Az iskolaérettség kérdése Újszentes, 2009. május 15. Tanítók- Óvodapedagógusok módszertani találkozója

„Érettség – fejlesztés” Óvoda – iskola feladata

MIT? – MIVEL? Testi fejlettség 120-130 cm magas, 20-22 kg súlyú, megkezdődik a fogváltás – idegrendszer érettsége cipőfűző megkötése – finommozgás fejlettsége, térbeli tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség.

Ép érzékszervek (a rutin szűrővizsgálat nem derít fel olyan hiányosságokat, mint a rejtett kancsalság, látótérkiesés, lusta pupillareflex, lassúbb beszédhallás stb.) Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés Elemi mozgások összerendezettsége

Jó egyensúlyérzék Pontos finommozgások A keresztcsatornák jó működése (a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni végtagjait) Testséma (ismerje, tájékozódjon rajta)

Kézdominancia Lábdominancia (jó, ha azonos oldalra esnek) Szemdominancia Füldominancia A szemmozgás koordináltsága (fixálás, pupillareflexek)

Jó térérzékelés Térirányok felismerése térben és síkban Reprodukáló képesség térben és síkban Soralkotás, sorritmus folytatása

Szem- kéz koordináció Az iránykövetés képessége Biztos alak- háttér megkülönböztetés Alak- , forma- , szín- és nagyságállandóság (konstanciák felismerése)

Gestalt- látás (a részek egészként értelmezése) Azonosság felismerése Különbözőség felismerése Auditív megkülönböztetés Analizáló – szintetizáló képesség

Átfordítási képesség (az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk) Általános tájékozottság Beszédkészség Gondolkodás (összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás)

Problémamegoldó gondolkodás Emlékezet (vizuális, auditív, ritmus) Figyelem Emberrajz Szocializáció

Feladattudat Jó kudarctűrő képesség Felnőttekhez való viszony

A hét kritikus alapkészség (DIFER) Írás – mozgás koordináció Beszédhallás Reláció – szókincs Elemi számolási készség Tapasztalati következtetés Tapasztalati összefüggés-megértés Szociális kompetencia

HOGYAN? Nem a tartalmat, hanem az együttműködést dicsérjük Az eredményt a korábbi eredményhez mérjük

Gyerekrajzok vizsgálata

2 alapvető típus: 2 alapvető tartomány: Tematikus (ember-, ház-, fa-, család-, állatrajz) Nem tematikus (szabadrajz, firka) 2 alapvető tartomány: formális, grafológiai elemzés tartalmi, szimbolikus elemzés

Általános alapelvek: Rajzi tapasztalat!!! A rajz globális szemrevételezése Érzelmi-hangulati tónus Egészséges, kiegyensúlyozott gyerek Meleg, kedves, harmonikus Vidám, játékos, boldog Szorongó, megfelelni vágyó gyerek Félelemteli, feszült Érzelmi és alkalmazkodási zavarokkal küzdő gyermek Üres, hideg, depresszív Dühös, vad, félelelmkeltő, ellenséges izgatott, nyugtalan Kusza, nehezen érthető, bizarr

1. Az értelmezés individualitásának elve Egy bizonyos rajzi ismérvet több ok is létrehozhat (pl. emberrajz - nagy méret) Ugyanazt a rajzi jelenséget különböző személyeknél másképp értelmezhetjük (pl. kinyújtott kéz) Egy bizonyos ok többféle rajzi ismérvet is létrehozhat (pl. magas önértékelés)

2. Komplex mintázatok elemzésének alapelve (nem egyedi jegyek, nem szótárszerű elemzés) 3. Konvergencia elve (információ több forrásból) Rajz készítésének körülményei A rajzoló verbális és nem verbális megnyilatkozásai a rajzolás folyamán Kérdésekre adott válaszok A gyerek viselkedése rajzolás alatt Időtartam (ha nagyon eltérő) Aktuális érzelmi állapot Egyéb JEGYZŐKÖNYV

Elvárások az elemző részéről: Empátia, érzékenység Rajzi jegyek konvencionális értelmezése Objektivitás Egyéb információk bevonása Következtetésekben körültekintés, óvatosság, mértéktartás

Formális, grafológiai vizsgálat Területei: A. Vonalminőség B. Térhasználat C. Formaalakítás

A. Vonalminőség Nyomáserősség Vonalszélesség (vékony – vastag) Gyenge nyomaték/halvány vonal - Erős nyomaték/erős vonal Változó - stabil Vonalszélesség (vékony – vastag) Vonalvezetés (milyen a vonal menete, alakulása) Biztos – bizonytalan Rugalmas – rugalmatlan Oldott - merev Vonalhosszúság Hosszú vonalak – rövid, megszakított, töredezett Felületkezelés Kitöltöttség, sűrűség Színezés, árnyékolás

B. Térhasználat Információt adhat: Én-hez való viszonyról Másokhoz való viszonyról Affektivitás szintjén: félelmek, szorongások stb. Kogníció szintjén: strukturáló képesség, lényeglátás

Magába foglalja: B. 1 A térfelosztást B. 2 Az ábrázolt alakok, formák méretarányait B. 3 Részletezést, nagyságrendi viszonyokat (arányosság, ritmikusság)

B.1 Térfelosztás Vízszintes térfelosztás (Pulver) Szellemiség, intellektus, ideák, álmok, fantáziák, tervek Mindennapi én gondolkodó és érzelmi funkciói Stabilitás, matéria, realitás, ösztönkésztetése, kora gyermekkori élmányek

Függőleges térfelosztás (Pulver) Múlt Visszafogottság, emlékezés, távolságtartás, érzelmek, regresszió Anyai oldal Jelen én Jövő Érdeklődés az életesemények iránt, aktivitás, fokozott intellektuális kontroll, szociabilitás, extroverzió Apai oldal

CSAK óvatosan, szűk keretek között Kultúrafüggő (balról jobbra) Preferenciák: Közép Erőteljes szél- ill. sarokpreferenciák

B. 2 Méretarányok pszichológiai jelentéstartalmai Az ábrázolt tárgy, személy fontossága Önértékelés Teljesítménymotiváció Szorongás Félelem Depresszió

B. 3 Részletezés, arányosság Részletezés – jó kognitív séma, jó kapcsolat a környezettel Arányosság – a rajz általános harmóniáját adja (érzelmi egyensúly)

Formaalakítás Kognitív érettségre, a motorikus fejlettséggel, az akarati rendszer működésével, teljesítményszinttel függ össze Mit figyelünk? Formák összhatását (jó, kialakulatlan zavart) Módozatokat (szegényes – gazdagított) Egyediséget ( sematikus – egyéni)