Világörökségünk Hollókő

A falu a Cserhát egyik hosszan elnyúló dombjainak oldalába, pontosan a Duna és a Tisza vízválasztójára települt. A kisközség Salgótarjántól, Szécsénytől és Budapesttől egyaránt könnyen megközelíthető autóval és busszal.

Nógrád megye - Hollókő

A „Palócföld” szívében meghúzódó kis falu több száz éves múltra tekint vissza, ahol a táj és az építészet olyan különleges együttesével találkozhatunk, ami a rohanó gépiesedő világunkban egyre ritkább.

Szép a derűt sugárzó házak ritmikus sora, a házaknak hátteret adó nógrádi táj, a falu fölött magasodó középkori vár és a népi művészetet mindennapokban is megélő palócok vendégszeretete.

A Kacsics vár Hollókő egyik szimbóluma a falu fölé magasodó vár, mely a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt.

A tájat uraló erődítményt a tatárjárás után, IV A tájat uraló erődítményt a tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték építeni, hogy a portyázó tatárokkal szemben a környéken élőket megvédjék.

Hollókő nevének eredete A legenda szerint a Kacsics nembeli András, a környék földesura a XIII. században elrabolta az egyik szomszéd földesúr szépséges feleségét, és az akkoriban épülő vár egyik szobájában tartotta fogva.

A nagyasszony boszorkány dajkája azonban megidézte az ördögöt, akinek közbenjárására a szellemek holló képében éjszakánként elhordták az erődítmény napközben megépített falait. Egészen addig, amíg az asszony ki nem szabadult.

Hollókő a Palócföld éke Közép-Európa legjobb állapotban megőrzött, népi építészeti stílusát tükröző lakott faluja. A Cserhát ölelő karjai úgy védték meg a völgyben meghúzódó házakat, hogy a falu megőrizhette eredeti képét.

A XX. század elejéig fából épült és zsúptetővel fedett palóc házak gyakran leégtek. Az 1909. évi tűzvész után viszont vályogfallal és cseréptetővel építették újjá a házakat.

Hollókő „felfedezése” Az ide látogatók az ófaluban végigsétálva megcsodálhatják a fennmaradt népi építészet remekműveit.

Hollókő - Ófalu A jellegzetesen fehérre meszelt tornácos, kontyolt tetős palóc parasztházak három jól elkülöníthető helységből állnak: pitvar (konyha), tisztaszoba és kamra.

Római katolikus templom A fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus templom 1889-ben épült. Tornyán az apostoli kettős kereszt jelzi, hogy valamikor a középkorban bizonyos kiváltságokkal rendelkezett e parányi kis település.

Hollókő gyöngyszem, éke a Világörökségnek 1987 óta Szerényen, mint egy kagylóban a gyöngy, pihen a Cserhát dombjainak ölén.

Hollókői Tájvédelmi Körzet Nemcsak a falu képvisel értéket, hanem az őt körülölelő természet is. Barangoljunk együtt egy kicsit.

A falut átölelő 141 hektárnyi Hollókői Tájvédelmi Körzet ritka növényvilágot és ősi gazdálkodási módokat, legelőket, nadrágszíjparcellákat örökít át nemzedékről nemzedékre.

Védett növényeink közül a nagy pacsirtafű egyes kaszálókon teljes borításban díszlik. Más helyen a harangvirágokkal alkot színes képet a turbánliliom.

A Vár-hegy déli oldalán lévő sziklakibúváson a sárga kövirózsa és a keleti fodorka társaságában található a varjúháj is.

Hollókő Tájvédelmi Körzetének tanösvény hálózata a Világörökség részét képező kulturális és természeti értékeket mutatja be. A páratlan táji környezet a természetszeretőket mind a négy évszakban kellemes kirándulási lehetőséggel ajándékozza meg.

Kultúra és hagyomány Hollókőt nem pusztán az épített és a táji környezte tette hazánk világörökségi településévé, hanem a népi kultúrája és a máig élő hagyományok.

Neves ünnepnapok alkalmával a falu apraja-nagyja a helyiek által készített díszes népviseletet ölti magára, amelyek híven tükrözik tulajdonosuk családi állapotát és az alkalom fontosságát is.

Hollókői Húsvéti Fesztivál Ilyenkor Hollókőn két napon át keresztül megelevenednek a falu régi szokásai. Folklór programok, népművészeti kirakodó vásár, kézműves bemutatók sora, gasztronómiai ínyenségek és gyerekjátékok nyújtanak gazdag programot a vendégeknek.

Helyi népművészet A kézműves kultúrák átöröklődnek, ezért ezt ma is élő népművészetnek tekintjük. Hollókőt sokan a kézműves munkákról és azok készítőiről ismerik. Népi díszítőművészetük legnagyobb ékessége a viselet, amit a helyiek ma is büszkén öltenek magukra.

Hollókőn a hímző- és baba készítő-asszonyok, fazekasmesterek és fafaragók is otthonra leltek. Az Ófalu házaiban számos kismesterség fogásait mutatják be az érdeklődőknek.

Palóc Babamúzeum A palócföld 200 darab helyi népviseletbe öltöztetett babáját tekintheti meg a látogató.

Szövőház Textíliák készítésével foglalkoznak. A hagyományos népi kismesterség kipróbálására vagy akár elsajátítására is lehetőség nyílik.

A Fazekasház Kézi korongozással készült cserépedények bemutatására és árusítására jött létre. A termékek terrakotta és mázas kivitelben is készülnek, s Bercsényi Tamás és Bercsényi Péter fazekasok kezemunkáját dicsérik.

A fafaragás Kelemen Ferenc fafaragó-népművész állandó kiállítása várja az idelátogatókat. Emellett az Erdészet Múzeum bemutatja a Tájvédelmi Körzet állat-és növényvilágát.

Turisták tízezrei őriznek Hollókőn hímzett, varrott, faragott, tűzzománcba égetett, vagy éppen agyagba formázott emléktárgyakat.

Gasztronómiai időutazás A megújulni képes hagyományokról, gasztronómiai időutazáson is meggyőződhetnek a vendégek. A hollókői konyhákban mai is nagyszülők évszázados receptjei alapján készülnek az ínycsiklandozó palóc ételek.  

Palóc ételek Aki Hollókőn jár, kóstolja meg a palóc levest, a sztrapacskát, a tócsnit, a kemencékben sült szárnyasokat, a kenyérlángost, túrós lepényt vagy a finom házi rétesek valamelyikét.

Aki egyszer megismeri Hollókő értékét, és megtapasztalja az itt uralkodó nyugalmat és csendet, az mindig vissza fog vágyni, ebbe a parány palóc faluba.