KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2013.

I. rész Külpolitikai ágazat

1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország

Célkitűzések: A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait, érdekérvényesítő eszközeit, célkitűzéseit, prioritásait, jogszabályalapjait, mozgásterének dimenzióit, eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, aktuális kihívásait, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.

A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák: 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról (Stratégai Határozat); „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011. december 19.) (Stratégiai Dokumentum); 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról, ld. a 42-43. pontját ; 656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ; 1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat

Magyarország külkapcsolati stratégiája Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Határozat és a Stratégiai Dokumentum? Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb tényezők? Magyarország helye, szerepe, mozgástere szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok, nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU, NATO) Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai? Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?

Az EU közös kül- és biztonság-politikájának kialakulása 1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány) 1993. az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés) 1999. az Amszterdami Szerződés eszközrendszere közös stratégiák közös álláspont közös akciók nemzetközi szerződések nyilatkozatok démarche

A Lisszaboni Szerződés és a közös kül- és biztonságpolitika A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Az Unió fellépésének eszközei általános iránymutatások határozatok tagállamok közötti rendszeres együttműködés Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén Az Európai Bíróság hatáskörei Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

Magyarország és az EU kül- és biztonságpolitikája Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk? Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere Hatékony érdekérvényesítés eszközei: határozott álláspont kompromisszumkészség

Néhány fontos fogalom Démarche Kül- és biztonságpolitikai főképviselő Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) Az uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője

Ismeretellenőrző kérdések Melyek a Stratégiai Határozat és Dokumentum által vallott alapvető értékek? Miként elemzi Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a két dokumentum? Mely területeken irányoz elő cselekvést Magyarország számára a két dokumentum? Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén? Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?

2. A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai

Célkitűzések: A jelölt adjon számot a nemzetközi jog alapfogalmairól. A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt. A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.

Külpolitika, diplomácia, nemzetközi jog Külpolitika (fogalma, elemei) Nemzeti érdekek meghatározása Külpolitikai orientációk, célok meghatározása Külpolitikai cselekedetek Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet) A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

A nemzetközi jog fogalma, tárgya, forrásai Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog tárgya) Melyek a nemzetközi jog forrásai? Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint Statútumon kívüli jogforrások Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

A szokásjog jellemzői Kialakulásának feltételei Materiális feltétel Pszichológiai feltétel (opinio iuris) Helye a jogforrási hierarchiában A kodifikáció jelentősége

A nemzetközi jog alapelvei (Ius cogensek) A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei? Melyek a nemzetközi jog ius cogensei? Van-e a ius cogensek között hierarchia? Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?

A nemzetközi jog alanyai Államok Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény) (Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO Magánszemélyek Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának? A jogalanyiság tartalma alanyonként

Az állam és a kormány elismerése Az államelismerés fogalma és jelentősége Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinter-bizottság gyakorlata) De iure / de facto / ad hoc elismerés Egyéni / kollektív elismerés Kifejezett / hallgatólagos elismerés A kormányelismerés fogalma és jelentősége Mi a különbség a de iure és a de facto kormány között?

A (kormányközi) nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek általános jellemzői A nemzetközi szervezetek tagsága Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi szervezetek tagságuk alapján? Melyek a tagsági „fokozatok”? Két sajátos fogalom: székhelyegyezmény nemzetközi szervezet melletti állandó képviselet Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi szervezetek? A kormányközi nemzetközi konferenciák jelentősége

A nemzetközi szerződések joga Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései? Szerződés, egyezmény, megállapodás, alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb. Nemzetközi szerződések osztályozása A részes felek száma szerint Utólagos csatlakozhatóság szerint Tárgya szerint

Nemzetközi szerződések megkötése a magyar jogban Nemzetközi szerződés előkészítése Az első szövegtervezet elfogadásáig A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt. Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart? Nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére Felhatalmazást követő eljárás Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása

A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot) Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei? Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei? Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása? Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a funkciója? Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba lépésének időpontja?

A nemzetközi szerződés hatálya Nemzetközi szerződések területi hatálya Nemzetközi szerződések személyi hatálya Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés harmadik államra? Nemzetközi szerződések időbeli hatálya Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez? Meddig tarthat egy szerződés hatálya? Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével az ideiglenes alkalmazás?

Nemzetközi szerződések érvénytelensége és megszűnése Érvénytelenség fogalma és joghatása Semmisségi okok Megtámadhatósági okok Nemzetközi szerződések megszűnése Megszűnés fogalma és joghatása Megszűnés a felek közös akaratából Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai alapján Mit jelent a nemzetközi szerződés felfüggesztése?

Az uniós jog helye a magyar jogrendszerben Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből? Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben? 1053/E/2005. AB határozat 72/2006. (XII. 15.) AB határozat 143/2010. (VII. 14.) AB határozat 22/2012. (V. 11.) AB határozat

Néhány fontos fogalom Ius cogens Szokásjog Állam (Kormányközi) nemzetközi szervezet Székhelyegyezmény Nemzetközi szerződés Fenntartás

Ismeretellenőrző kérdések Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe! Melyek a nemzetközi jog alapelvei? Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát? Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a 2005. évi L. törvény szerint? Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?

3. A nemzetközi kapcsolatok alakításában résztvevő állami szervek feladatai Magyarországon

Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg: a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá a nemzetközi és a belső jog viszonyát. Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.

Külügyi hatalom és külügyi igazgatás A külügyi hatalom fogalma a külügyi hatalom mint hatáskörök összessége a külügyi hatalom egységessége a külügyi hatalom által felölelt jogkörök A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység Jellemzői Specifikumai

Az Országgyűlés külügyi feladat- és hatáskörei Jogalkotási feladatkör Nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog) Az Országgyűlés elnökének szerepköre Az Országgyűlés Külügyi bizottsága Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága Az Országgyűlés Külügyi Hivatala A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

A köztársasági elnök külügyi feladat- és hatáskörei Képviseli Magyarországot Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol Magyar nagykövetek és követek megbízása Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele Állampolgársági ügyek

A Kormány, a miniszterelnök és a miniszterek külügyi feladatai A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külügyminiszter látja el A Kormány feladatai A Kormányfő feladatai A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai A Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár feladatai A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai kormányzati koordinációs felelőssége körében, illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében Más miniszterek feladatai

A külügyminiszter feladat- és hatáskörei Felelős különösen (példálózó felsorolás): az egységes kormányzati külpolitika koordinálásáért ; a kül- és biztonságpolitikáért; Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi szervezetekben való képviseletéért; a konzuli szolgálat irányításáért; a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás koordinációjáért, a diplomáciai és állami protokollért; egyes nemzetközi jogi tárgyú jogszabályok előkészítéséért

Az Európai Külügyi Szolgálat Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai? Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat? központi igazgatási szerv képviseletet ellátó küldöttségek és irodák

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Monizmus és dualizmus jellemzői Inkorporáció és transzformáció fogalma „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés) Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?

Belső jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére? Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése… Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a jogszabályt? Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang megteremtésére? Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás vizsgálata

A nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes és utólagos vizsgálata Előzetes (ex ante) normakontroll Kik jogosultak indítványozásra és mikor? (Két lépcsőben, vagylagosan…) Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg? Utólagos (ex post) normakontroll Kik indítványozhatják? Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi következményei?

Az EU döntéshozatali tevékenységében való magyar részvétel Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság A közigazgatási államtitkári értekezlet A külügyminiszter és az érintett miniszterek A Kormány

Néhány fontos fogalom Külügyi hatalom Külügyi közigazgatás Aktív és passzív követküldés Európai Külügyi Szolgálat Monizmus és dualizmus Inkorporáció és transzformáció Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata

Ismeretellenőrző kérdések Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei? Milyen feladatai vannak a Kormánynak és a Miniszterelnökségnek a külügyek alakításában? Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei? Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról? Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert? Mit jelent az ex ante és az ex post alkotmánybírósági vizsgálat a nemzetközi szerződések vonatkozásában?

4. A külügyi igazgatás szervei és működése

Célkitűzések A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági, nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről. A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására, valamint ezek egymástól történő elhatárolására. A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben továbbá ismerje az ehhez kapcsolódó hazai szabályozást a külpolitikai látogatások lebonyolításáról.

A Külügyminisztérium szervezete és működése Jogforrás A Külügyminisztérium önálló szervezeti egységei Területi főosztályok Szakmai főosztályok Funkcionális főosztályok Külképviseletek és …Kabinet, valamint …Titkárság A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása Miniszter Közigazgatási államtitkár Parlamenti államtitkár EU-ügyekért felelős államtitkár Helyettes államtitkárok

A külképviseletek A külképviseletek fajtái Nagykövetségek Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek) Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek) Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek A külképviselet és vezetőjének jogállása a KüM SzMSz-e szerint

A diplomáciai képviseletek feladatköre Képviseli… (representatio) Védelmezi… (protectio) Tárgyal… (negotiatio) Tájékozódik… (informatio) Előmozdítja és fejleszti… Konzuli tevékenységet elláthat?

A diplomáciai képviselet személyzete A diplomáciai képviselet vezetője A diplomáciai személyzet Ki az az első beosztott? Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között? Igazgatási és műszaki személyzet Kisegítő személyzet Helyi alkalmazottak A szakdiplomaták jogállása és profiljai

A konzuli képviseletek jogállása, személyzete, működése és feladatköre A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése A konzuli képviselet létesítése A konzuli képviselet személyzete A konzuli képviselet vezetője Konzuli tisztviselő Konzuli alkalmazottak Kisegítő személyzet A magánszemélyzet tagjai A konzuli képviselet főbb feladatkörei (érdekvédelmi, közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési feladatok)

A tiszteletbeli konzuli intézmény Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény A vonatkozó jogszabályok értelmében Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul? Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai? Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását? Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája

A konzuli igazgatási feladatok saját hatáskörben 1. A konzuli igazgatás fogalomköre Konzuli szolgálat Konzuli védelem Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás) Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél Hazatéréshez való jog Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet) Vízum fogalma és fajtái A schengeni rendszer sajátosságai Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal

A konzuli igazgatási feladatok saját hatáskörben 2. Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok Születés, házasságkötés, halál Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok Hatósági jogkör gyakorlása Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, közjegyzői minőségben történő eljárás Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány között? Diplomáciai felülhitelesítés és apostille

A diplomáciai védelem és a konzuli (érdek)védelem elhatárolása Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg konzuli védelemre? Mennyiben jogosult erre az állampolgár és mennyiben köteles ezt nyújtani az állam? Mely szervek feladata a diplomáciai védelem és a konzuli érdekvédelem nyújtása? Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi lehetőségek

A diplomáciai és konzuli képviseletek kiváltságai és mentességei Lobogó- és címerhasználat Helyiségek sérthetetlensége Mi a helyzet az irattárakkal? Adó- és illetékmentesség Mindenre kiterjed a mentesség? Szabad mozgás és közlekedés joga Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel Diplomáciai futár sérthetetlensége És ami nem szerepel a fentiek között? Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása? Tűzoltószabály Kisajátítás lehetősége

A külképviselet személyzetét megillető kiváltságok és mentességek 1. Személyes sérthetetlenség Magánlakás, levelezés sérthetetlensége Joghatóság alóli mentesség Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről? Adó- és illetékmentesség Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak jogállása A fogadó állam polgárának jogállása

A külképviselet személyzetét megillető kiváltságok és mentességek 2. Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek? Mit jelent a persona non grata kifejezés? A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása Funkcionális mentesség Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan Tanúvallomás tételére kötelezhetőek Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen

A diplomáciai protokoll alapjai A protokoll fogalma és jelentősége Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a protokollt? Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén? Milyen feladatokat lát el a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya? A külpolitikai látogatásokra vonatkozó hazai szabályozás: fogalmak és lebonyolítás

Néhány fontos fogalom Külképviselet Tiszteletbeli konzul Vízum (és típusai) Apostille Diplomáciai védelem Konzuli védelem Persona non grata Tűzoltószabály Funkcionális mentesség Protokoll Közjogi méltóság

Ismeretellenőrző kérdések Milyen önálló szervezeti egységei vannak a Külügyminisztériumnak? Mire terjed ki a KüM közigazgatási államtitkárának a funkcióköre? Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai? Hogyan osztályozható a diplomáciai és a konzuli képviseletek személyzete? Melyek a konzuli képviseletek legtipikusabb feladatai? Határolja el a diplomáciai védelmet a konzuli érdekvédelemtől! Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

II. RÉSZ BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA

1. MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA

BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA ALAPFOGALMAK BIZTONSÁG - BIZTONSÁGPOLITIKA VÉDELEM – VÉDELEMPOLITIKA ÉRTÉKEK – ÉRDEKEK KIHÍVÁSOK KOCKÁZATOK FENYEGETÉSEK Konfliktusok háborúk

A NATO BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ALAPVETŐ FELADAT A TAGÁLLAMOK SZABADSÁGÁNAK ÉS BIZTONSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE, POLITIKAI ÉS KATONAI ESZKÖZÖKKEL ELEMEI KOLLEKTÍV VÉDELEM VÁLSÁGKEZELÉS KOOPERATÍV BIZTONSÁG

A NATO Befogadó nemzeti támogatás A szövetségi kötelezettség része Alapja Képesség katalógus Egyetértési nyilatkozat Szükségleti jegyzék Szerződések

A NATO válságreagálási rendszer Készültségi és tervezési rendszer Válságreagálási kézikönyv Válságreagálási intézkedések Riasztási fokozatok Kezdeményezés Szövetségi Tagállami Nemzeti válságreagálási rendszer

AZ EU BIZTONSÁGPOLITIKÁJA Elemei Kölcsönös segítségnyújtási klauzula Szolidaritási klauzula Állandó strukturált együtműködés Válságkezelési műveletek Indulási alap

MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJÁNAK ALAPELVEI MAGYARORSZÁG NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIÁJA NEMZETI KATONAI STRATÉGIA ÁGAZATI STRATÉGIÁK

MAGYARORSZÁG nemzeti biztonsági stratégiája Biztonságpolitikai környezet Alapvető értékek és érdekek Biztonsági fenyegetések és kihívások Nemzeti célok, feladatok A biztonsági stratégia megvalósításának eszközei

ORSZÁGVÉDELEM RENDELTETÉSE MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉNEK,TERÜLETI ÉPSÉGÉGÉNEK, TÖRVÉNYES RENDJÉNEK, AZ ÉLET-ÉS VAGYONBIZTONSÁGNAK, A LAKOSSÁGNAK ÉS A KÖZJAVAKNAK A VÉDELME ELEMEI HONVÉDELEM KATASZTRÓFAVÉDELEM POLGÁRI VÉDELEM

A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEI KÖZPONTI SZERVEK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI TANÁCS KORMÁNY KATASZTRÓFAVÉDELMI KOORDINÁCIÓS TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG TERÜLETI SZERVEK FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG HELYI SZERVEK HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG POLGÁRMESTER

A FŐVÁROSI ÉS A MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG RENDELTETÉSE AZ ORSZÁGVÉDELEM TERÜLETI FELADATAINAK ÖSSZEHANGOLÁSA MŰKÖDÉSÉT A FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNYHIVATAL BIZTOSÍTJA ELNÖKE A KORMÁNYMEGBÍZOTT, HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDELMI HELYETTESSEL

A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG RENDELTETÉSE A FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSÁVAL AZ ORSZÁGVÉDELEM HELYI FELADATAINAK ÖSSZEHANGOLÁSA , járási, kerületi hatáskörrel MŰKÖDÉSÉT A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL BIZTOSÍTJA ELNÖKE A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL VEZETŐJE, HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDELMI HELYETTESSEL

A POLGÁRMESTER IRÁNYÍTJA A HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁT A TELEPÜLÉSEN MUNKÁJÁT KÖZBIZTONSÁGI REFERENS SEGÍTI VESZÉLYHELYZETBEN A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK IRÁNYÍTÁSÁT SZAKEMBER VESZI ÁT

AZ ORSZÁGVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK VÉDELMI IGAZGATÁSI SZERVEK MAGYAR HONVÉDSÉG Rendvédelmi (kiemelten a KATASZTRÓFAVÉDELMI) SZERVEK Kijelölt gazdasági és egyéb szervek

A különleges jogrend Az alaptörvényben leírt tényállás bekövetkezésekor Rendkívüli állapot Szükségállapot Megelőző védelmi helyzet Külső támadás Veszélyhelyzet Kihirdetése Országgyűlés Köztársasági elnök kormány Rendeleti úton Rendkívüli intézkedések

Honvédelmi kötelezettségek Hadkötelezettség Polgári védelmi kötelezettség Honvédelmi munkakötelezettség

hadkötelezettség Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és katonai szolgálati kötelezettség Fegyveres szolgálat Polgári szolgálat meghagyás

Polgári védelmi kötelezettség Fegyveres összeütközés időszakában és katasztrófa helyzetben Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és polgári védelmi szolgálati kötelezettség Kiképzés, gyakorlat Ideiglenes vagy folyamatos szolgálat mentességek

Honvédelmi munkakötelezettség Rendkívüli állapot kihirdetésekor, Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására mentességek

Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség adatszolgáltatás Előkészületi tevékenység Szolgáltatás teljesítése, vagy Valamely tevékenységtől való tartózkodás mentességek

Nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása Rendeltetése Vagyoni szolgáltatások biztosítása a követelménytámasztó szervek részére gazdaságmozgósítási helyzet bevezetése esetén Különleges jogrend kihirdetése esetén

Létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme Létfontosságú rendszerelemek (Kritikus infrastruktúrák) Horizontális és ágazati kritériumok Javaslattevő hatóság, ágazati kijelölő hatóság Üzemeltetői biztonsági terv, biztonsági összekötő, védelmi intézkedések Rendkívüli események azonnali jelentése

Ismeretellenőrző kérdések Melyek a Magyarország biztonságpolitikáját meghatározó alapdokumentumok? Mutassa be az országmozgósítás szervezeti elemeit! Jellemezze a különleges jogrendet! Ismertesse a szövetségi kötelezettséggel összefüggő védelmi feladatokat! Mutassa be, mely esetekben indíthat az EU önálló elhatározású válságreagáló műveletet! Ismertesse a „Berlin plusz” megállapodás lényegét! Melyek a hasonlóságok és különbségek a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság és a védelmi bizottság szervezete, feladatrendszere között? Mutassa be a létfontosságú infrastruktúra védelem nemzeti programjának lényegi elemeit!

2. MAGYARORSZÁG NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATAI, FELADATAIK, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

ALAPELVEK AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNY KÖTELEZI AZ ÁLLAMOT, HOGY SZUVERENITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKAT MŰKÖDTESSEN A NEMZETBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT CSAK AKKOR KORLÁTOZHATJA, HA AZT AZ ORSZÁG NEMZETBIZTONSÁGÁNAK MEGÓVÁSA MEGKÍVÁNJA

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK INFORMÁCIÓS HIVATAL ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELADATAI HÍRSZERZÉS KÉMELHÁRÍTÁS ALKOTMÁNYVÉDELEM NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELÜGYELETE ÉS IRÁNYÍTÁSA ORSZÁGGYŰLÉS NEMZETBIZTONSÁGI BIZOTTSÁGA ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI ÉS RENDÉSZETI BIZOTTSÁGA KORMÁNY BELÜGYMINISZTER HONVÉDELMI MINISZTER MINISZTERELNÖKSÉGET IRÁNYÍTÓ ÁLLAMTITKÁR

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY ÉS KÖZALKALMAZOTTAK FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRT BETÖLTŐ SZEMÉLYEK NEM LEHETNEK TAGJAI PÁRTNAK TÁRSADALMI SZERVEZETHEZ BEJELENTÉS UTÁN CSATLAKOZHATNAK SZIGORÚ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG TERHELI ŐKET

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ALAPELVEI TÖRVÉNYI MEGHATÁROZOTTSÁG ÉS EGYÉNI FELELŐSSÉG ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉG, UTASÍTÁSOS RENDSZER JELENTÉS JOGELLENES MŰKÖDÉS ESETÉN EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG SZÜKSÉGESSÉG-ARÁNYOSSÁG

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK INTÉZKEDÉSEI NYOMOZÓHATÓSÁGI JOGKÖRT NEM GYAKOROLNAK ALAPVETŐ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT TÖRVÉNYHEZ KÖTÖTTEN KORLÁTOZHATNAK FELADATAIK ELLÁTÁSA SORÁN NYÍLT ÉS TITKOS MÓDSZEREKET ÉS ESZKÖZÖKET ALKALMAZNAK LŐFEGYVERT ÉS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZT TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT HASZNÁLHATNAK

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ADATKEZELÉSE JOGOSULTAK MÁS SZERV ÁLTAL KEZELT ADAT MEGISMERÉSÉRE TÖRVÉNYBEN BIZTOSÍTOTT SZÁMUKRA AZ ÁLTALÁNOS ADATKÉRÉSI JOGOSULTSÁG AZ ADATKÉRÉS MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ KIZÁRÓLAG CÉLHOZ KÖTÖTT ADATKEZELÉS

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT DIFFERENCIÁLT KÜLSŐ ENGEDÉLYEZÉS BÍRÓ IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS MINISZTER

NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRÖKET BETÖLTŐK CÉL A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK FELDERÍTÉSE AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSÁVAL TÖRTÉNIK, MEGTAGADÁSA KIZÁRÓ OK AZ ELLENŐRZÉS MÉLYSÉGE-ARÁNYOSSÁG BIZTONSÁGI SZAKVÉLEMÉNY

NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK PARLAMENTI FELÜGYELETE KÉTIRÁNYÚ GARANCIARENDSZER ÓVJA A TÁRSADALMAT A SZOLGÁLATOK TÚLKAPÁSAITÓL ÓVJA A SZOLGÁLATOKAT A JOGELLENES BEFOLYÁSOLÁSTÓL

Ismeretellenőrző kérdések Mutassa be Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait! Melyek azok a bűncselekmények, amelyek felderítése a nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólagos hatásköre? Milyen feltételek megléte esetén végezhető külső engedélyhez kötött információgyűjtés? Milyen követelményeket támasztanak a nemzetbiztonsági szolgálatok a munkatársaikkal szemben? Melyek a fontos és bizalmas beosztásokat betöltő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb szabályok? Milyen feltételek esetén hallgatható le az állampolgár mobiltelefonon folytatott beszélgetése? Milyen feltételekkel létesíthetnek fedő munkahelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok? Milyen feltételekkel használhatja szolgálati lőfegyverét a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa?

3. A MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VÉDELME A NATO ÉS AZ EU SZABÁLYOK SZERINT

INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI ALAPELVEK A VÉDELEM FOLYAMATOS AMIKOR A BIZTONSÁG SÉRÜL, AZT AZONNAL JELENTENI KELL TELJESKÖRŰ KITERJED MINDEN SZEMÉLYRE, AKI MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ BIRTOKÁBA JUT, ÉS MINDEN MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓRA ÉS ZÁRT BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS „AKINEK ISMERNIE SZÜKSÉGES”

A NATO/EU TITOKVÉDELEM ELEMEI SZEMÉLYI BIZTONSÁG FIZIKAI BIZTONSÁG ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG (AZ INFORMÁCIÓK BIZTONSÁGA) ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓ VÉDELEM

A NATO/EU TITOKVÉDELEMÉRT FELELŐS SZERVEK KÖZPONTI SZERVEK NEMZETI BBIZTONSÁGI HATÓSÁG NATO KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ EU KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ HELYI SZERVEK BIZTONSÁGI VEZETŐ NYILVÁNTARTÓ KEZELŐ PONT/PONTOK

SZEMÉLYI BIZTONSÁG NEMZETBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS SZAKVÉLEMÉNY SZEMÉLYI BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY FELHASZNÁLÓI ENGEDÉLY TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT OKTATÁS

FIZIKAI BIZTONSÁG CÉLJA: AKADÁLYOZNI ÉS IDŐVESZTESÉGRE KÉNYSZERÍTENI Fizikai biztonsági intézkedések - MÉLYSÉGI VÉDELEM Biztonsági területek BIZTONSÁGI ELEMEK

ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG MINŐSÍTÉS ÉS KEZELÉS SOKSZOROSÍTÁS, FORDÍTÁS, kivonat irattározás TOVÁBBÍTÁS ÁTVÉTEL, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS

ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓVÉDELEM BIZALMASSÁG, SÉRTETLENSÉG ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS INFOSEC COMPUSEC COMSEC TEMPEST

Ismeretellenőrző kérdések Mutassa be a minősített információkra vonatkozó biztonsági alapelveket! Ismertesse a minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szerveket! Mutassa be a fizikai biztonsági elemeket és a köztük lévő összefüggéseket! Ismertesse a minősített információk védelmével kapcsolatos biztonsági célkitűzéseket! Mutassa be, milyen feltételek megléte esetén ismerhető meg a minősített információ! Ismertesse, meddig érvényes a személyi biztonsági tanúsítvány! Mutassa be, milyen feltételek teljesülése esetén cserélhető a biztonsági területen telepített számítógép! Mutassa be, milyen esetekben és milyen feltételekkel sokszorosítható a minősített adat!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET