végrehajtás korlátai (lásd korábban) a karrier elve: a zárt rendszerű közszolgálat központi eleme (előmenetel, magasabb besorolás, cím, illetmény, vezetői pozíció megszerzése) az előmenetel törvényi szinten szabályozott (jogállási törvények) kiszámítható életpálya professzionalizmus: minden közszolgálati életpálya = szakma (élethivatás)  hozzáértő, tapasztalt szakemberek (bekerülés általános/különös feltételei, érdemeken alapuló előmenetel) szakszerűség garanciái eltérő erősségűek (erős pl. kormánytisztviselők, gyengébb pl. közalkalmazottak) a fokozott felelősség elve: közhatalom gyakorlása  magatartásuk megítélése szigorúbb összetett felelősségi rendszer: fegyelmi, fokozott büntetőjogi, anyagi-kártérítési, alkotmányjogi-politikai

6. A közszolgálati jogi szabályozás rendszere Differenciáltság – foglalkoztatói pozícióban az állam, önkormányzat közigazgatási közszolgálati jogviszonyok: kormányzati szolgálati jogviszony (szakmai vezetők) közszolgálati jogviszony polgármesteri foglalkoztatási jogviszony (csak ha tágabban értelmezzük a közigazgatást  nem karrier-köztisztviselő)  Jellemzői: a közigazgatási szervvel jön létre (kivételesen más típusú szervvel, pl. rendőrség) a jogviszony közhatalmi feladat ellátására irányul alkalmazandó jogszabály: Kttv. közalkalmazotti jogviszonyok: ágazatok szerint differenciált jogviszonyok (közoktatás, felsőoktatás, közegészségügy, közgyűjtemény, szociális igazgatás, stb.) a jogviszony állami/helyi önkormányzati költségvetési szervvel jön létre közszolgáltatás nyújtására (nem közalkalmazott az egyházi fenntartású egyetem oktatója, magánkórház orvosa, stb.)

6. A közszolgálati jogi szabályozás rendszere a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény keretjellegű szabályozás, szaktörvények tartalmaznak speciális munkajogi szabályokat hivatásos szolgálati jogviszonyok: rendvédelmi szerveknél (rendőrség, katasztrófavédelem, bv., stb.), honvédségnél  Jellemzői: közös szabályozási alap az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) + katonák: 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) – új Hjt. 2013. 07. 01-től a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeket önkéntes vállalás alapján, szigorú függelmi rendben, életük és testi épségük kockáztatásával, egyes alapjogaik korlátozásának elfogadásával teljesítik az alapjogok korlátozásának mértéke szerint differenciálhatóak a jogviszonyok (pl. rendőrségnél, honvédségnél  országgyűlési/ önkormányzati választáson jelöltként nem indulhat, katasztrófavédelemnél, NAV-nál  indulhat) igazságügyi szolgálati jogviszonyok: bírói szolgálati jogviszony (2011. évi CLXII. törvény – Bjt.) ügyészségi szolgálati jogviszony (2011. évi CLXIV. törvény – Üjt.) igazságügyi alkalmazotti szolgálati jv. (1997. évi LXVIII. törvény – Iasz.) az igazságszolgáltatás függetlensége

6. A közszolgálati jogi szabályozás rendszere A szabályozás egységesítésének kérdése (egységes közszolgálati törvény megalkotása) érvek és ellenérvek   Többszintűség törvény [Kttv., ] kormányrendelet [pl. 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet – a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól, ágazati kormányrendeletek a közalkalmazottaknál] miniszteri rendelet kormányhatározat [létszámzárlat, juttatások kifizetésének felfüggesztése, szervek létszámának meghatározása, stb.] helyi szabályozás [közszolgálati szabályzat, helyi önkormányzati rendelet] munkáltatói intézkedés [pl. a közszolgálati jogviszony létesítését további iskolai végzettséghez, gyakorlati időhöz, egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti] a kogencia a munkáltatói intézkedésekben is tükröződik → közös megegyezés - közös alkalmazási terület - hasonló jogalanyok - központi költségvetésből kapott támogatás - egységes illetményrendszer - átjárhatóság - közös pragmatikaelemek - eltérő tevékenységek - állami kényszer alkalmazása - eltérő hierarchia - politikához fűződő viszony - összemérhetőség nehézsége - eltérő pragmatikaelemek

Köszönöm a figyelmet!

Közigazgatási szervek szervtípusonként Szervek száma 2011.01.01. Szervek száma 2012.01.01. A Nem kormányzati szervek 11 6 B1 Miniszterelnökség, minisztériumok 10 B2 Autonóm államigazgatási szerv 4 5 B3 Kormányhivatal B4 Központi hivatal 86 78 B5 Rendvédelmi szervek országos parancsnokságai B6 Fővárosi/megyei kormányhivatalok 20 BT Területi államigazgatási szervek 106 123 C1 Községi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai 714 658 C2 Városi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai 302 301 C3 Megyei jogú városi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai 23 C4 Főpolgármesteri Hivatal 1 C5 Fővárosi kerületi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai C6 Körjegyzőségek 684 689 C7 Hatósági igazgatási társulások 3 C8 Megyei önkormányzatok közgyűlésének hivatalai 19 C9 Közös képviselő-testületek közös hivatalai CK Közterület-felügyeletek 15 17 CN Nagyközségi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai 111 110 CT Önkormányzati Tűzoltóságok - CTT Kistérség Többcélú Társulása DK Köztestületi önkormányzatok igazgatási szerve EK Egyéb központi szervek 2 ET Egyéb területi szervek Közigazgatási szervek száma 2160 2106  Forrás: e-közigtad

Forrás: e-közigtad

Forrás: KSH, Intézményi statisztikák

Forrás: KSH, Intézményi statisztikák  Forrás: KSH, Intézményi statisztikák

 Személyzetpolitika típusai Elhatárolási szempontok Nyitott rendszer   Elhatárolási szempontok Nyitott rendszer Zárt rendszer Előnye Rugalmasság, változásokra való gyors reagálás Stabilitás, kiszámíthatóság, politikától való viszonylagos függetlenség, magas szakmai színvonal biztosítása, egységes működtetés Hátránya Stabilitás hiánya, csökkenő szakmai színvonal, szervezet egységes működtetésének nehézségei, alkalmazottak kötödésének hiánya, erős politikai befolyás Rugalmatlan, nehezen követi a változásokat, nem ösztönöz a jobb teljesítményre, bürokratikus Példák USA XIX. századi közszolgálata, szovjet-típusú rendszerek Német, francia közszolgálat Hatása NPM hatása, hatékonyság és teljesítménynövelési szempontok előtérbe kerülése Egységesebb szabályozás előtérbe kerülése 

 Kttv. e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti 63. § (2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti 66. § (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a 76. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. 76. § (2) A kormánytisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. 

Kttv. 78. § (1) A kormánytisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani (főszabály) (2) A kormánytisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével: a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg; b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetőleg a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné (3) A kormánytisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése a) az életét, egészségét vagy testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy b) jogszabályba, a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne (4) A kormánytisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a kormánytisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A kormánytisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti. (5) Ha az utasítást adó a kormánytisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

(6) A kormánytisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti. (7) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a kormánytisztviselőt az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse. (8) Ha a kormánytisztviselő az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre illetményre jogosult. (9) A kormánytisztviselő a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. 160. § (1) A kormánytisztviselő, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. (4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (5) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztviselő az utasítást adó figyelmét - a 78. § (4) bekezdésében meghatározott módon - előzőleg felhívta. 

 Államigazgatás (millió Ft)  Általános közösségi szolgáltatások - törvényhozó és végrehajtó szervek - pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások - külügyek - alapkutatás - műszaki fejlesztés - egyéb általános közösségi szolgáltatások Védelem  Rendvédelem és közbiztonság - igazságszolgáltatás - rend- és közbiztonság - tűzvédelem - büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés 

A munkaviszony, a közszolgálati jogviszonyok, valamint a munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok összehasonlítása Jogviszonyok   Elhatárolási szempontok Munkaviszony Közszolgálati jogviszonyok Megbízási jogviszony Vállalkozási jogviszony Jogviszony létesítése szerződéssel kinevezéssel Díjazás rendszeresen fizetendő munkabér, amelynek mértékét a felek megállapodása határozza meg, de nem lehet alacsonyabb a jogszabály által előírtnál rendszeresen fizetendő illetmény, amelynek mértékét törvényi keretek között kell megállapítani megállapodás szerinti díj, de lehet ingyenes is megállapodás szerinti díj Munkavégzés személyes jellege A munkavállaló személyesen köteles munkát végezni, helyettest nem vehet igénybe A közszolgálati alkalmazott személyesen köteles munkát végezni, helyettest nem vehet igénybe A megbízott általában személyesen köteles eljárni, de a megbízó hozzájárulásával, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár más személy közreműködését is igénybe veheti A vállalkozó önállóan teljesít, de alvállalkozót is igénybe vehet Szabályozás jellege Egyetlen törvény szabályozza, kógens és diszpozitív szabályok vegyesen jellemzik Több törvény szabályozza, kógens szabályok jellemzik Egyetlen törvény szabályozza, diszpozitív szabályok jellemzik

 Munkavégzési kötelezettség természete Munkaköri feladatok rendszeres ellátása Munkaköri feladatok rendszeres ellátása, a túlmunkavégzésért díjazás nem jár A megbízottra rábízott konkrét ügy ellátása A vállalkozás tárgyát képező eredmény létrehozása A jogviszony alanyai közötti viszony Alá-fölérendeltség Alá-fölérendeltség differenciáltan érvényesül, bizonyos területeken nincs alá-fölérendeltség, pl.: bíró, míg más területeken erős hierarchikus viszony érvényesül, pl.: katona, rendőr Mellérendeltség Utasítási jog A munkáltató utasítása szerint kell a munkát elvégezni, de törvényben meghatározott esetekben az utasítás végrehajtását meg kell, illetve meg lehet tagadni. Egységesen szabályozott. Az egyes közszolgálati területeken differenciáltan érvényesül. Az utasítás a munkavégzés részleteire nem terjed ki, csak az ügy vitelére A vállalkozó által előállítandó eredményre vonatkozhat Munkavégzés helye A munkáltató állapítja meg, közös megegyezéssel módosítható A közigazgatási szerv állapítja meg, bizonyos esetekben a munkáltató a munkaviszonyhoz képest szélesebb körben egyoldalúan módosíthatja A megbízott maga választja meg, illetve az ügy ellátásához igazodik A vállalkozó maga határozza meg, illetve az eredmény előállításához igazodik Minek az érdekében történik a munkavégzés Magánérdeket szolgálja Közérdeket szolgálja 