Közigazgatási szakvizsga Választható vizsgatárgy

Az előadások a következő témára: "Közigazgatási szakvizsga Választható vizsgatárgy"— Előadás másolata:

1 Közigazgatási szakvizsga Választható vizsgatárgy
KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT A diasor elkészítése a „Kül- és biztonságpolitikai ágazat” című tankönyv alapulvételével történt. 2012.

2 A diasort hatályosította: Dr. Szemesi Sándor
I. rész Külpolitikai ágazat A diasort hatályosította: Dr. Szemesi Sándor

3 1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország

4 A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai és céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország Célkitűzések: A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait, célkitűzéseit, prioritásait, jogszabályalapjait, mozgásterének dimenzióit, eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.

5 A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai
A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák: 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011. december 19.) 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról (42. pont: „…A Magyar Honvédség (…) a külpolitika megvalósításának egyik meghatározó eszköze.” - a béketeremtő és békefenntartó akciókban való részvétellel) való részvé

6 Magyarország külkapcsolati stratégiája
Milyen alapvető értékeket vall a stratégia és a Stratégiai Dokumentum? Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb tényezők? Magyarország helye, szerepe, mozgástere Szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok Nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU, NATO) Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a stratégiai dokumentum prioritásai? Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?

7 Az EU közös kül- és biztonság-politikájának kialakulása
1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány) 1993. Az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés) 1999. Az Amszterdami Szerződés eszközrendszere Közös stratégiák Közös álláspont Közös akciók Nemzetközi szerződések Nyilatkozatok démarche

8 A Lisszaboni Szerződés és a közös kül- és biztonságpolitika
A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Az Unió fellépésének eszközei Általános iránymutatások Határozatok Tagállamok közötti rendszeres együttműködés Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén Az Európai Bíróság hatáskörei Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

9 Magyarország és az EU kül- és biztonságpolitikája
Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk? Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe Közös fellépések lehetősége (és esetleg kötelezettsége) Politika-alakító szerepben?

10 Néhány fontos fogalom Démarche Kül- és biztonságpolitikai főképviselő
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) Az uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője

11 Ismeretellenőrző kérdések
Melyek a külkapcsolati stratégia által vallott alapvető értékek? Mely területeken irányozza elő Magyarország fellépését a külkapcsolati stratégia? Milyen új célokat és szempontokat hangsúlyoz a „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” külügyminisztériumi dokumentum? Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén? Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?

12 2. A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai

13 A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai
Célkitűzések: A jelölt adjon számot a nemzetközi jog alapfogalmairól. A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt. A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.

14 Külpolitika, diplomácia, nemzetközi jog
Külpolitika (fogalma, elemei) Nemzeti érdekek meghatározása Külpolitikai orientációk, célok meghatározása Külpolitikai cselekedetek Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet) A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

15 A nemzetközi jog fogalma, tárgya, forrásai
Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog tárgya) Melyek a nemzetközi jog forrásai? Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint Statútumon kívüli jogforrások Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

16 A szokásjog jellemzői Kialakulásának feltételei
Materiális feltétel Pszichológiai feltétel (opinio iuris) Helye a jogforrási hierarchiában A kodifikáció jelentősége

17 A nemzetközi jog alapelvei (ius cogens)
A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei? Melyek a nemzetközi jog ius cogensei? Van-e a ius cogensek között hierarchia? Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?

18 A nemzetközi jog alanyai
Államok Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény) (Kormányközi) nemzetközi szervezetek Magánszemélyek - Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának? A jogalanyiság tartalma alanyonként

19 Az állam és a kormány elismerése
Az államelismerés fogalma és jelentősége Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinter-bizottság gyakorlata) De iure / de facto / ad hoc elismerés Egyéni / kollektív elismerés Kifejezett / hallgatólagos elismerés A kormányelismerés fogalma és jelentősége Mi a különbség a de iure és a de facto kormány között?

20 A (kormányközi) nemzetközi szervezetek
A nemzetközi szervezetek általános jellemzői A nemzetközi szervezetek tagsága Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi szervezetek tagságuk alapján? Melyek a tagsági „fokozatok”? Két sajátos fogalom: székhelyegyezmény és állandó képviselet Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi szervezetek? A kormányközi nemzetközi konferenciák jelentősége

21 A nemzetközi szerződések joga
Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései? Szerződés, egyezmény, megállapodás, alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum stb. Nemzetközi szerződések osztályozása A részes felek száma szerint Utólagos csatlakozhatóság szerint Tárgya szerint

22 Nemzetközi szerződések megkötése a magyar jogban
Nemzetközi szerződés előkészítése Az első szövegtervezet elfogadásáig A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart? Nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére Felhatalmazást követő eljárás Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele) és nyilvántartása

23 A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály
Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei? Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei? Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása? Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a funkciója? Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba lépésének időpontja?

24 A nemzetközi szerződés hatálya
Nemzetközi szerződések területi hatálya Nemzetközi szerződések személyi hatálya Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés harmadik államra? Nemzetközi szerződések időbeli hatálya Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez? Meddig tarthat egy szerződés hatálya? Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével az ideiglenes alkalmazás?

25 Nemzetközi szerződések érvénytelensége és megszűnése
Érvénytelenség fogalma és joghatása Semmisségi okok Megtámadhatósági okok Nemzetközi szerződések megszűnése Megszűnés fogalma és joghatása Megszűnés a felek közös akaratából Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai alapján Mit jelent a nemzetközi szerződés felfüggesztése?

26 Az uniós jog helye a magyar jogrendszerben
Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből? Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben? 1053/E/2005. AB határozat 72/2006. (XII. 15.) AB határozat 143/2010. (VII. 14.) AB határozat

27 Néhány fontos fogalom Ius cogens Szokásjog Állam
(Kormányközi) nemzetközi szervezet Székhelyegyezmény Nemzetközi szerződés Fenntartás

28 Ismeretellenőrző kérdések
Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe! Melyek a nemzetközi jog alapelvei? Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát? Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a évi L. törvény szerint? Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?

29 3. A nemzetközi kapcsolatok alakításában résztvevő állami szervek feladatai Magyarországon

30 3. A nemzetközi kapcsolatok alakításában résztvevő állami szervek feladatai Magyarországon
Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá a nemzetközi és a belső jog viszonyát. Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.

31 Külügyi hatalom és külügyi igazgatás
A külügyi hatalom fogalma A külügyi hatalom mint hatáskörök összessége A külügyi hatalom egységessége A külügyi hatalom által felölelt jogkörök A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység Jellemzői Specifikumai

32 Az Országgyűlés külügyi feladat- és hatáskörei
Jogalkotási feladatkör Nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog) Az Országgyűlés elnökének szerepköre Az Országgyűlés Külügyi bizottsága Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága Az Országgyűlés Külügyi Hivatala A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

33 A köztársasági elnök külügyi feladat- és hatáskörei
Képviseli Magyarországot Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol Magyar nagykövetek és követek megbízása Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele Állampolgársági ügyek külügyi vonatkozásai

34 A Kormány, a miniszterelnök és a miniszterek külügyi feladatai
A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külügyminiszter látja el A Kormány feladatai A Kormányfő feladatai A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai kormányzati koordinációs felelőssége körében, illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében Más miniszterek feladatai

35 A külügyminiszter feladat- és hatáskörei
Felelős különösen (példálózó felsorolás): az egységes kormányzati külpolitika koordinálásáért Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi szervezetekben való képviseletéért A konzuli szolgálat irányításáért A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás koordinációjáért A kül- és biztonságpolitikáért A diplomáciai és állami protokollért Egyes nemzetközi jogi tárgyú jogszabályok előkészítéséért

36 Az Európai Külügyi Szolgálat
Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai? Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat? Központi igazgatási szerv Küldöttség

37 A nemzetközi jog és a belső jog viszonya
Monizmus és dualizmus jellemzői Inkorporáció és transzformáció fogalma „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés) Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?

38 Belső jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata
Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére? Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése… Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a jogszabályt? Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang megteremtésére? Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás vizsgálata

39 A nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes és utólagos vizsgálata
Előzetes (ex ante) normakontroll Kik jogosultak indítványozásra? Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg? Utólagos (ex post) normakontroll Kik indítványozhatják? Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi következményei?

40 Az EU döntéshozatali tevékenységében való magyar részvétel
Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság A közigazgatási államtitkári értekezlet A külügyminiszter és az érintett miniszterek A Kormány

41 Néhány fontos fogalom Külügyi hatalom Külügyi közigazgatás
Aktív és passzív követküldés Európai Külügyi Szolgálat Monizmus és dualizmus Inkorporáció és transzformáció Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata

42 Ismeretellenőrző kérdések
Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei? Milyen feladatai vannak a Kormánynak a külügyek alakításában? Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei? Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról? Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert?

43 4. A külügyi igazgatás szervei és működése

44 4. A külügyi igazgatás szervei és működése
Célkitűzések A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági, nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről. A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására, valamint ezek egymástól történő elhatárolására. A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben.

45 A Külügyminisztérium szervezete és működése
A Külügyminisztérium szervezeti egységei Területi főosztályok Szakmai főosztályok Funkcionális főosztályok Külképviseletek A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása Miniszter Közigazgatási államtitkár Parlamenti államtitkár EU-ügyekért felelős államtitkár Helyettes államtitkárok

46 A külképviseletek A külképviselet a KüM osztályaként működik
A külképviseletek fajtái Nagykövetségek Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek) Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek) Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek A külképviselet a KüM osztályaként működik

47 A diplomáciai képviseletek feladatköre
Képviseli… (representatio) Védelmezi… (protectio) Tárgyal… (negotiatio) Tájékozódik… (informatio) Előmozdítja és fejleszti… Konzuli tevékenységet elláthat?

48 A diplomáciai képviselet személyzete
A diplomáciai képviselet vezetője A diplomáciai személyzet Ki az az elsőbeosztott? Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között? Igazgatási és műszaki személyzet Kisegítő személyzet Helyi alkalmazottak A szakdiplomaták jogállása

49 A konzuli képviseletek jogállása, személyzete, működése és feladatköre
A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése A konzuli képviselet létesítése A konzuli képviselet személyzete A konzuli képviselet vezetője Konzuli tisztviselő Konzuli alkalmazottak Kisegítő személyzet A magánszemélyzet tagjai

50 A tiszteletbeli konzuli intézmény
Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló évi bécsi egyezmény 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet értelmében Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul? Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai? Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását? Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája

51 A konzuli igazgatási feladatok saját hatáskörben 1.
A konzuli igazgatás fogalomköre Konzuli szolgálat Konzuli védelem Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás) Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél Hazatéréshez való jog Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet) Vízum fogalma és fajtái A schengeni rendszer sajátosságai

52 A konzuli igazgatási feladatok saját hatáskörben 2.
Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok Születés, házasságkötés, halál Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, közjegyzői minőségben történő eljárás Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány között? Diplomáciai felülhitelesítés és apostille

53 A diplomáciai védelem és a konzuli (érdek)védelem elhatárolása
Mit jelent a diplomáciai védelem és a konzuli védelem? Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg konzuli védelemre? Mennyiben jogosult erre az állampolgár és mennyiben köteles ezt nyújtani az állam? Mely szervek feladata a diplomáciai védelem és a konzuli érdekvédelem nyújtása? Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi lehetőségek

54 A diplomáciai és konzuli képviseletek kiváltságai és mentességei
Lobogó- és címerhasználat Helyiségek sérthetetlensége Mi a helyzet az irattárakkal? Adó- és illetékmentesség Mindenre kiterjed a mentesség? Szabad mozgás és közlekedés joga Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel Diplomáciai futár sérthetetlensége És ami nem szerepel a fentiek között? Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása? Tűzoltószabály Kisajátítás lehetősége

55 A külképviselet személyzetét megillető kiváltságok és mentességek 1.
Személyes sérthetetlenség Magánlakás, levelezés sérthetetlensége Joghatóság alóli mentesség Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről? Adó- és illetékmentesség Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak jogállása A fogadó állam polgárának jogállása

56 A külképviselet személyzetét megillető kiváltságok és mentességek 2.
Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek? Mit jelent a persona non grata kifejezés? A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása Funkcionális mentesség Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan Tanúvallomás tételére kötelezhetőek Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen

57 A diplomáciai protokoll alapjai
A protokoll fogalma és jelentősége Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a protokollt? Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén? Milyen feladatokat lát el a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya?

58 Néhány fontos fogalom Külképviselet Tiszteletbeli konzul
Vízum (és típusai) Apostille Diplomáciai védelem Konzuli védelem Persona non grata Tűzoltószabály Funkcionális mentesség Protokoll

59 Ismeretellenőrző kérdések
Milyen szervezeti egységei vannak a Külügyminisztériumnak? Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai? Hogyan osztályozható a diplomáciai képviseletek személyzete? Határolja el a diplomáciai védelmet a konzuli érdekvédelemtől! Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?

60 BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA Dr. Kladek András és Dr. Kuti Ferenc
II. rész BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA Diasort készítette: Dr. Kladek András és Dr. Kuti Ferenc

61 BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA ALAPFOGALMAK
biztonságpolitika védelem védelempolitika értékek érdekek válság válságkezelés KIHÍVÁSOK-KOCKÁZATOK-FENYEGETÉSEK

62 A NATO BIZTONSÁGPOLITIKÁJA
alapvető feladat a tagállamok szabadságának és biztonságának megőrzése, politikai és katonai eszközökkel, elemei a kollektív védelem, a válságkezelés, a kooperatív biztonság. Cél: a közös értékek alapján az igazságos és tartós békés rend biztosítása, a hatékony katonai képességek fenntartása, az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás fejlesztése, válaszok az új típusú fenyegetésekre.

63 AZ EU KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA Petersbergi feladatok
Kollektív védelem Petersbergi feladatok Kölcsönös segítségnyújtás Berlin Plusz Válságkezelés

64 MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA
Ága- zati bizton- sági stratégiák 1035/2012. (II. 21.) Korm.határozat Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat Magyarország biztonság- és védelempolitikájának alapelvei

65 ORSZÁGVÉDELEM Kormányzat Katonai védelem Rendvédelem Közigazgatás
Védelmi igazgatás Gazdasági védelem Katasztrófa- védelem

66 A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEI
Országgyűlés Köztársasági Elnök Kormány, központi államigazgatási szervek HM BM Minisztériumok, központi államigazgatási szervek Fővárosi, megyei védelmi bizottságok Helyi védelmi bizottságok Polgármesterek

67 A HONVÉDELMI TANÁCS Elnöke a köztársasági elnök, tagja az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke. Gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, b) a Köztársasági Elnök jogait, c) a Kormány jogait. Rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, egyedüli korlátja az Alaptörvény.

68 A KATASZTRÓFAVÉDELMI KOORDINÁCIÓS TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG (KKB)
A Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítéséért felelős szerve. Elnöke a belügyminiszter, tagjai a miniszterek által kijelölt állami vezetők, munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a központi honvédelmi, katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervek vezetői, valamint meghívás alapján, az érintett központi államigazgatási szervek vezetői. A KKB munkáját operatív munkaszervként a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ támogatja. A KKB összehangolja a felkészülési feladatokat, országos jelentőségű káresemény bekövetkezésekor koordinálja a védekezési tevékenységet, majd a Kormány döntésének megfelelően a helyreállítással kapcsolatos feladatokat.

69 A FŐVÁROSI ÉS A MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
A Kormány centrális alárendeltségében működő védelmi igazgatási szerv, az országvédelem területi feladatainak összehangolására. Elnöke a kormánymegbízott (hivatásos katonai és katasztrófavédelmi helyettessel), tagjai az országvédelemért területi szinten felelős szervek vezetői. Irányítja a helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek honvédelmi és katasztrófavédelmi tevékenységét. Ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat, az árvízi védekezés területi koordinációját, valamint a területi nukleáris balesetelhárítási feladatokat. Meghatározza a honvédelmi felkészülés területi követelményeit, összehangolja azok végrehajtását. Megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket. Biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, irányítja a rendkívüli intézkedések végrehajtását.

70 A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG
A fővárosi, megyei védelmi bizottság irányítása alatt működik, a városokban és a főváros kerületeiben (honvédelmi körzet). Elnöke a polgármester (hivatásos katonai és katasztrófavédelmi helyettessel), tagjai a rendvédelmi és a centrális alárendeltségű szervek területi vezetői. Irányítja és összehangolja a az országvédelem helyi igazgatási feladatainak előkészítését, illetve végrehajtását, Biztosítja a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit, Közreműködik a helyi szervek honvédelmi feladatainak irányításában, Szervezi és összehangolja a polgári védelemmel és a lakosság ellátásával kapcsolatos feladatokat.

71 A POLGÁRMESTER Felelős a település védelmi igazgatási feladataiért, irányítja, illetve összehangolja a felkészülést és a végrehajtást. Felelős a veszély-elhárítási tervek elkészítéséért, a védekezési feltételek biztosításáért Biztosítja a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit, Szervezi és irányítja a honvédség hadkiegészítésével kapcsolatos közigazgatási feladatokat, Összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek tevékenységét, Elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket, Közreműködik a gazdaságfelkészítés és - mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában, Irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását, illetve katasztrófavédelmi felkészülést, Veszélyhelyzetben az irányítást átveszi tőle a hivatásos katasztrófavédelem szakembere.

72 AZ ORSZÁGVÉDELEMBEN RÉSZT VEVŐ SZERVEK
védelmi igazgatási szervek Magyar Honvédség ORSZÁGVÉDELEM kijelölt gazdasági szervek rendvédelmi szervek

73 megelőző védelmi helyzet
A KÜLÖNLEGES JOGREND döntéshozó tényállás minősítés rendkívüli állapot szükségállapot megelőző védelmi helyzet váratlan támadás veszélyhelyzet - a törvényes rend megdöntésére, - a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló, vagy - az élet- és vagyonbizton-ságot tömeges méretekben veszélyeztető fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetett cselekmények külső fegyveres támadás veszélye vagy szövetségi kötelezettség teljesítése - külső fegyveres csoportok váratlan betörése hadiállapot vagy közvetlen háborús veszély elemi csapás, ipari katasztrófa Országgyűlés Országgyűlés Országgyűlés Kormány Kormány

74 VESZÉLYHELYZET Árvíz, belvíz, A védelmi igazgatás
„laikus” szereplői helyett profi szakemberek, a testületek helyett a vezetők veszik át az irányítást Árvíz, belvíz, szélsőséges időjárás, földrengés, veszélyes anyag, humánjárvány, légszennyezettség kritikus infrastruktúrák sérülése A Kormány rendeletet alkothat, törvényi rendelkezésektől eltérhet, rendkívüli intézkedéseket hozhat, polgári védelmi kötelezettség, valamint gazdasági és anyagi szolgáltatás rendelhető el

75 A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK
polgári védelmi kötelezettség gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség honvédelmi munkakötelezettség hadkötelezettség

76 HADKÖTELEZETTSÉG Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben
Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és katonai szolgálati kötelezettség Meghagyás

77 POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG
A fegyveres összeütközés időszakában és katasztrófa helyzetben Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és polgári védelmi szolgálati kötelezettség Kiképzés, gyakorlat Ideiglenes vagy folyamatos szolgálat

78 HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG
Rendkívüli jogrend bevezetését követően Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására Meghatározott munkahelyen, munkakörben

79 GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
Ha a honvédelem vagy a katasztrófavédelem érdeke másként nem elégíthető ki Békeidőszakban és rendkívüli időszakokban Gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítése, Valamely tevékenységtől tartózkodás Előkészületi tevékenység Adatszolgáltatás

80 A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE ÉS MOZGÓSÍTÁSA
A gazdaságpolitika részét képező tervszerű, folyamatos tevékenység, az erőforrások védelmi céloknak megfelelő felszabadítására, illetve átcsoportosítására. Tervezését, szervezését a védelmi igazgatási szervek végzik, a követő tervezés módszerével. Célja a vagyoni szolgáltatások előkészítése a követelménytámasztó szervek minősített időszaki működéséhez, NATO befogadó nemzeti támogatáshoz, a lakosság ellátásához, avédelmi igazgatási rendszer működéséhez, valamint a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához.

81 AZ EURÓPAI KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK VÉDELME (ECIP)
Közösségi irányelv az Európai Kritikus Infrastruktúrák (ECI) beazonosításáról és kijelöléséről Kritikus az az infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése jelentős hatást gyakorolhat kettő vagy több tagállamra, vagy akár egyetlen tagállamra határon átnyúló hatást gyakorolhat. Üzemeltetői biztonsági terv, biztonsági összekötő, kockázat- és fenyegetettség-elemzés. A létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózata (CIWIN)

82 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATAI, FELADATAIK, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

83 Az 1995. évi CXXV. törvény két alapelve
Arra kötelezi az államot, hogy az ország szuverenitásának védelme érdekében nemzetbiztonsági szolgálatokat hozzon létre és működtessen. Leszögezi, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység az állampolgári jogokat csak akkor korlátozhatja ha ezt az ország nemzetbiztonságának megóvása megkívánja.

84 A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK SZERVEZETE ÉS JOGÁLLÁSA
A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai: a) az Információs Hivatal, b) az Alkotmányvédelmi Hivatal, c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

85 A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELADATAI
Hírszerzési feladat Kémelhárítási feladat Alkotmányvédelmi feladat A nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni küzdelem Személyek nemzetbiztonsági védelme és ellenőrzése Iparbiztonsági ellenőrzések meghatározott bűncselekmények esetében a felderítés Haditechnikai eszközök és szolgáltatások proliferációjának megakadályozása Kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek védelme

86 A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELÜGYELETE ÉS IRÁNYÍTÁSA
Miniszterelnök Parlament Belügy-miniszter Honvédelmi miniszter Közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter Nemzet-biztonsági Bizottság Honvédelmi és Rendészeti Bizottság Alkotmány-védelmi Hivatal Információs Hivatal Katonai Nemzetbiz-tonsági Szolgálat Nemzetbiz-tonsági Szakszolgálat Állami Számvevőszék

87 A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
Hivatásos állomány és közalkalmazottak. Fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősülnek. Nem lehetnek tagjai pártnak. Társadalmi szervezethez bejelentés után csatlakozhatnak. Szigorú titoktartási kötelezettség terheli őket.

88 A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ALAPELVEI
Törvényi meghatározottság és egyéni felelősség. Alá-fölérendeltség és utasítási rendszer. Jelentés jogellenes működés esetén. Együttműködési kötelezettség. Szükségesség-arányosság.

89 A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ÁLTAL ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK
Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak, felderítést végeznek. Az alapvető állampolgári jogokat csak törvényekhez kötötten korlátozhatják. A szolgálatok feladataik ellátása során nyílt és titkos módszereket és eszközöket alkalmazhatnak. Használhatnak bilincset és lőfegyvert indokolt esetben.

90 A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ADATKEZELÉSE
Jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jogosultak más szerv által kezelt adatok megismerésére. A szolgálatok számára a törvény általános jelleggel biztosítja az adatkérési jogosultságot. Az adatkezelő szervek a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkéréséről tájékoztatást nem adhatnak. A szolgálatok csak célhoz rendelt adatkezelést folytathatnak.

91 A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS
A szolgálatok feladataik ellátása során leplezett és titkos módszereket és eszközöket alkalmazhatnak. Titkos információgyűjtés: külső engedélyhez nem kötött; külső (bírói vagy igazságügyért felelős miniszteri) engedélyhez kötött. Nyílt forrásokból történő információgyűjtés.

92 A NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI I.
Oka a fontos és bizalmas munkakör, és/vagy a minősített információk megismerése. Cél a kockázati tényezők felderítése. Az érintett hozzájárulásával folytatható. A beleegyezés megtagadása kizáró ok.

93 A NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI II.
Kérdőív kitöltése-arányosság. Ellenőrzés lefolytatása. Biztonsági szakvélemény. Kockázati tényező esetén mérlegelés a kinevezésről.

94 A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK PARLAMENTI ELLENŐRZÉSE
Kétirányú garanciarendszer: óvja a társadalmat a szolgálatok túlkapásaitól, és a szolgálatokat a jogellenes befolyásolástól. Nemzetbiztonságért felelős bizottság Honvédelemért felelős bizottság

95 MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VÉDELME A NATO ÉS AZ EU SZABÁLYOK SZERINT

96 INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI ALAPELVEK
Minősített információt kizárólag olyan személy ismerhet meg, aki a vonatkozó biztonsági eljárásrendről tájékoztatást kapott, biztonsági ellenőrzése kockázati tényezőt nem állapított meg, és az információ a munkájához nélkülözhetetlen! A minősített információk védelme egy sor kiegyensúlyozott biztonsági intézkedéseken keresztül valósul meg. Minden olyan esetet, amikor a biztonság feltételezhetően sérült, azonnal jelenteni kell a megfelelő biztonsági hatóságnak. A minősített információk számára a meghatározott fokú védelmet kell biztosítani.

97 A NATO/EU TITOKVÉDELEM TERÜLETEI
fizikai biztonság személyi biztonság elektronikus információ védelem (INFOSEC) információ biztonság

98 A NATO, EU TITOKVÉDELEMÉRT FELELŐS NEMZETI BIZTONSÁGI SZERVEK
Központi szervek: Nemzeti Biztonsági Felügyelet NATO-NYEU Központi Nyilvántartó EU Központi Nyilvántartó Helyi szervek: Nyilvántartó Kezelő pont Biztonsági vezető

99 SZEMÉLYI BIZTONSÁG Kockázatot nem tartalmazó szakvélemény
Személyi biztonsági tanúsítvány Betekintési/felhasználói engedély Oktatás Titoktartási nyilatkozat

100 FIZIKAI BIZTONSÁG Akadályozni és időveszteségre kényszeríteni
Mélységi védelem Biztonsági területek Biztonsági elemek

101 ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG
Minősítés és kezelés Sokszorosítás, fordítás Továbbítás Átvétel, nyilvántartásba vétel Selejtezés és megsemmisítés

102 ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓVÉDELEM
Bizalmasság, sérthetetlenség, rendelkezésre állás INFOSEC COMPUSEC COMSEC TEMPEST

103 IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS
Célja a gazdasági szférában, szerződés alapján kezelt minősített információk védelme: Fizikai, adminisztratív, információbiztonsági ellenőrzés Nemzetbiztonsági ellenőrzés

104 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET