KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy
KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT A diasort hatályosította: dr. Szemesi Sándor(Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2014. augusztus 15.

2 I. rész Külpolitikai ágazat

3 1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország

4 Célkitűzések: A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait, érdekérvényesítő eszközeit, célkitűzéseit, prioritásait, jogszabályalapjait, mozgásterének dimenzióit, eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, aktuális kihívásait, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.

5 A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai
A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák: 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról (Stratégai Határozat); „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011. december 19.) (Stratégiai Dokumentum); 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról, ld. a pontját ; 656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ; 1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat

6 Magyarország külkapcsolati stratégiája
Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Határozat és a Stratégiai Dokumentum? Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb tényezők? Magyarország helye, szerepe, mozgástere szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok, nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU, NATO) Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai? Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?

7 Az EU közös kül- és biztonság-politikájának kialakulása
1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány) 1993. az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés) 1999. az Amszterdami Szerződés eszközrendszere közös stratégiák közös álláspont közös akciók nemzetközi szerződések nyilatkozatok démarche

8 A Lisszaboni Szerződés és a közös kül- és biztonságpolitika
A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Az Unió fellépésének eszközei általános iránymutatások határozatok tagállamok közötti rendszeres együttműködés Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén Az Európai Bíróság hatáskörei Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

9 Magyarország és az EU kül- és biztonságpolitikája
Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk? Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere Hatékony érdekérvényesítés eszközei: határozott álláspont kompromisszumkészség

10 Néhány fontos fogalom Démarche Kül- és biztonságpolitikai főképviselő
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) Az uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője

11 Ismeretellenőrző kérdések
Melyek a Stratégiai Határozat és Dokumentum által vallott alapvető értékek? Miként elemzi Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a két dokumentum? Mely területeken irányoz elő cselekvést Magyarország számára a két dokumentum? Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén? Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?

12 2. A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai

13 Célkitűzések: A jelölt adjon számot a nemzetközi jog alapfogalmairól.
A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt. A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.

14 Külpolitika, diplomácia, nemzetközi jog
Külpolitika (fogalma, elemei) Nemzeti érdekek meghatározása Külpolitikai orientációk, célok meghatározása Külpolitikai cselekedetek Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet) A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

15 A nemzetközi jog fogalma, tárgya, forrásai
Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog tárgya) Melyek a nemzetközi jog forrásai? Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint Statútumon kívüli jogforrások Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

16 A szokásjog jellemzői Kialakulásának feltételei
Materiális feltétel Pszichológiai feltétel (opinio iuris) Helye a jogforrási hierarchiában A kodifikáció jelentősége

17 A nemzetközi jog alapelvei (Ius cogensek)
A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei? Melyek a nemzetközi jog ius cogensei? Van-e a ius cogensek között hierarchia? Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?

18 A nemzetközi jog alanyai
Államok Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény) (Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO Magánszemélyek Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának? A jogalanyiság tartalma alanyonként

19 Az állam és a kormány elismerése
Az államelismerés fogalma és jelentősége Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinter-bizottság gyakorlata) De iure / de facto / ad hoc elismerés Egyéni / kollektív elismerés Kifejezett / hallgatólagos elismerés A kormányelismerés fogalma és jelentősége Mi a különbség a de iure és a de facto kormány között?

20 A (kormányközi) nemzetközi szervezetek
A nemzetközi szervezetek általános jellemzői A nemzetközi szervezetek tagsága Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi szervezetek tagságuk alapján? Melyek a tagsági „fokozatok”? Két sajátos fogalom: székhelyegyezmény nemzetközi szervezet melletti állandó képviselet Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi szervezetek? A kormányközi nemzetközi konferenciák jelentősége

21 A nemzetközi szerződések joga
Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései? Szerződés, egyezmény, megállapodás, alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb. Nemzetközi szerződések osztályozása A részes felek száma szerint Utólagos csatlakozhatóság szerint Tárgya szerint

22 Nemzetközi szerződések megkötése a magyar jogban
Nemzetközi szerződés előkészítése Az első szövegtervezet elfogadásáig A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt. Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart? Nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére Felhatalmazást követő eljárás Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása

23 A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály
Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot) Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei? Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei? Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása? Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a funkciója? Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba lépésének időpontja?

24 A nemzetközi szerződés hatálya
Nemzetközi szerződések területi hatálya Nemzetközi szerződések személyi hatálya Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés harmadik államra? Nemzetközi szerződések időbeli hatálya Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez? Meddig tarthat egy szerződés hatálya? Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével az ideiglenes alkalmazás?

25 Nemzetközi szerződések érvénytelensége és megszűnése
Érvénytelenség fogalma és joghatása Semmisségi okok Megtámadhatósági okok Nemzetközi szerződések megszűnése Megszűnés fogalma és joghatása Megszűnés a felek közös akaratából Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai alapján

26 Az uniós jog helye a magyar jogrendszerben
Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből? Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben? 1053/E/2005. AB határozat 72/2006. (XII. 15.) AB határozat 143/2010. (VII. 14.) AB határozat 22/2012. (V. 11.) AB határozat

27 Néhány fontos fogalom Ius cogens Szokásjog Állam
(Kormányközi) nemzetközi szervezet Székhelyegyezmény Nemzetközi szerződés Fenntartás

28 Ismeretellenőrző kérdések
Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe! Melyek a nemzetközi jog alapelvei? Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát? Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a évi L. törvény szerint? Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?

29 3. A nemzetközi kapcsolatok alakításában résztvevő állami szervek feladatai Magyarországon

30 Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg: a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá a nemzetközi és a belső jog viszonyát. Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.

31 Külügyi hatalom és külügyi igazgatás
A külügyi hatalom fogalma a külügyi hatalom mint hatáskörök összessége a külügyi hatalom egységessége a külügyi hatalom által felölelt jogkörök A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység Jellemzői Specifikumai

32 Az Országgyűlés külügyi feladat- és hatáskörei
Jogalkotási feladatkör Nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog) Az Országgyűlés elnökének szerepköre Az Országgyűlés Külügyi bizottsága Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága Az Országgyűlés Külügyi Igazgatósága A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

33 A köztársasági elnök külügyi feladat- és hatáskörei
Képviseli Magyarországot Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol Magyar nagykövetek és követek megbízása Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele Állampolgársági ügyek

34 A Kormány, a miniszterelnök és a miniszterek külügyi feladatai
A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külgazdasági és külügyminiszter látja el A Kormány feladatai A Kormányfő feladatai A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai Az igazságügyi miniszter feladatai Más miniszterek feladatai

35 A külgazdasági és külügyminiszter feladat- és hatáskörei
Felelős különösen (példálózó felsorolás): Európai integrációs ügyekért (az Európai Unió politikáiból eredő feladatok tárcaközi összehangolásáért) Külgazdasági ügyekért (kialakítja a Kormány külgazdasági politikáját, közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében) Külpolitikáért (a kül- és biztonságpolitikáért, az egységes külpolitika koordinálásáért, a konzuli szolgálat irányításáért, a diplomáciai protokollért stb.)

36 Az Európai Külügyi Szolgálat
Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai? Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat? központi igazgatási szerv képviseletet ellátó küldöttségek és irodák

37 A nemzetközi jog és a belső jog viszonya
Monizmus és dualizmus jellemzői Inkorporáció és transzformáció fogalma „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés) Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?

38 Belső jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata
Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére? Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése… Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a jogszabályt? Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang megteremtésére? Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás vizsgálata

39 A nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes és utólagos vizsgálata
Előzetes (ex ante) normakontroll Kik jogosultak indítványozásra és mikor? (Két lépcsőben, vagylagosan…) Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg? Utólagos (ex post) normakontroll Kik indítványozhatják? Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi következményei?

40 Az EU döntéshozatali tevékenységében való magyar részvétel
Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság A közigazgatási államtitkári értekezlet A külgazdasági és külügyminiszter és az érintett miniszterek A Kormány

41 Néhány fontos fogalom Külügyi hatalom Külügyi közigazgatás
Aktív és passzív követküldés Európai Külügyi Szolgálat Monizmus és dualizmus Inkorporáció és transzformáció Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata

42 Ismeretellenőrző kérdések
Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei? Milyen feladatai vannak a Kormánynak és a Miniszterelnök általános helyettesének a külügyek alakításában? Melyek a külgazdasági és külügyminiszter főbb feladatkörei? Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról? Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert? Mit jelent az ex ante és az ex post alkotmánybírósági vizsgálat a nemzetközi szerződések vonatkozásában?

43 4. A külügyi igazgatás szervei és működése

44 Célkitűzések: A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági, nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről. A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására, valamint ezek egymástól történő elhatárolására. A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben továbbá ismerje az ehhez kapcsolódó hazai szabályozást a külpolitikai látogatások lebonyolításáról.

45 A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezete és működése
Jogforrás: 3/2014. (VIII. 1.) KKM utasítás A Külügyminisztérium önálló szervezeti egységei Területi főosztályok Szakmai főosztályok Funkcionális főosztályok Külképviseletek Kabinet és az állami vezetők titkársága A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása Miniszter Parlamenti államtitkár EU-ügyekért felelős államtitkár Közigazgatási államtitkár Külgazdasági és külügyi államtitkár Biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár Kulturális diplomáciáért felelős államtitkár

46 A külképviseletek A külképviseletek fajtái
Nagykövetségek Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek) Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek) Kereskedelmi képviseletek, hivatalok és irodák Külföldi magyar intézetek A külképviselet és vezetőjének jogállása a KKM SzMSz-e szerint

47 A diplomáciai képviseletek feladatköre
Képviseli… (representatio) Védelmezi… (protectio) Tárgyal… (negotiatio) Tájékozódik… (informatio) Előmozdítja és fejleszti… Konzuli tevékenységet elláthat?

48 A diplomáciai képviselet személyzete
A diplomáciai képviselet vezetője A diplomáciai személyzet Ki az az első beosztott? Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között? Igazgatási és műszaki személyzet Kisegítő személyzet Helyi alkalmazottak A szakdiplomaták jogállása

49 A konzuli képviseletek jogállása, személyzete, működése és feladatköre
A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése A konzuli képviselet létesítése A konzuli képviselet személyzete A konzuli képviselet vezetője Konzuli tisztviselő Konzuli alkalmazottak Kisegítő személyzet A magánszemélyzet tagjai A konzuli képviselet főbb feladatkörei (érdekvédelmi, közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési feladatok)

50 A tiszteletbeli konzuli intézmény
Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló évi bécsi egyezmény A vonatkozó jogszabályok értelmében Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul? Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai? Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását? Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája

51 A konzuli igazgatási feladatok saját hatáskörben 1.
A konzuli igazgatás fogalomköre Konzuli szolgálat Konzuli védelem Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás) Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél Hazatéréshez való jog Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet) Vízum fogalma és fajtái A schengeni rendszer sajátosságai Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal

52 A konzuli igazgatási feladatok saját hatáskörben 2.
Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok Születés, házasságkötés, halál Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok Hatósági jogkör gyakorlása Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, közjegyzői minőségben történő eljárás Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány között? Diplomáciai felülhitelesítés és apostille

53 A diplomáciai védelem és a konzuli (érdek)védelem elhatárolása
Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg konzuli védelemre? Mennyiben jogosult erre az állampolgár és mennyiben köteles ezt nyújtani az állam? Mely szervek feladata a diplomáciai védelem és a konzuli érdekvédelem nyújtása? Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi lehetőségek

54 A diplomáciai és konzuli képviseletek kiváltságai és mentességei
Lobogó- és címerhasználat Helyiségek sérthetetlensége Mi a helyzet az irattárakkal? Adó- és illetékmentesség Mindenre kiterjed a mentesség? Szabad mozgás és közlekedés joga Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel Diplomáciai futár sérthetetlensége És ami nem szerepel a fentiek között? Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása? Tűzoltószabály Kisajátítás lehetősége

55 A külképviselet személyzetét megillető kiváltságok és mentességek 1.
Személyes sérthetetlenség Magánlakás, levelezés sérthetetlensége Joghatóság alóli mentesség Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről? Adó- és illetékmentesség Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak jogállása A fogadó állam polgárának jogállása

56 A külképviselet személyzetét megillető kiváltságok és mentességek 2.
Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek? Mit jelent a persona non grata kifejezés? A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása Funkcionális mentesség Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan Tanúvallomás tételére kötelezhetőek Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen

57 A diplomáciai protokoll alapjai
A protokoll fogalma és jelentősége Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a protokollt? Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén? Milyen feladatokat lát el a Külgazdasági és Külügyminisztérium Protokoll Osztálya? A külpolitikai látogatásokra vonatkozó hazai szabályozás: fogalmak és lebonyolítás

58 Néhány fontos fogalom Külképviselet Tiszteletbeli konzul
Vízum (és típusai) Apostille Diplomáciai védelem Konzuli védelem Persona non grata Tűzoltószabály Funkcionális mentesség Protokoll Közjogi méltóság

59 Ismeretellenőrző kérdések
Milyen önálló szervezeti egységei vannak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak? Mire terjed ki a KKM közigazgatási államtitkárának a funkcióköre? Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai? Hogyan osztályozható a diplomáciai és a konzuli képviseletek személyzete? Melyek a konzuli képviseletek legtipikusabb feladatai? Határolja el a diplomáciai védelmet a konzuli érdekvédelemtől! Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?

60 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat
II. Rész Biztonság-és védelempolitika A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Kladek András 2014.augusztus 15.

61 1. Magyarország biztonság-és védelempolitikája

62 1. Magyarország biztonság-és védelempolitikája
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: Magyarország, a NATO és az EU biztonság- és védelempolitikája Az országvédelem igazgatása A különleges jogrend A honvédelmi kötelezettségek rendszere A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme

63 1.1.1. A biztonság-és védelempolitika alapjai
biztonság - biztonságpolitika védelem – védelempolitika értékek – érdekek kihívások kockázatok fenyegetések konfliktusok háborúk

64 1.1.2. A NATO biztonság-és védelempolitikája
Alapvető feladat A tagállamok szabadságának és biztonságának megőrzése, politikai és katonai eszközökkel Elemei kollektív védelem válságkezelés kooperatív biztonság

65 1.1.2.1.A NATO befogadó nemzeti támogatás
A szövetségi kötelezettség része Alapja képesség katalógus egyetértési nyilatkozat szükségleti jegyzék szerződések

66 1.1.2.2. A NATO válságreagálási rendszer
Készültségi és tervezési rendszer Válságreagálási kézikönyv válságreagálási intézkedések riasztási fokozatok Kezdeményezés szövetségi tagállami Nemzeti válságreagálási rendszer

67 1.1.3. Az EU biztonság-és védelempolitikája
Lisszaboni szerződés- közös biztonság- és védelempolitika kölcsönös segítségnyújtás szolidaritás béketámogatás Európai Védelmi Ügynökség Berlin plusz

68 1.1.4. Magyarország biztonság- és védelempolitikája
Magyarország biztonság és védelempolitikájának alapelvei Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája Nemzeti katonai stratégia Ágazati stratégiák

69 1.1.4.1. A Nemzeti biztonsági stratégia
Biztonságpolitikai környezet Alapvető értékek és érdekek Biztonsági fenyegetések és kihívások Nemzeti célok, feladatok A biztonsági stratégia megvalósításának eszközei

70 1.2. Az országvédelem Rendeltetése
Magyarország függetlenségének, területi épségének, törvényes rendjének, az élet-és vagyonbiztonságnak, a lakosságnak és a közjavaknak a védelme Elemei honvédelem rendvédelem polgári védelem katasztrófavédelem

71 1.2.1. Az országvédelem igazgatása
Központi szervek Köztársasági elnök Országgyűlés Honvédelmi Tanács Kormány Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport Területi szervek fővárosi, megyei védelmi bizottság Helyi szervek helyi védelmi bizottság polgármester

72 a megyei védelmi bizottság
A fővárosi és a megyei védelmi bizottság Rendeltetése az országvédelem területi feladatainak összehangolása Működését a fővárosi, megyei kormányhivatal biztosítja Elnöke a kormánymegbízott, hivatásos katasztrófavédelmi és honvédelmi helyettessel

73 1.2.3.2. A helyi védelmi bizottság
Rendeltetése a fővárosi, megyei védelmi bizottság irányításával az országvédelem helyi feladatainak összehangolása , járási, kerületi hatáskörrel Működését a járási, kerületi hivatal biztosítja Elnöke a járási, kerületi hivatal vezetője, hivatásos katasztrófavédelmi és honvédelmi helyettessel

74 1.2.3.3. A polgármester és a főpolgármester
Irányítja a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását a településen Munkáját közbiztonsági referens segíti Veszélyhelyzetben a katasztrófavédelmi feladatok irányítását szakember veszi át

75 1.2.4. Az országvédelemben közreműködő szervek
Védelmi igazgatási szervek Magyar Honvédség Rendvédelmi (kiemelten a katasztrófavédelmi) szervek Kijelölt gazdasági és egyéb szervek

76 1.3. A különleges jogrend Az alaptörvényben leírt tényállás bekövetkezésekor rendkívüli állapot szükségállapot megelőző védelmi helyzet külső támadás veszélyhelyzet Kihirdetése országgyűlés köztársasági elnök kormány Rendeleti úton rendkívüli intézkedések

77 kötelezettségek rendszere
1.4. A honvédelmi kötelezettségek rendszere Hadkötelezettség Polgári védelmi kötelezettség Honvédelmi munkakötelezettség Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség

78 A hadkötelezettség Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség Katonai szolgálati kötelezettség fegyveres szolgálat polgári szolgálat Meghagyás

79 1.4.2. A polgári védelmi kötelezettség
A fegyveres összeütközés időszakában és katasztrófa helyzetben Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség Polgári védelmi szolgálati kötelezettség kiképzés, gyakorlat ideiglenes vagy folyamatos szolgálat Mentességek

80 1.4.3. A honvédelmi munkakötelezettség
Rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésekor Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására Mentességek

81 1.4.4. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
Adatszolgáltatás Előkészületi tevékenység Szolgáltatás teljesítése, vagy Valamely tevékenységtől való tartózkodás Mentességek

82 1.5. A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása
Rendeltetése vagyoni szolgáltatások biztosítása a követelménytámasztó szervek részére gazdaságmozgósítási helyzet bevezetése esetén különleges jogrend kihirdetése esetén

83 1.6. A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme
Létfontosságú rendszerelemek (kritikus infrastruktúrák) Horizontális és ágazati kritériumok Javaslattevő hatóság, ágazati kijelölő hatóság Üzemeltetői biztonsági terv, biztonsági összekötő, védelmi intézkedések Rendkívüli események azonnali jelentése

84 1. Magyarország biztonság-és védelempolitikája Összefoglalás
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg Biztonság- és védelem, Magyarország és szövetségeseinek biztonság- és védelempolitikája Az országvédelem (honvédelem, katasztrófavédelem, polgári védelem, gazdaságvédelem) rendszere, A különleges jogrend időszakai és eszközrendszere, A létfontosságú infrastruktúrák védelme

85 1. Magyarország biztonság-és védelempolitikája
1. Magyarország biztonság-és védelempolitikája Ismeretellenőrző kérdések Melyek a Magyarország biztonságpolitikáját meghatározó alapdokumentumok? Mutassa be az országmozgósítás szervezeti elemeit! Jellemezze a különleges jogrendet! Ismertesse a szövetségi kötelezettséggel összefüggő védelmi feladatokat! Mutassa be, mely esetekben indíthat az EU önálló elhatározású válságreagáló műveletet! Ismertesse a „Berlin plusz” megállapodás lényegét! Melyek a hasonlóságok és különbségek a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság és a védelmi bizottság szervezete, feladatrendszere között? Mutassa be a létfontosságú infrastruktúra védelem nemzeti programjának lényegi elemeit!

86 2. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai, működésük szabályai

87 2. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai, működésük szabályai
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása feladatai irányítása és vezetése állománya működési alapelvei Ellenőrzése A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések, adatkezelésük A titkos információgyűjtés A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai

88 2.1. A nemzetbiztonsági tevékenység társadalmi elvárásai, törvényi alapjai
Az évi CXXV. törvény kötelezi az államot, hogy szuverenitásának biztosítására nemzetbiztonsági szolgálatokat működtessen A nemzetbiztonsági tevékenység az állampolgári jogokat csak akkor korlátozhatja, ha azt az ország nemzetbiztonságának megóvása megkívánja

89 szolgálatok szervezete és jogállása
2.2. A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása Információs Hivatal Alkotmányvédelmi Hivatal Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

90 szolgálatok feladatai
2.3. A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai Hírszerzés Kémelhárítás Alkotmányvédelem Nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés Iparbiztonsági ellenőrzés

91 szolgálatok irányítása és vezetése
2.4. A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése Irányítás- Kormány belügyminiszter honvédelmi miniszter miniszterelnökséget vezető miniszter Vezetés-főigazgatók

92 szolgálatok személyi állománya
2.5. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya Hivatásos állomány, kormánytisztviselők és közalkalmazottak Szigorú titoktartási kötelezettség terheli őket A hivatásos állomány folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll nem lehetnek tagjai pártnak társadalmi szervezethez bejelentés után csatlakozhatnak

93 szolgálatok működési alapelvei
2.6. A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei Törvényi meghatározottság és egyéni felelősség Alá-fölérendeltség, utasításos rendszer Jelentés jogellenes működés esetén Együttműködési kötelezettség Szükségesség-arányosság

94 2.7. A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések
Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolnak Alapvető állampolgári jogokat törvényhez kötötten korlátozhatnak Feladataik ellátása során nyílt és titkos módszereket és eszközöket alkalmaznak Lőfegyvert és kényszerítő eszközt törvényben meghatározottak szerint használhatnak

95 szolgálatok adatkezelése
2.8. A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése Jogosultak más szerv által kezelt adat megismerésére Törvényben biztosított számukra az általános adatkérési jogosultság Az adatkérés minősített információ Kizárólag célhoz kötött adatkezelés

96 2.9. Titkos információgyűjtés
Külső engedélyhez nem kötött Külső engedélyhez kötött Differenciált külső engedélyezés bíró igazságügyért felelős miniszter

97 védelem és ellenőrzés szabályai
A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai Meghatározott munkaköröket betöltők Cél a kockázati tényezők felderítése Az érintett hozzájárulásával történik, megtagadása kizáró ok Biztonsági szakvélemény

98 2.10. A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése
Kétirányú garanciarendszer óvja a társadalmat a szolgálatok túlkapásaitól óvja a szolgálatokat a jogellenes befolyásolástól

99 2. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai, működésük szabályai Összefoglalás
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg A nemzetbiztonsági szolgálatok és feladataik A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei, az általuk alkalmazható intézkedések A titkos információgyűjtés A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés

100 2. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai, működésük szabályai Ismeretellenőrző kérdések
Mutassa be Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait! Melyek azok a bűncselekmények, amelyek felderítése a nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólagos hatásköre? Milyen feltételek megléte esetén végezhető külső engedélyhez kötött információgyűjtés? Milyen követelményeket támasztanak a nemzetbiztonsági szolgálatok a munkatársaikkal szemben? Melyek a személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb szabályok? Milyen feltételek esetén hallgatható le az állampolgár mobiltelefonon folytatott beszélgetése? Milyen feltételekkel létesíthetnek fedő munkahelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok? Milyen feltételekkel használhatja szolgálati lőfegyverét a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa?

101 3. A NATO-EU minősített információk védelme

102 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
3. A NATO-EU minősített információk védelme A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: A minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szervezetek, és a biztonság alapelvei A személyi biztonság A fizikai biztonság Az adminisztratív biztonság Az elektronikus információvédelem

103 3.1. A minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szervek
Központi szervek nemzeti biztonsági hatóság Nato központi nyilvántartó Eu központi nyilvántartó Helyi szervek biztonsági vezető nyilvántartó kezelő pont/pontok

104 3.2. Biztonsági alapelvek A védelem folyamatos
amikor a biztonság sérül, azt azonnal jelenteni kell Teljeskörű kiterjed minden személyre, aki minősített információ birtokába jut, és minden minősített információra Zárt biztonsági ellenőrzés „akinek ismernie szükséges”

105 3.3. A minősített információk védelmének elemei
Személyi biztonság Fizikai biztonság Adminisztratív biztonság (az információk biztonsága) Elektronikus információ védelem

106 3.3.1. A személyi biztonság Nemzetbiztonsági ellenőrzés
Kockázati tényező nélküli szakvélemény Személyi biztonsági tanúsítvány Felhasználói engedély Titoktartási nyilatkozat Oktatás

107 Fizikai biztonság Célja: akadályozni és időveszteségre kényszeríteni Fizikai biztonsági intézkedések – mélységi védelem Biztonsági területek Biztonsági elemek

108 3.3.3. Adminisztratív biztonság
Minősítés és kezelés Sokszorosítás, fordítás, kivonat Irattározás Továbbítás Átvétel, nyilvántartásba vétel Selejtezés, megsemmisítés

109 3.3.4. Elektronikus információvédelem
Bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás Infosec Compusec Comsec Tempest

110 információk védelme Összefoglalás
3. A NATO-EU minősített információk védelme Összefoglalás A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg A minősített információk biztonságának alapelvei A személyi biztonság -kockázati tényezők A fizikai biztonság –a biztonsági területek, biztonsági elemek Az adminisztratív biztonság-az adminisztráció biztonsága Az elektronikus információvédelem- a biztonsági célkitűzések

111 információk védelme Ismeretellenőrző kérdések
3. A NATO-EU minősített információk védelme Ismeretellenőrző kérdések Mutassa be a minősített információkra vonatkozó biztonsági alapelveket! Ismertesse a minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szerveket! Mutassa be a fizikai biztonsági elemeket és a köztük lévő összefüggéseket! Ismertesse a minősített információk védelmével kapcsolatos biztonsági célkitűzéseket! Mutassa be, milyen feltételek megléte esetén ismerhető meg a minősített információ! Ismertesse, meddig érvényes a személyi biztonsági tanúsítvány! Mutassa be, milyen feltételek teljesülése esetén cserélhető a biztonsági területen telepített számítógép! Mutassa be, milyen esetekben és milyen feltételekkel sokszorosítható a minősített adat!

112 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET