Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon Készítették: Bödör Tímea Molnár Erika Vig Erzsébet-Enikő

Neveléstörténeti háttere Ellen Key, svéd tanítónő, 1900 „A gyermek évszázada” „Mindazoknak a szülőknek ajánlom, akik remélik, hogy az új évszázadban megalkotják az új embert” Alapgondolata: mi a gyermek helye a társ.ban, miként lehet olyan új nevelési formákat megvalósítani, amelyek a jövő generációjának egészséges, emberhez méltó felneveléshez elengedhetetlenül szükségesek lennének

Nevelésfelfogásának alapja Rousseau negatív nevelési elve A korabeli iskolákban a „gyermek lélekgyilkolása” folyik Az „új iskolát” a gyermekhez kell méretezni, figyelembe véve igényeit és életsajátosságait

Maria Montessori pedagógiája 1896 Olaszország első orvosnője, fogyatékosokkal foglalkozott A probléma megoldása nem orvosi, hanem pedagógiai Növendékei számára érzékszerveik fejlesztését szolgáló eszközöket alakított ki 1907- lehetőség, hogy a módszert „normál” gyerekekkel is kipróbálja, „Casa dei bambini”

Pedagógiai, pszichológiai alapelvei Rousseau-i ihletettségű 2 alapelve: gyermeki aktivitás és szabadság Ennek 2 feltétele van: gyermekhez méretezett, megfelelően berendezett tevékenységi tér és a tevékenységet befolyásoló, irányító eszközök

Montessori eszközök

Waldorf pedagógiája Rudolf Steiner megalapozta új pedagógia világszerte „Waldorf” iskolamozgalomként vált ismerté. A Waldorf Astoria cigarettagyár neve úgy kapcsolódik ide,hogy az első ilyen iskolát a gyár igazgatója Emil Molt alapította a munkások és alkalmazottak gyerekei részére Stuttgartban 1919-ben.

Rudolf Steiner így beszél róla az iskola magnyitóján tartott beszédében: “Emil Molt urat elsősorban az indította a Waldorf iskola megalapítására, hogy a jelenkor és a jövő szociális feladatait illetően tegyen valamit a szabad szellemi élet irányába.” Rudolf Steiner pedagógiája egy világméretű iskolamozgalom csiráját hordozta magába, melyből egy új nevelésművészet bontakozott ki és terjedt el az egész világon.

Magyarországon az első Waldorf iskolát Nagy Emilné Göllner Mária alapította 1926-ban. Ma már 15 iskola és 30 óvoda működik Magyarországon. A Waldorf pedagógia a gyermek fejlődésének fázisaira épülő nevelési elveket alkalmaz, az egyéni gondoskodás, az érzelem és az akarat erőinek harmonikus fejlesztését állítja a nevelés középpontjába. Különös figyelmet kap a napi, a heti,a havi ritmus, a képességek fejlesztésének és kibontakozásának segítése.

Hat-hét éves korban kerülő gyermekek életében kiemelten fontos szerepet kapnak a művészetek, a zenei és kézműves képességek fejlesztése. A Waldorf pedagógia nem csak a fejet, hanem a teljes embert szólítja meg. Miután a ritmikus részt követően a gyerekek visszaültek a helyükre, következik a tanítási rész. Ezt egy-egy,az adott életkornak megfelelő mese vagy elbeszélés zárja az óra végén.

A Waldorf iskolában nincs osztályzat A Waldorf iskolában nincs osztályzat. A tanítók igyekeznek a gyerekekben eredendően meglévő érdeklődést elevenen tartani. Év végén a tanuló állami és Waldorf bizonyítványt kap. A bizonyítvány szöveges értékelése az iskolaév alatt elért fejlődést illetve annak nehézségeit tartalmazza. A Waldorf iskolában nincsenek tankönyvek. Nagyalakú, sima lapú füzeteket használnak a gyerekek,amelyekbe az osztálytanító vezetésével maguk készítik el könyveiket.

Step by Step Figyelembe veszi a gyermek lelki és értelmi képességeit 40 éve dolgozták ki a rendszert az A.E.Á.-ban „Tevékenység sarkak” Oktatás alapja: műveltségi területek közötti összefüggések kiaknázása (projekt) A módszerek érdekessé teszik a tanulási folyamatot, komplex gondolkodásra késztetik

Értékelés: folyamatos megfigyelés nincs osztályzás hibázást nem büntetik félévente írásos pedagógiai véleményt kapnak

Családi iskola A családi iskola szervezője és fenntartója:Nemes Aurélné Müller Márta(1915-1943). 6-14 éves gyerekeket oktató magyar reformiskola Szorosan kacsolódik a húszas évek nemzetközi reformpedagógiai törekvéseihez. A családi iskolában a tanítás 8-tól 14 óráig tartott.

Az első és második osztályosok azonban 9-kor kezdtek és 13-kor végeztek. Hétfőn a napló órával kezdődött a tanítás. Kedden és csütörtökön hittannal. Szerda, péntek és szombat reggel pedig a számtani írásgyakorlatok váltották egymást. Az alapműveltségi anyagot felölelő főtárggyal a napszak legaktívabb óráiban,10-től-12-ig foglalkoztak:beszéd, földrajz,történelem, gazdaságtan.

A családi iskolában nem voltak kötelezőek az otthoni munkák,sokkal fontosabb volt az ottani tartózkodás. Tankönyveket ritkán használtak. Az épület és berendezés összhangban állt az iskola elnevezésével:előszobából,egy irodából és osztálytermekből állt. Az iskola tanterveiben mindenkinek saját,mozgatható asztala és széke volt.