Az érzelem klasszikus elméletei Érzelmi definíciók

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A munka fogalma és társadalmi jelentősége
Advertisements

Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
Az életminőség mérése Kelemen Rita
GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA
„Légy az, aki lehetsz!” A mentalitás szerepe a tanácsadásban
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT A kapcsolatok természetrajza
Méltósággal segíteni, Jót s jól tenni
A játék és a nevetés “Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk.” Szerkesztette: Dr. Hídvégi Márta pszichológus.
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
A harmadik erő elméletei
ÉRZELMEK.
Környezetpszichológia III.
Subjective Well-Being
PSZICHOLÓGIA …ÉS AZ ORVOSTUDOMÁNY
A „közbülső változók” bevezetése
Franz Alexander, a pszichoszomatika zsenije…
Kognitív megközelítések
Bevezető előadás. Összegzően meghatározhatjuk úgy is a személyiséget, mint az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintáit, melyek.
Környezetértékelési módszerek
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Én, Énkép, Önismeret, Önértékelés
Személyiségzavar Rokszin Mónika.
MOTIVÁCIÓ.
A lehetséges énképek.
Bevezetés a pszichológiába
Bevezetés a pszichológiába
KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA
Nyolcadik előadás.
Pszichopatológia II. Az emóciók és motivációk zavarai
Egyéni döntések a szervezetben
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális és affektív tényezők
A fejlesztő értékelés.
A kulturális intelligencia
A motiváció.
Az ember mint evolúciós rejtvény
Általános és személyiséglélektan
A szomatikus marker feltevés
Krízis.
Az érzelmek.
Egészséges életmód: a testmozgás élettani hatásai
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
A pszichológia mint tudomány
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
A pszichiátriai beteg emberek szükségletei a támogatott lakhatási formákban Gordos Erika.
GYERMEKKORÚ ELKÖVETŐK BÜNTETŐJOGI BELÁTÁSI KÉPESSÉGE
Egyéni állapot, válasz a külvilág változásaira
Mindennapi veszteségeink
Tudatosság, kogníció, érzelmek
Stressz kezelése, coping (megküzdési) technikák Együtt a betegség okozta károk leküzdéséért TÁMOP / Előadó: Kardos Bernadett egészségfejlesztő.
Az érzelmek lexikális megközelítése
Fogalom Kérdezz! Felelek.
Egy fenomenológus a kognitív személyiségpszichológia előfutáraként
Személyiségünk szerepe - a lelki-, és energiaegyensúly megtartásában
Időperspektíva a CKIK-ban ( ). Időperspektíva Az embereket saját magukról, a világról és másokkal való kapcsolataikról kialakított képüket egy.
A harmadik erő elméletei
GÉNEK ÉS VISELKEDÉS.
Attitűd, autonómia és felelősségvállalás az OKKR-ben
Gyorsulás, lassulás. Fékút, féktávolság, reakció idő alatt megtett út
Ált3 gyakorlat, KRE Katonai Rózsa 2013 ősz.  Time lapse videó egy lányról, aki 3 éven át minden nap készített egy fotót magáról
Bircher Julianna Affektív Pszichológia Tanszék
Képes Érzelmi Intelligencia Teszt a éves korosztály számára
11. Érzelmek és kogníció, autizmus Bircher Julianna Affektív Pszichológiai Tanszék
Stressz, stresszreakciók, stresszkezelés
Érzelmi működés evolúciós kontextusban, élettörténet elmélet
KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER, ÉRZŐMŰKÖDÉS
Bevezetés a pszichológiába motiváció, emóció
Bevezetés a pszichológiába motiváció, emóció
Szociálpszichológia-2 Attitűd
Szabó Krisztina & Szemere Alexandra
Előadás másolata:

Az érzelem klasszikus elméletei Érzelmi definíciók Általános pszichológia III. Tisljár Roland tisljar@gmail.com

Érzelem meghatározások (Oatley, Jenkins, 1996) Az érzelmet általában az okozza, hogy a személy egy fontos dologgal (céllal) kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy eseményt; az érzelmet pozitívnak érzi, ha az esemény segíti; és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentális állapotként éljük át, amelyet néha testi változások, kifejezések és cselekvések kísérnek

Az érzelmek klasszikus elméletei Arisztotelész - Az érzelmek kapcsolatban állnak a cselekvéssel, és a vélekedéseinkből származnak Descartes - Valamennyi érzelem hat alapérzelemből áll össze Darwin – az érzelmi kifejezések tanulmányozásának fontossága James – az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének következményei Freud – az érzelmek gyakran a tudat hatókörén kívül fejtik ki hatásukat

Arisztotelész Az érzelmek kognitív alapúak Az érzelmeket részekre lehet osztani A kellemes-kellemetlen dimenzióban lehet őket meghatározni Az érzelmekkel cselekvésvágy jár együtt Az érzelmek befolyásolják ítéleteinket A kiértékelés jelntősége Az érzelmek kapcsolatban állnak a cselekvéssel, és a vélekedéseinkből származnak. (összefoglaló/áttekintő diába) Mások úgy látják, hogy az érzelmeink egyszerűen megtörténnek velünk (Darwin, James) – olyan biológiai események mint pl: a tüsszentés A Retorikában tárgyalja a kérdést. Gyakorlati megfontolások vezetik: hogyan érvelhetünk meggyőzően különösen ha gyakorlati döntésekről van szó? Három általános érv: (1. A hallgató nagyobb valószínűséggel hisz egy jó embernek, mint egy rossznak) A hallgató nagyobb valószínűséggel hisz egy jó embernek, mint egy rossznak Az embereket akkor győzi meg valami, ha a hallottak felkavarják az érzelmeiket Az embereket olyan érvek győzik meg, amelyek megközelítik az igazságot, vagy a látszólagos igazságot a konkrét ügyről Az érzelmeket részekre lehet bontani az alapján, amit tudunk és hiszünk. Kellemes-kellemetlen – pozitív és negatív érzelemfelosztás (ma is él) Cselekvésvágy (motivált állapot) – pl: , szerelem – minél többet a vágyott másik féllel akarunk lenni (vagy személyesen vagy gondolatban); a haraggal bosszúra vagy elégtételre irányul a vágyunk Az ítéleteink befolyásolása az események kiértékelésén alapul. Summa: az eseményeket annak függvényében éljük meg jónak vagy rossznak, hogy hogyan értékeljük őket. Példával illusztrálni – egy érintés (megegyező ingermintázat) számos lehetséges értelmezése, kontextusfüggően

Az érzelmek kognitív kiértékelése, valamint tisztább megértése Poétika, Retorika katharszisz Az érzelmek kognitív kiértékelése, valamint tisztább megértése Katharszisz – gyakori a félrefordítás, egyfajta lelki megtisztulásként értelmezik Arisztotelész azt érti alatta, hogy valami nincs rendjén az érzelmekkel. Platón szerint az érzelmek – mint a drogok – megrontják az értelmet. E szerint az ember elmegy színházba, és ott megszabadul a zavaró érzelmektől (a magyar katarzis szó is ezt jelenti). Arisztotelész számára a katharszisz sem purgációt, sem purifikációt nem jelentett. Az akadályok elhárítását jelentette, az akadályok nélküli, világos megértés lehetőségét. Katharszisz – tisztázás („A színház feladata, hogy sajnálaton és félelmen keresztül elérje a szánalomra méltó és félelmetes élmények tisztázását (vagy megvilágítását). Gyakorlatilag a színházban látott dolgok külső szemlélete teszi lehetővé (a nem teljes bevonódás, de a magunkra ismerés), hogy tudatosan magunk is megérthetjük, hogy a látott érzelmek milyen kapcsolatban állnak az emberi cselekvés következményeivel Az érzelmek tehát a kognitív kiértékelésekből származnak, a róluk való gondolkodás közben megérthetjük, miért is kavarodtak fel az érzelmeink.

Descartes Az érzelmek neurofiziológiai alapú tárgyalása Hat alapérzelem: csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy, öröm, bánat Az alapérzelmek kombinációi adják a további érzelmeket A gondolkodó részben jelennek meg, de kapcsolatban állnak a testünkkel is Az érzelmek megtörténnek velünk, de intenzitásukat és irányukat tudjuk befolyásolni Alapvetően funkcionálisak, de néha lehetnek diszfunkcionálisak is A lélek szenvedélyei (1649/1994) Lefekteti a modern neurofiziológia alapjait. A test mint gép; érzékelő és mozgató idegek megkülönböztetése, a reflexműködés vázolása Három fő rész, az érzelmekre vonatkozóan: Az érzelmeket neurofiziológiai alapjukhoz való viszonyukban tárgyalja. Leírja a hat alapvető érzelmet (csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy, öröm, bánat), és tárgyalja testi aspektusaikat is. Megmutatja, hogy a hat alapvető érzelem hogyan kombinálható – a sokféle egyedi érzelem megjelenéséhez. Az érzelmek énünk gondolkodó aspektusában jelennek meg (lélek), ugyanakkor szoros kapcsolatban állnak a testünkkel is. „szenvedély” – olyan valami, ami megtörténik velünk – ellentéte a cselekvés, amit mi magunk okozunk. Szenvedélyek: észleletek, testen belüli események (éhség, fájdalom) A perceptuális és testi szenvedélyeinkkel szemben az érzelmek a lelkünkkel történnek meg, a gondolkodó részeinkkel. Az észleletek megmondják nekünk, mi a fontos a külvilágban; Az éhség és a fájdalom testünk fontos eseményeiről tájékoztatnak; Érzelmeink pedig azt mondják meg, hogy mi a fontos a lelkünkben. Descartes szerint az érzelmeket nem lehet teljesen ellenőrizni gondolkodás útján, de lehet őket gondolatokkal szabályozni. Elfogadja Arisztotelész azon elképzelését, miszerint az érzelmek, bár megtörténnek velünk, az események értékelésétől függenek. (kognitív kiértékelés szerepe) Intenzitásukat és ránk gyakorolt hatásukat befolyásolja, hogyan gondolkodunk ezekről az eseményekről és következményeikről. Descartes érzelemmagyarázata leginkább azért figyelemreméltó, mert: Az érzelmi mechanizmusok leírását kombinálja a funkcióra vonatkozó elképzelésével (a szenvedélyek haszna az, hogy megerősítenek és tartóssá tesznek a lélekben egyes gondolatokat, melyeket jó, ha a lélek megőriz” „ az egész rossz, amit okozhatnak, abban áll, hogy a szükségesnél jobban erősítik meg és őrzik a gondolatokat, vagy más gondolatokat őriznek meg, melyeknél nem jó időzni.”

Charles Darwin Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése (1872/1963) Az érzelemkifejezések, mint az emberi faj evolúciójának lehetséges bizonyítékai Az emberi viselkedés és más állatok viselkedésének folytonossága Az elme fizikai alapjai Téves, Darwinnak tulajdonított feltevés: az érzelmeknek fontos szerepük van a túlélésünkben Érdekelte a normális és a rendellenes is

Darwin vizsgálatai Érzelemkifejezések Normális és rendellenes Állatok Emberek (felnőttek és gyerekek) Normális és rendellenes Kultúrközi vizsgálatok Kérdőívezés Festmények tanulmányozása, fényképezés Az emberi arcokat nem a fiziognómia, hanem az érzelemkifejezések szempontjából mutatta meg Fiziognómia – az emberek személyiség leolvashatjuk az arcukról.

A Darwin (1872) által tárgyalt érzelemkifejezések, a felhasznált mozgásszervek és a kifejezett érzelem KIFEJEZÉS MOZGÁSSZERVEK ÉRZELEM Pirulás Véredények Szégyen, szerénység Ökölbe szorított kéz Testi izmok Düh Sírás Könnycsatornák Szomorúság Szemöldökráncolás Arcizmok Harag, frusztráció Nevetés Légzőszervek Öröm Gúnyos mosoly Megvetés

Darwin megállapításai Az érzelemkifejezések olyan cselekvésmintázatok, amelyek a legcsekélyebb előnnyel sem járnak Olyan szokásokból származnak, amelyek evolúciós múltunk során hasznosak voltak Reflexszerű mechanizmusokon alapulnak Evolúciós „kövületek”, hasonlóképp, mint testünk csökevényes szervei Érzelmeink primitív minőséggel rendelkeznek Primitív minőség – kapcsok, amelyek összekötnek minket a múltunkkal Lehetséges üzenete: „Felnőtt emberekként talán képeseknek kellene lennünk arra, hogy felülemelkedjünk vadállati és gyermeki gyökereinken. A gonosz az állati szenvedélyekből ered.” Ennek következtében az érzelmeket gyakran tekintik gyerekesnek, destruktívnak, az ésszerűség ellenségének.

William James James-Lange elmélet A közönséges érzelmek megmozgatnak Pl.: remegés, izzadás A testi tünetek hozzájárulnak az érzelmek észlelt intenzitásához Az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének a következményei Észlelünk egy „izgató tényt”, az érzelem pedig azoknak a változásoknak az észlelése, amelyek a testünkben lezajlanak, miközben erre a tényre reagálunk. Félelem – remegés, futás etc. Érzése – az észlelt dolgokra adott testi válaszok érzése James kiemelte, hogy az érzelmek hogyan mozgatnak meg bennünket, és hogy közülük néhány – közönséges érzelmek – testileg is megmozgat minket. A testi érzelmek legfontosabb fókusza az autonóm idegrendszer által létrehozott változások. A testi érzelmekre irányított figyelem sok ember számára a stresszcsökkentés és a szorongásleküzdés folyamatának fontos lépése. Az érzelmek adnak színt és melegséget az élményeinknek (James szerint – helyesen).

Cannon kritikája a James-Lange elmélettel szemben (1927) A zsigerek elkülönítése az idegrendszertől nem befolyásolja az érzelmi viselkedést Azonos zsigeri változások különböző érzelmi állapothoz vezetnek A zsigerek viszonylag érzéketlen struktúrák A zsigeri változások túl lassúak Az érzelmekre jellemző viszcerális változások mesterséges előidézése nem vált ki érzelmeket Az érzelmi kifejezés szubkortikális központok működésének az eredménye

Sigmund Freud Az érzelmek gyakran érthetetlenek, nem funkcionálisak Az elhárító mechanizmusok következtében sokszor nem lehetséges a tudatos hozzáférés Az érzelmek ezért gyakran tünetek, vagy egyéb átalakított formában jelennek meg Zavaró érzelmek A stresszkeltő érzelmi helyzetekkel való adaptív megküzdés alapvető a pszichés egészség szempontjából Pszichoterápia: Érzelmekre irányított figyelem (ezek alkotják a legfontosabb kezelendő problémákat) Azok az érzelmek, melyek nagyon zavaróak vagy bénítóak lehetnek: tünetek A tünetek fenntartják érzelmi alapjaikat, Bár ezek gyakran intenzívebbek és tartósabbak, mint a hétköznapi érzelmek Elszenvedőik nem helyénvalónak, bénítónak és néha érthetetlennek élik meg őket A pszichoterápia gyakran arra irányul, hogy lazítson a szorításukon azon keresztül, hogy a személy megérti, szabályozza vagy elviselhetőbbé teszi őket. Freud – az elme szándékosan vagy akaratlanul, véd bennünket a kellemetlen érzelmektől (elhárító mechanizmusok) Továbbfejlesztették elgondolásait – érzelmekkel való megküzdés (Lazarus, 1991)

Az érzelmek kiértékelés alapú megközelítései Az érzelmek az események kiértékelésén alapulnak, az értékelésnek nem kell tudatosnak lennie (Arnold) 1. Összetevő elmélet A helyzeteket olyan epizódokként észleljük, amelyeket néhány összetevő alapján értékelünk. Pl.: A boldogság olyan érzelem, amelyet kellemesség, alacsony erőfeszítés bizonyosság és magas fokú figyelem jellemez (Elsworth és Smith, 1988) 2. Célrelevancia-elméletek A cél szempontjából végzett kiértékelés a lényeges Pl.: Oatley, Johnson-Laird, 1987; Lazarus, 1991 Az érzelmek lényegüket tekintve relációsak. Az érzett tendencia a vonzódás a tárgyhoz vagy a taszítás. Az ítélet (tudatos vagy tudattalan) arra vonatkozik, hogy a tárgy alkalmas vagy alkalmatlan az én számára – pozitív vagy negatív érzelem. További megkülönböztetések, attól függően hogy a tárgy jelen van-e vagy sem, és hogy vannak-e nehézségek a cselekvésben.

Összetevő elméletek Értékelő vonásokból állnak össze az érzelmek Elsworth, Smith, 1988 vonásai: kellemesség várható erőfeszítés figyelmi tevékenység bizonyosság emberi hatóerő a helyzet irányítása észlelt akadály fontosság bejósolhatóság Tankönyv, 133.o. Az ehhez hasonló értékelő listák gyakran nem jelölik meg, hogy mi váltotta ki az érzelmet - célrelevancia elméletek.

Célrelevancia elméletek Az okokra összpontosítanak (pl: Lazarus, 1991) Cél-relevancia Az érzelem csak akkor jelenik meg, ha az esemény valamely célunk vagy ügyünk szempontjából releváns Célkongruencia vagy inkongruencia A cél irányába való mozgás pozitív érzelmeket vált ki, a céltól való eltávolodás negatívakat Az énbevonódás típusa az eseményben; annak értéke a személy számára; Pl.: ha az esemény az önbecsülést érinti, akkor a büszkeség és a harag érzelmei aktiválódhatnak

Frijda cselekvéskészség elmélete Frijda (Frijda 1986; Mesquita és Frijda, 1992) széles körben elfogadott elképzelése szerint az érzelem a következő lépésekből áll: kiértékelés → kontextusértékelés → cselekvési készség → pszichológiai változás → kifejezés → cselekvés Az érzelmek nem hirtelen jelennek meg. Van valamilyen kiváltó okuk, aztán végighaladnak egy folyamaton, végül következményeik vannak.

A cselekvéskészségre vonatkozó önbeszámolók jól bejósolják az érzelmi címkéket (Frida) DIMENZIÓ CSELEKVÉSKÉSZSÉG ellenséges Szembe akartam szállni vele, meg akartam támadni megközelítés Kapcsolatot akartam teremteni elkerülés Azt akartam, hogy semmi közöm ne legyen hozzá gátlás Akadályoztatva érzetem magam, teljesen megbénultam túláradó Mozogni akartam, énekelni, ugrálni A cselekvéskészség megváltozása az érzelem központi magja. Az érzelmek azok a folyamatok, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a felmerült problémára összpontosítsunk, és ha szükséges, irányt változtassunk.

Az érzelmek definíciói 1. (Kleininga, Kleininga, 1988) 1. Affektív definíciók Szubjektív vonatkozások - izgatottság/lehangoltság, kellemesség/kellemetlenség 2. Kognitív definíciók Értékelési/címkézési folyamatok 3. Külső emocionális ingerek Inger → fiziológiai folyamatok → reakció 4. Fiziológiai definíciók Idegrendszeri meghatározások 5. Emocionális/expresszív viselkedés Megfigyelhető változások (arckifejezés, pirulás, hangképzés)

Az érzelmek definíciói 2. (Kleininga, Kleininga, 1988) 6. Dezorganizáló meghatározások Az érzelmek viselkedést zavaró hatását emelik ki 7. Sokszempontos definíciók Szubjektív élmény, fiziológiai komponens, kifejező viselkedés 8. Korlátozó definíciók Elhatárolódás más pszichológiai folyamatoktól (motiváció, kogníció) 9. Motivációs definíciók Az emóciók energizálják a motivációs rendszert