A SZERVEZETI DEMOKRÁCIA A demokrácia legáltalánosabb szervezetelméleti jelentése: –a létező és markánsan megmutatkozni képes szervezeti érdekek megjelenítése (participációja) a vezetői, hatalmi döntésekben. A demokratikus szervezeti, hatalmi összetevő akkor érvényesülhet, ha a szervezet alsóbb szintjeiről a vezetői szintekre (tehát a hatalmi centrumokba), döntésbefolyásoló tényezőként becsatlakozhatnak az érdekek.
A SZERVEZETI DEMOKRÁCIA A szervezeti demokráciafelfogások alapkérdése az, hogy milyen intézményi feltételek mellett biztosítható a tagok egyéni és kollektív érdek- és akaratérvényesítése, részvétele a döntési folyamatokban, a szervezeti hatalom gyakorlásában és ellenőrzésében. A demokrácia feltételezi, hogy a szervezeti rendszer alulról építkezzen, a hierarchiában felfelé szabad mozgást biztosító információs, érdek- és akarati pályák, csatornák létezzenek.
A SZERVEZETI DEMOKRÁCIA A demokratikus szervezeti rendszerben tehát a vezetői szint, a hatalom szférája a szervezet többi részétől nem elzárt. A sokféle érdek láthatóvá válása, illetve érvényesülése plurális jelleget kölcsönöz a rendszernek. A demokratikus döntésbefolyásolás, hatalommegosztás, kontroll demokratikus ésszerűséget és támogatói bázist (legitimációt) nyújt a vezetői-hatalmi tevékenységnek.
A SZERVEZETI DEMOKRÁCIA A szervezeti demokrácia feltételezi az autonóm, kreatív, művelt személyiségek létezését. Csak a demokratikus személyiségek, a „demokraták képesek –a demokrácia nyújtotta lehetőségek között szabad érdekérvényesítésre, véleményalkotásra, –participációra, »reprezentációra.
A SZERVEZETI DEMOKRÁCIA A demokratikus szerkezetekben a vezetői- hatalmi szint (részrendszerként) a szervezeti érdekek, akaratok megfogalmazódásának és így a szervezet „önszabályozásának” eszköze. A diktatórikus szisztémákban pont fordított a helyzet. Itt a szervezet a vezetői-hatalmi szándékok megfogalmazódásának terepe és céljai elérésének eszköze.