Bemutatom iskolám GEOPOLITIKAI HELYZETETE TERMÉSZETI KÖRNYEZETE

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nagybajomi Általános Művelődési Központ tagiskolája
Advertisements

Kapcsolattartás a szülői házzal
A referencia intézmények szolgáltatói szerepe
A szociálpedagógus segítségnyújtásának formái a Kollégiumban
Az iskolai szociálismunka
Hogyan tovább, kollégiumpedagógus? Vopaleczky György
A hátrányos helyzet kezelésének középiskolai modellkísérletei Vályi Péter Szakképző Iskola és Kollégium Tamási június 4.
ÓVODÁK MŰKÖDÉSE 2013.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
„SZAKMÁVAL AZ ÉLHATŐBB JÖVŐÉRT”
Az együttműködés színterei a segítő pedagógus szemszögéből
Család.
A szociális szolgáltatások tervezése az iskolában Szociálpedagógia WJLF Pedagógia BA.
A pedagógusminősítési rendszer
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Csillag Ferenc MFPI közoktatási szakértő
Modern tanulási környezet Civitas Pedagógiai Intézet DPM TISZK 2007.
TANULMÁNYOK FOLYTATÁSA KÜLFÖLDÖN. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG AMENNYIBEN A TANULÓ MÉG NEM IRATKOZOTT BE MAGYAR ISKOLÁBA, A LAKÓHELY SZERINT ILLETÉKES ÖNKORMÁNYZAT.
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
Didaktika 2. Tanügyi és iskolai szabályozás
Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény prezentációja 2009.
Szülői értekezlet és 5. évfolyam. Téma Hogyan halad iskolánkban a „Korszerű oktatást Mándokon” című projekt megvalósítása? (beszámoló,
A gyakorlatvezető mentor
A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI
A szociálpedagógus feladatai a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
MENTORTANÁRI ÉRTEKEZLET TÁMOP /1-2F MENTORTANÁRI ÉRTEKEZLET A MENTORTANÁROK TEVÉKENYSÉGE JANUÁR
Évzáró értekezlet 2006 Minőségbiztosítás Önértékelés 2006 mérés.
Iskola-forradalmak.
Az egészségügy, a foglalkoztatás, a szociális ellátás találkozási pontjai avagy: Hova változzunk? dr. Harangozó Judit SE Közösségi Pszichiátriai Centrum,
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
A nevelés értelmezése - célja –feladatrendszere
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS: JAVASLATAINK ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi. Nevelő Szaktanár Hivatalnok Szakmai szervezet tagja Családtag Barát (nő) rokon szülő gyermek testvérházastárs …
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
Városközponti Főigazgatóság Kossuth Lajos Általános Iskola Tájékoztató az „Önkéntes segítő gyakorlat” tárgyhoz augusztus 23.
Az iskola tényleges feladata és a valós helyzet
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
 SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK VENDÉGEINKET  A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat projektindító.
Pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika
A deviancia értelmezési kerete
A muzeális intézményrendszer átalakítása
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
Speciális gyermekvédelem
Szociálpedagógus a „SÉF” Szakképző Iskolában „Fontos vagy nekünk” QALL – Végzettséget mindenkinek! Regionális konferencia Székesfehérvár 2013.
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
Gazdasági és pénzügyi ismeretek a köznevelés rendszerében
Iskolakert.
Civil szervezetek szerepe a nevelési és oktatási feladatok ellátásában Harmóniában a környezettel=egészséges életmód.
Pedagógus szerepek és hatékonyság BMEGT51K011
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
A társadalom intézményrendszere és tényezőinek munkamegosztása a nevelési folyamatban Dr. Molnár Béla Ph.D.
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat azaz települési önkormányzati nézőpontok a szociális ellátórendszer átalakításáról.
Dalton-tervvel a tehetségekért Kisalföldi Tehetségsegítő Tanács „Fókuszban a tehetségek”
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
Tankönyvpiaci körkép 2016 „Az oktatás nem az edény megtöltése, hanem a láng őrzése.” Szókratész.
DARUS a gyermekekért.
„Lépj feljebb. Tanulj tovább. Segítünk
Az osztatlan tanárképzés gyakorlati képzési rendszere
Osztatlan tanárképzés kompetenciái
ÉRTÉK, ESZMÉNY, NORMA A NEVELÉSBEN
Közoktatási alapismeretek
Előadás másolata:

Bemutatom iskolám GEOPOLITIKAI HELYZETETE TERMÉSZETI KÖRNYEZETE ÉPÍTETT KÖRNYEZETE TÁRSADALMI KÖRNYEZETE TANULÓI REKRUTÁCIÓJA (KIK A TANULÓI?)

Az iskola mint rendszer A rendszer alapelemei (egy elem változása visszahat az egészre) input (bemenet) folyamatok output (kimenet)

Az iskola mint rendszer A rendszer alapelemei Input (spirituális, emberi, tárgyi) elvárások szabályok normák makrotársadalom helyi társadalom partnerek tanulók szülők pedagógusok egyéb személyzet épület, szervezett terek berendezés felszerelés taneszköz folyamatok menedzselés Interakciók érdek-érvényesítés nevelés oktatás-tanulás szociális gondoskodás output „megnevelt, megokosított” tanulók tapasztaltabb, fáradtabb, megélhetéshez jutott alkalmazottak elhasznált terek, berendezések, felszerelések műveltebb, szervezettebb társadalom elhasznált költségvetés

Az EFQM rendszere

AZ ISKOLA (2) ÉPÜLETE BERENDEZÉSE, ESZKÖZPARKJA PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI HELYZETE FUNKCIÓJA TANULÓLÉTSZÁM, CSOPORTLÉTSZÁMOK. MENNYISÉGI VISZONYOK SZERVEZETE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE STÁB (NEVELŐTESTÜLET) VEZETÉS

AZ ISKOLA (3) CÉLJAI, ALAPELVEI EREDMÉNYEI 1 (TOVÁBBTANULÁS) EREDMÉNYEI 2 (EGYÉB) CURRICULUMMAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRTÉNÉSEK EXTRACURRICULUM A (OKTATÁS, MŰVELŐDÉS) EXTRACURRICULUM B (NEVELÉS) EXTRACURRICULUM C (SZOCIÁLIS ELLÁTÁS) TEHETSÉGGONDOZÁS HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK SEGÍTÉSE TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG ETNIKAI-KISEBBSÉGI NEVELÉS-OKTATÁS SPECIÁLIS BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐK (GYP) FOGLALKOZTATÁSA KÖZÖSSÉGI LÉT, KÖZÖSSÉGI SZERKEZET ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, JOGOK

Az iskola (4) KAPCSOLAT FENNTARTÓVAL KAPCSOLAT MÁS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL (ÓVODA, KOLLÉGIUM, MÁS ISKOLA STB.) KAPCSOLAT CIVIL MOZGALMAKKAL(ALAPÍTVÁNYOK, GYEREKSZERVEZETEK, SZÜLŐI SZERVEZETEK, SZAKMAI SZERVEZETEK STB.) KAPCSOLAT CSALÁDDAL KAPCSOLAT EGYÉB SZERVEZETEKKEL, INTÉZMÉNYEKKEL

Az iskola Tradíciók, időtényező a leírásban Egyéb, besorolhatatlan

A modern tömegiskola/népiskola Háttérben: polgárosodás (demokratizálódó tudáskép) reformáció-ellenreformáció (küzdelem a lelkekért)

A modern tömegiskola/népiskola Pillérek 3/1/ + 2/1/ Protestánsok (Comenius) Osztály Tanév Tanóra (tantárgy) (önkormányzás) Ellenref. (jezsuiták) Tanterv Osztályozás (iskoladráma)

A N É G Y A L A P V E T Ő N E V E L É S I I D E O L Ó G I A Mihály Ottó felfogásában a tradicionális iskola 3 alternatívája Tradicionális Iskola (töltőállomás) Reformiskola (üvegház) Forradalmi (maga a forradalom) Megegyezés és alku iskolája (agora, piac)

A tradicionális iskola Az iskola mint„töltő-állomás” A „klasszikus” műveltségfelfogás A gyermek mint üres „edény” – meg kell tölteni, „hiánylényből” kulturált lényt formálni, ellátni a műveltség kánonjainak megfelelő tudásokkal Kívülről („magas kultúra”), tradicionális értékek Átadni a jelen generációnak a múlt információit, szabályait, értékeit Tradicionális, intézményesült,megszokott, rögzült

A növendék passzív! (a nevelés „végbemegy” rajta)

Alternatív iskolák A növendék valamilyen módon aktív, Részese a nevelési folyamatnak

Alternatíva 1. A reformiskola Az iskola mint„melegház” A „romantikusok”Rousseau, Neill A gyermek mint növény (kertészhasonlat: a nevelő segíti, hogy saját törvényei szerint ő maga fejlődjön, megvédi az ártalmaktól) Belülről, kívánság, hajlam, „természet” Egy olyan kényszerítő környezetet létrehozni,amely a belső kvalitásokat„felszínre hozza”. Egyedi, újszerű és egyéni

Alternatíva 2. A forradalmi iskola Az iskola mint„eszköz” A „forradalmárok” A gyermek maga is – nevelkedése közben - a társadalmi változás ágense, nevelkedése a valóság „forradalmi” átalakításának visszatükröződése, lenyomata önmagán (az „új ember kovácsa”) Az új rendszer, a forradalom politikai,gazdasági igénye Új embert nevelni az újtársadalmi rend számára Az iskolát mint a szociális változások emeltyűjét használni

Alternatíva 3. Az alku és megegyezés iskolája A „progresszivisták” pragmatisták A gyermek mint filozófus, problémamegoldó „alkusz”(a célokban s eszközökben való megegyezés maga a nevelési folyamat fő eszköze és célja is egyben) Interakció belül és kívül Olyan környezetet kreálni,amely táplálja a tanuló és a társadalom. közötti természetes konfliktusokat és egyezkedéseket, Megoldható, de valódi problémák vagy konfliktusok a megszokott és a kibontakozó között

A reális iskola „koktél”: osszon el 100%-ot a komponensek közt! F A

terek berendezés felszerelés tanulók épület SZ1./F Menedzs ment Sz2./F Ki segítők SZ3. /F Tanítók, tanárok, nevelők. Nemzetközi szerződések törvények Korm.rendelet felszerelés tanulók Miniszteri rendelet épület Fenntartói rendeletek Nevelőtestület Valamely iskolai szervezet, közösség