Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára

Kutatások kimutatták, hogy nagy az iskolakerülők száma, ezért volt szükség egy új tanterv kidolgozására. Minél hamarabb észrevevődik a probléma a gyerek fejlődésében, annál könnyebb kiküszöbölni azt.

Felépítése és tartalma Az óvodai tantervnek van egy bizonyos felépítése, ami a következő pontokat veszi figyelembe: Folytonosság Függetlenség az iskolai programtól Opcionális tárgyak bevezetése

A tanterv a következőkből tűnik ki: Kiterjesztés Egyensúly Fontosság Megkülönböztetés Haladás és folytonosság

D’Hainaut szerint a központi szerep a tanulóé. Felépítés szerint a tanterv az óvónőknek felhívja a figyelmét a következő összetevőkre: cél,tartalom, a képzés ideje és képzési stratégiák két korcsoportban (3-5, 5-6/7) A felsorolt összetevők nincsenek konkretizálva, kifejezi, hogy mit kell fejleszteni az óvodai idő alatt. Öt területen kell tapasztalatot szerezni

1. Az esztétika és kreativitás területe 2. Az ember és társadalom területe 3. Nyelvi és kommunikációs terület 4. A tudomány területe 5. A pszichomotorika területe

Négy nagy területen történt változás a tantervben: Változatosság a leadásban – tanulásban – felértékelésben, hangsúlyozva a következőket: Aktív részvételi módszerek Játék Felértékelés 2. Oktatási módszer 3. A család szerepe 4. Globális fejlődés 5. Terület, amely útmutatót ad, hogy az óvónő mire kell összpontosítson a gyerek fejlődésében:

Fizikai, egészségi és személyi higiénia fejlődési területe: Több tevékenységet tartalmaz (bő mozgások, mint az ugrás, szaladás, rajzolás) Fizikai fejlődés: A nagy mozgások fejlődése A bájos mozgások fejlődése szenzo-motorikus fejlődés Egészség és személyi higiénia: Étkezés és egészség bevezetése Személyi higiénia és ápolás bevezetése A személyes biztonság praktikáinak bevezetése

B. Társadalmi izgalom fejlődésének területe: figyeli, hogy a gyerek képes legyen végrehajtani kapcsolatokat felnőttekkel és más gyerekekkel Társadalmi fejlődés: Kapcsolatteremtés a felnőttekkel Kapcsolatteremtés a korabeli gyerekekkel A másság elfogadása és megbecsülése Együttműködés a társadalommal Izgalmi fejlődés: Önmaga elfogadása Kontrollálja az izgalmát Izgalom kimutatása a fejlődésben

C. Nyelv és kommunikáció fejlődésének területe: A nyelv fejlődését figyeli (nyelvtan, szótagolás, üzenetek jelentése), beszéd (figyel a kommunikációra, beszédi és írási, verbális és non-verbális kommunikáció. Nyelv és kommunikáció fejlődése: A megértés és hallás képességének fejlődése Kommunikáció és beszéd képességének fejlődése Olvasás és írás fejlődése A könyv ismerete és értékelése A hangok és betűk összefüggése A beszélt/írott üzenet felfogása Az írás használata, átadása egy üzenetbe

D. Kognitív fejlődés területe: A gyerek meg kell értse egy tárgy, jelenség, esemény és személy kapcsolatát a fizikai tulajdonságokon túl. A problémamegoldás és logikus gondolkodás fejlődése Matematikai ismeretek, a világ megértése és ismerete: Matematikai elemek bemutatása (számok, rendszerek, geometriai formák, mérés) A világ megértése és ismerete (az élő világ, a Föld, Űr, tudományos módszerek)

E. Tanulási magatartás és képességek területe: Hivatkozik arra a módra, ahogyan a gyermek beépíti magát egy tanulási tevékenységbe Kreativitás Akarat Folytonosság a tevékenységben Kíváncsiság és érdeklődés

6 nagy téma jelenik meg Ki és milyen vagyok én Mikor és hogyan, miért történik Mi volt, mi lesz a Földön Ki és hogyan tervez tevékenységet Hogyan fejezzük ki érzelmeinket Milyen szeretnék lenni