Az igazgatás társadalmi rendeltetése Bánhegyi Gabriella banhegyi@georgikon.hu forrás: Magyar közigazgatási jog

Az igazgatás fogalma Az emberi közösségek valamilyen cél érdekében tevékenykednek Az együttműködés oka az így elérhető eredménytöbblet. A cél eléréséhez kifejtett közvetlen „főtevékenységen” kívül szükség van kiegészítő (irányító, igazgatási) tevékenységre is.

Miért kell igazgatni? Hogy a különböző tevékenységek között, valamint az elérendő cél és a tevékenységek között megteremtsük az összhangot.

Az igazgatás tudományos igényű meghatározása Az igazgatás az emberi együttműködéshez kapcsolódó tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket és a munka összhangját.

FONTOS! Csak emberek közötti tevékenység összehangolás esetén beszélhetünk igazgatásról! Saját munkánk összehangolása sohasem minősül igazgatásnak.

Cél és koordináció: az igazgatás két fontos eleme Célkitűzés: minden igazgatási tevékenységben szerepet kap. Enélkül az igazgatás értelmetlen. Koordináció: összekapcsolja a célkitűzést és a „főtevékenységet”. Feladata a célkitűzés és a munkamegosztás közötti ellentmondás kiküszöbölése.

Szervezés és igazgatás viszonya A szervezés tágabb értelemben azonos az igazgatással ( azaz valamilyen cél eléréséhez feltételeket biztosít és gondoskodik a megvalósulásról). A szervezés szűkebb értelemben az igazgatás része (azaz a döntések végrehajtásának megszervezését jelenti).

Az igazgatás alanya és tárgya Alany: aki igazgat. Tárgy: akit igazgatnak. Mindkettő csak emberek csoportja lehet, azaz mindkettő szervezet. Elvileg alany és tárgy egybeeshet (azért ez ritkán fordul elő).

Az igazgatás alanya Modern társadalmakban már erősen differenciálódtak az alanyok. Horizontálisan három irányító szervezeti rendszer alakult ki: pártok, állami szervek, társadalmi szervek. Három munkaszervezeti rendszer: államigazgatás, magánigazgatás, társadalmi önigazgatás.

A közigazgatás tárgya Az egész államilag szervezett társadalom. Speciális jellemző: az állami szervek hatásköre a szervezeti élet szinte minden formájára kiterjed. Így a magánigazgatás és társadalmi önigazgatás alatt álló szervezetek is tárgyai lehetnek az állami szervek igazgatási tevékenységének.

Az igazgatás tartalma Tervezés, szervezés, parancsolás, koordinálás, ellenőrzés (Fayol,1984) Tervezés, szervezés, személyzeti tevékenység, irányítás, koordinálás, tájékozódás, pénzügyek (Urwick, 1937) Lényeg: tartalmilag két rész = egy tervező-előkészítő szakasz és egy kivitelező szakasz.

Az igazgatás előkészítő és kivitelező szakasza gondolati úton megtervez értékeli a lehetséges megoldásokat kiválasztja a legmegfelelőbb lehetőséget döntés végrehajtása (személyi, tárgyi feltételek, feladatmegosztás, munka-koordináció) döntéskorrekció ellenőrzés

Az igazgatás tartalmát a célkitűzés, az információgyűjtés és a feldolgozás, a tervezés, a döntés, a végrehajtás a koordináció és az ellenőrzés képezi. Ez egyben az: IGAZGATÁSI CIKLUS

A ciklus egyes elemei Célkitűzés Tervezés Alapvető elem. A ciklus a cél jellege alapján lehet egyszeri lefutású és ismétlődő. Célkitűzés A döntéseket megalapozó információk információs csatornákon keresztül kerülnek a személyzethez. A bejött információ alapján a lehetséges döntéseket állapítják meg és vizsgálják kivitelezhetőségüket. Az információ-feldolgozás nem különíthető el élesen a tervezési szakasztól. Információ Tervezés

Az információ és rendszerezése Előre meghatározott szempontok szerint összegyűjtött és rögzített (rendszerezett) információk együttese. Lényeges tulajdonsága az áttekinthetőség, hogy a gyors és megalapozott döntések meghozatalát lehetővé tegye. Jóléti állam működésének alapfeltétele. Nyilvántartás

Információ és közigazgatás

Ellentétes érdekek az információ kezelésében Az információk cselekvést szabályozó, magatartást formáló hatásúak. Közérdekű információkhoz való hozzájutás Ellenőrzés a személyes információk felett Közérdekű adatok nyilvánossága Személyes adatok védelme (ezekre még visszatérünk)

Elvek az információ kezelésében Minden ami személyes, az titkos, feltárása az érintett rendelkezése alá tartozik. Ami nem személyes, az közügy - következésképpen nyilvános. A közérdekű adatok nyilvánossága azt jelenti, hogy az állampolgároknak jogukban áll a hivatalos szervek tevékenységéről tudomást szerezni.

Elvek az információ kezelésében A személyes adatok védelme az állampolgár személyiségi jogai védelmét jelenti, amelynek értelmében korlátot állítanak az államigazgatás és az illetéktelen személyek azon törekvése elé, hogy az egyénről - általa ellenőrizhetetlen módon - adatokat szerezzenek be és használjanak fel.

Elvek az információ kezelésében A két elvnek nem biztos, hogy feltétlenül érvényesülnie kell minden esetben (nemzetbiztonsági ügyek, büntetőügyek, stb.)

Az elvekhez kapcsolódó alkotmányos jogok Jog a tájékoztatáshoz: a hivatalos információk bárki számára szabadon hozzáférhetőek, azokat ki kell szolgáltatni; Jog a magánélet védelméhez: mindenkinek joga van arra, hogy lakását, munkáját, vállalkozását, magán és családi életét és az ezzel kapcsolatos információkat - a személyes autonómia keretei között - tiszteletben tartsák.

Az információval kapcsolatos törvényi szabályozás területei Személyiség védelme, magánszféra sérthetetlensége. Információszabadság Adatvédelem

Az információk rögzítése és tárolása Az információkezelés és az információs jogok szempontjából különös figyelmet érdemelnek a közigazgatási nyilvántartások, minthogy az adatok viszonylag széles választékát nagy tömegben, többé-kevésbé koncentrált szervezeti rendszerben tárolják

Az információk rögzítése és tárolása Az államigazgatás, mint sajátos igazgatás működése sem képzelhető el információk nélkül. A tervezés, döntés egyre nagyobb mértékben az információk megbízhatóságától függ. Az államigazgatás az országos információrendszeren belül sajátos alrendszert épít ki.

Az államigazgatási információrendszer sajátosságai Az információk egy része bizalmas természetű (államtitok, szolgálati titok). a közigazgatásnak a gyors döntések meghozatala érdekében szükséges információkat gyorsan kell megkapnia. Jóval nagyobb mennyiségű adatot használ az államigazgatás, mint bármely más információ rendszer. az államigazgatás részére bizonyos információk szolgáltatása kötelező.

A nyilvántartások csoportosítása Jogi hatás szerint: konstitutív hatályú:Amennyiben a bejegyzéshez jogi következmény fűződik, akkor a nyilvántartást konstitutív (értsd: jog keletkeztető) hatályú (pl. ingatlannyilvántartás) deklaratív hatályú: Ha a nyilvántartás – tehát adatrögzítés – tényéhez nem fűződik jogkeletkezető hatás.(pl. anyakönyv)

Nyilvántartások csoportosítása Nyilvántartás tárgya szerint: személyek nyilvántartása dolgok nyilvántartása szellemi javak nyilvántartása jogszabályok nyilvántartása Vezető szerv jellege alapján: állami (közigazgatási, vegyes, bírósági) nem állami

Nyilvántartások csoportosítása Hitelesség, bizonyító erő alapján: közhitelű:annak kell a bejegyzés hitelességét, vagy tartalmi helyességét megcáfolni, aki azt nem fogadja el. (anyakönyv, ingatlan-nyilvántartás) nem közhitelű: a vitássá tett adatnak a tartalmi helyességét és a bejegyzés hitelességét kell igazolni, mégpedig annak, aki az adatra jogot alapoz.

Nyilvántartások csoportosítása Hatósági és nem hatósági Módszer szerint: lajstromos: magas biztonság, kronológia, nehéz adatkezelés (pl. anyakönyv) kartotékos alacsony biztonság, jó csoportosíthatóság (pl. népesség-nyilvántartás helyi szinten). számítógépes (nagyon gyors csoportosítás, igen alacsony adatbiztonsági szint).

Nyilvántartások csoportosítása A leggyakrabban alkalmazott megkülönböztetés a nyilvántartás tárgya szerint történik. A dologi és személyi nyilvántartás közti különbség viszonylagos, a kettő összekapcsolható. A különböző nyilvántartások közötti kapcsolatteremtés valamilyen azonosító jel alkalmazásával történik. (adatvédelem!)

Nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények célszerűség, célhoz kötöttség törvényesség pontosság, valósághűség objektumközeliség párhuzamos adatkezelés elkerülése rugalmasság teljes körűség gépesíthetőség

Nyilvántartások funkciója áttekintés adatbázis a döntéshozatalhoz tényleges jogi helyzet rögzítése statisztikai felhasználás

A ciklus egyes elemei Döntés Végrehajtás Az igazgatási ciklus központi eleme. Az előkészítő szakasz a döntés meghozatalát szolgálja, a kivitelezési szakasz annak végrehajtását. Lényege a tervezés során feltárt lehetőségek egyikének kiválasztása. A döntést az igazgatási szervezet vezetője hozza és a felelősséget is ő vállalja érte. Döntés Végrehajtás A döntésből utasítás lesz, közölni kell az érdekeltekkel. Biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket. Lényege a munkamegosztás.

A ciklus egyes elemei Koordináció Ellenőrzés A munkamegosztás szükségszerű velejárója. Koordináció Az igazgatási ciklus zárszakasza, amely egyben új ciklus kiindulópontja lehet. Szerepe még a végrehajtás információkkal való ellátása. Ellenőrzés

A közigazgatás társadalmi rendeltetése Szerepe alapvetően megegyezik az igazgatáséval: döntés-előkészítés és végrehajtás. Ez a legnagyobb szakigazgatási rendszer. Politikai hatalomnak van alárendelve, annak céljait, feladatait valósítja meg. Relatív autonómiával rendelkezik.

A közigazgatás A társadalom igazgatását közhatalommal végzi. Ellát más igazgatási feladatokat is: közszolgáltatást biztosít, szervezeteket igazgat, állami gazdálkodó tevékenységet végez. Közhatalmi keretek között közvetett igazgatást, közszolgáltatások biztosításával közvetlen igazgatást lát el.

A közigazgatás A jogállamiság keretei között működik - tevékenységét a jog szabályozza. A jogrendszer elkülönült ága a közigazgatási jog szabályozza. Az állam által biztosítandó közszolgáltatások megvalósítására rendelt szervezet és tevékenység.

A közigazgatás Állami feladatokat hajt végre. Az állami funkciókat elsősorban az Alkotmány, valamint törvények határozzák meg. Közigazgatási jellegű döntések születhetnek parlamenti, államfői keretek között is.

A közigazgatás rendeltetése Állami döntések előkészítése Jogalkotás Jogalkalmazás Törvényességi felügyelet Szervezetirányítás Gazdálkodó tevékenység

A közigazgatás tevékenységét meghatározó állami funkciók Klasszikus funkciók: honvédelem külügyek közbiztonság, közrend megóvása jogrend védelme Gazdasági funkció Szociális funkció

A közigazgatás helye a társadalomban Az állami funkciók szaporodásával nőtt a közigazgatási feladatok,ezzel együtt a közigazgatásban dolgozók száma. Egyre jobban elkülönülő szférává vált a közigazgatás. A közigazgatás jelen van a szervezett keretek között folyó emberi tevékenységek szinte minden szintjén. Különösen a szociális szférában viszont a közigazgatás szerepének csökkenése figyelhető meg napjainkban. Cél a közigazgatás és a társadalom szorosabb kapcsolatának megteremtése.