Pedagógia és andragógia 3. A felnőttoktató - szerepek és kompetenciák

Nevelési kultúrák (LEIRMANN, 1998): szakértői (Homo Sapiens), mérnöki (Homo Faber), profetikus, (Homo Viator) kommunikatív (Homo Dialogalis) Maurer Péter 2006.

Ki a felnőttoktató?

Mikor melyik inkább? Dolgozók továbbképzése - Dolgozók átképzése - Az ideiglenesen inaktívak képzése - Fiatalok szakképzése – Munkanélküliek átképzése – Munkanélküliek szocializációja – Időskorúak integrációja – Oktatási javak öncélú fogyasztása -

A tanári professzionalizmus jegyei az OECD szerint: Szakértelem Pedagógiai know-how A technológia értése Szervezeti kompetencia és team-munka Rugalmasság Mobilitás Nyitottság Forrás: OECD Education Policy Anaysis Paris 1998.

Pedagógus-andragógus szerepek A tanítói, a tanári és a felnőttoktatói munka egylényegű mesterségként írható le A pedagógus szerepek több kevesebb módosítással kiterjeszthetők a kultúraközvetítők szélesebb világára A hagyományosan jól körülhatárolt, stabil pedagógus szerep-együttes és a hagyományosan nyitottabb andragógus szerep-együttes számos ponton közeledni látszik.

Változó pedagógus-andragógus szerepek

A szerepváltozás oka többek között a tanulási színterek gazdagodása

OECD 1998 ANGOLSZÁSZ (CBL) McSCRIVEN 1989 ZRINSZKY 1994 Kozma 1977 TRENCSÉNYI 1988 SZOKOLY 2003 Szakértelem   Ped-i know how A technológia értése Szervezeti kompetencia és együttműködés Rugalmasság Mobilitás Nyitottság Tervező Alkotó Tudásmérő Gyakorló Tananyag fejlesztő Tantárgyi Ösztönző Iskolarendszer tagja Értékelő Vállalkozó Pedagógiai szakember Kötelességek ismerete Az iskola és az iskolai közösség ismerete Szaktudományi Oktatástervezési (insructional design) Tanulókról szóló információk gyűjtése Feed back viselkedés oktatási viselkedés Nevelő egyfajta „szülői szerep”, Szakember egy tudományágban specialista Tisztviselő A nevelőtestület „belső”„függetlení-tett” tagja „külsősök” Páros ped.szerepek Osztályfőnök Hármas, négyes elemű szerepkörök Módszertani, ICT Tervezési Mérési, minőségbiztosítási Iskolaszervező, -vezető Innovációs (vállalkozási) Nevelési Tanácsadó Gyermek- és ifjúságvédelmi Szabadidő szervező

A mentori szerep A mentori kapcsolat a mentorált személy egyéni elkísérését jelenti. A mentori szerep –az andragógus szerepekhez hasonlóan – összetett tevékenység együttes, amelyben a szerepek akár konfliktusba is kerülhetnek egymással. A mentor legfőbb szerepe a segítés, de ez jól megkülönböztethető más segítő szerepektől (szülő, tanár, barát, idősebb testvér stb.). A mentor az „útmutató tábla” metaforájával írható le (Mészáros 2007, Szivák 2003), azaz megmutat, ajánl egyfajta megoldási utat egy adott probléma felmerülése esetén, de dönteni és az utat végigjárni magának a segített személynek kell.

A mentor munka céljai a hátrányos helyzetű csoportok körében jelentkező nehézségek megismerése, felmérése, módszerek és eljárások ezek semlegesítésére, Segítés tanácsadással (életvezetési, tanulási, munkahelyi problémák, konfliktusok) Munka-szocializáció prevenció

A kompetencia fogalma Nyelvi eredete: „competo” (latin) – képes valamire Meghatározásai: nincs egységesen elfogadott definíció

A kompetencia köznapi jelentése: illetékesség, jogosultság, hatáskör szakértelem, felkészültség, hozzáértés beavatottság Kompetens az, aki illetékes …stb. Szabóné Molnár Anna PPT

A kvalifikáció és a kompetencia összehasonlítása statikus kívülről (intézményekben) megszerezhető szakképzettség Kompetencia dinamikus egyéni (bennünk kialakuló) cselekvőképesség

A kompetencia munkaerőpiaci jelentése Teljesítőképes tudás Az adottságok és készségek alkalmazási képessége és szándéka

Kulcskompetenciák 1.verzió (Mertens, 1989) Problémamegoldó képesség és kreativitás Tanulási és gondolkodási képesség Indoklási és értékelési képesség Kooperációs és kommunikációs képesség A felelősségvállalás képessége Önállóság és teljesítőképesség

Kulcskompetenciák 2. verzió (EU-dokumentumok) Az egész életen át tartó tanulást elősegítő készségek: Alapkészségek (írás, olvasás, számolás) Kommunikációs készségek Problémamegoldó készségek Csapatmunkára való készség Kreatív gondolkodás Számítógépes ismeret Folyamatos tanulás készsége

Az Európai Képzési Alapítvány Tanácsadói Fóruma 8-kategóriás modellje Elemi kompetenciák: írás, olvasás, beszéd, kommunikáció, számolás Életvezetési és önfejlesztési készségek Kulcskompetenciák Szociális és állampolgári készségek, kompetenciák Munkavállaláshoz kötődő készségek, kompetenciák Vállalkozói készségek Menedzsmentkészségek Általános készségek

A személyiség kompetenciarendszere (Nagy József nyomán) SZEMÉLYES KOMPETENCIA KOGNITÍV KOMPETENCIA SZOCIÁLIS KOMPETENCIA SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK Nagy József nyomán

Felnőttoktatói kompetenciák speciális kompetencia: andragógiai szempontból releváns, azaz a felnőttek hatékony tanításához elengedhetetlen speciális képességek, szokások, minták, készségek és ismeretek rendszere.

A felnőttképzők hagyományos kompetenciaterületei Szakértői tudás Képesség meghatározott (munka)folyamatok megismertetésére, tervezésére és kivitelezésére A résztvevők alapos ismerete (megismerésének képessége) Képesség „jövőkép” kialakítására (tanulási elképzelés) Képesség a résztvevők együttműködési és tanulási szándékának motiválásra

A felnőttképzők újszerű, speciális kompetenciái Képesség a felnőtt tanulási környezetének megteremtésére – motivációra Képesség a felnőtt önirányításához szükséges mértékű támogatás megadására Tanácsadási képesség Részvételt (kooperációt) elősegítő módszerek alkalmazásának képessége A bevonás képessége Maurer Péter 2006.

Felnőttoktatóval szembeni elvárások a jelenlévő hallgatók szerint (1) ??? ???

Felnőttoktatóval szembeni elvárások a jelenlévő hallgatók szerint (2) ??? ???

A felnőttoktatóval szembeni hallgatói elvárások – összegezve: Általános emberi – etikai elvárások Szaktudásbeli elvárások Pedagógiai-andragógiai (módszerbeli, bánásmódbeli) elvárások

mint átfogó, egységes értékelési keretrendszer (Saját modell) A STEP 21 modell mint átfogó, egységes értékelési keretrendszer (Saját modell)

Diagnosztizálható-e ugyanazon szempontok segítségével a pedagógusi és a felnőttoktatói tevékenység? PÉLDÁK

1. Igazodik az adott intézményfok, illetve intézménytípus szakmai-kulturális közegében érvényesülő legjobb gyakorlathoz, illetve megtestesíti azt. 2. Alkalmazkodik a tanítás helyszínéül szolgáló intézmény/ osztályterem infrastrukturális adottságaihoz, illetve figyelembe veszi azokat. (példa: német óra) 3. Figyelembe veszi az adott tanulócsoportra jellemző osztály-klímát, tanulási kultúrát. 4. Tekintettel van a tanulók aktuális testi, lelki, szellemi állapotára, személyes illetve csoportos teljesítőképességére, pillanatnyi érdeklődésére, aktuális haladási tempójára. 5. Tudja kommunikációs szinten kezelni a váratlanul kialakuló pedagógiai szituációkat. 6. Pedagógiailag indokolt esetben változtat az előzetesen eltervezett tanulásszervezési eljáráson, módszeren. 7. Megfelelően időzített, személyre szabott fejlesztő visszajelzéseket ad!

Példa a hatékonyság értékelési szempontjainak értelmezésére (Ifjúságsegítő terület)

Monoriné Papp Sarolta monori@mail.datanet.hu Köszönöm a figyelmet! Monoriné Papp Sarolta monori@mail.datanet.hu