Költség kontrolling Költség-tervezés, -elemzés Sókiné dr. Nagy Erzsébet

Költségszámítás A vállalatok akkor működhetnek eredményesen, ha kibocsátott teljesítményeik értéke meghaladja a teljesítmények előállítása érdekében felmerült költségeket. Szűkebb értelemben a költség az üzemi teljesítmény előállítása céljából egy periódusban felhasznált javak és szolg. pénzben kifejezett értéke. Ez a tartalma a pénzügyi könyvelésben használt költség fogalomnak.

Költségszámítás A vezetői számvitel a költségeket tágabban értelmezi. A controlling pl. a költségeket többféle képen csoportosítja: A célirányos ráfordításokat alapköltségekre és kalkulált költségekre bontja, ez utóbbiak pedig pótlólagos költségek és un. „más” költségek lehetnek.

K ö l t s é g Semleges Célirányos Jótékony adomány Alap Költség Más R á f o r d í t á s   Semleges Célirányos Jótékony adomány  Alap Költség Más költség Pótlólagos költség Más időszak  Kalkulált költség  Egyéb K ö l t s é g

A költségszámítás szintjei Költségfajta (kts. nem) számítás (első szint) Választ ad arra, hogy az egyes kts-ek milyen nagyságban és milyen célból merültek fel. Költséghely számítás (második szint) Segítségével mérhetők a költséghelyeken felmerült költségek. Költségviselő számítás (harmadik szint) Választ ad arra, hogy a költségek mely tevékenységek céljából merültek fel.

A költségnem számítás Alapvető feladatai: Összes felmerült kts. Strukturált , gyors rögzítése. Alapadatok szolgáltatása a kts.-hely, kts.-viselő számításhoz. Horizontális és vertikális elemzéshez lehetőséget biztosít A kts.-nem számítás foglalja rendszerbe a kts.-ek különböző osztályozását.

A költségnem számítás (csoportosítás) 1.) Költség nemek szerint Az elsődleges megjelenési forma, vagyis a felhasznált erőforrás jellege szerinti csoportosítást jelenti. A Számviteli Törvény előírása értelmében a tevékenység során felmerült költségeket a következő költség nemenkénti bontásban kötelező kimutatni: a./ Anyagjellegű ráfordítások b./ Személyi jellegű ráfordítások c./ Értékcsökkenési leírás d./ Egyéb költségek e./ Aktivált saját teljesítmények értéke

A költségnem számítás (csoportosítás) 2.)Tevékenységre, termékre elszámolhatóság szerinti csoportosítás Ebből a szempontból beszélhetünk: Közvetlen költségekről. Ok-okozati alapon egyértelműen hozzárendelhetők egy költségviselőhöz Közvetett költségekről. Nincs ok-okozati összefüggés. Kts. helyekre számoljuk el, majd vetítési alap segítségével osztjuk kts. viselőkre

A költségnem számítás (csoportosítás) 3.)A teljesítmény volumenéhez való viszonyuk szerinti csoportosítás E szerint lehetnek: állandó és változó költségek. Ez utóbbiak tovább bonthatók: - lineárisan degresszíven és progresszíven változó költségekre.

A költségnem számítás (csoportosítás) 4.)Az elszámolás típusa szerint Elsődleges (primer) kts. nemek. Az összköltséget növelik. Vásárolt vagy meglévő erőforrás felhasználás pénzben kifejezett értékét jelentik. Másodlagos (szekunder) kts. nemek. Teljesítménymozgáshoz kapcsolódó egyszer már elszámolt kts.-ek átcsoportosításából keletkeznek. Kalkulált kts. nemek. Vezetői elvárásokat testesítenek meg. Használatuk célja: -Eszközök, szolgáltatások felhasználásának értékelése. -Kts.számítás pontosságának növelése -Összehasonlítások támogatása (Vállalaton kívül és belül) Fajtái: kalkulált kamatok, écs, bér, árfolyam, sstb.

Költséghely számítás Ez képezi a költség és teljesítmény számítás második szintjét A controlling rendszerben tehát a legfőbb költség gyűjtési objektumok a költséghelyek A költséghelyek, mint logikailag elhatárolt egységek egyben felelősségi területet is jelentenek.

Kts.hely kialakításával kapcsolatos követelmények A költséghely és a felelősségi terület egyértelmű megfeleltetése szükséges A költséghely mind logikailag, mind fizikailag elhatárolható egység legyen A költséghely teljesítménye és az ott felmerült költségeknek egyértelműen definiálható kapcsolata kell legyen. A költséghelyen felmerülő költségeknek pontosan kimutathatóknak kell lenni. A költséghelyi költségelszámolásoknál típusonként egységes technika alkalmazása biztosítható legyen. A teljesítményt leadó költséghelyeken legyenek meg a mérőszámok, a költségelszámolás vetítési alapjához.

A költséghelyek fajtái: Főköltséghelyek: Ezek teljesítménye közvetlenül az alaptevékenységre irányul. Mellékköltséghelyek: Az alaptevékenység szempontjából mellék teljesítményt hoznak létre (Pl. hulladék gyűjtés) Segédköltséghelyek: Közvetve szolgálják az alaptevékenységet. (Pl. adminisztráció)

Kts.helyek az elszámolás technikai szempontok szerint Előköltséghelyek: Költségeik átterhelésre kerülnek a végköltség helyekre, vagy más előköltséghelyre. Végköltséghelyek: Ezek költségei kerülnek közvetlenül elszámolásra a költségviselőkre. Az átterhelések után valamennyi általános költség a végköltséghelyeken jelenik meg.

Kts. helyek típusuk szerint Igazgatási költséghelyek: A vállalt vezetés igazgatási költségeit gyűjtik, amelyek nem lehetnek részei az alaptevékenység költségeinek, ezért nem is terhelik tovább ezeket a költségeket más költséghelyekre. Irányítási költséghelyek: Az alaptevékenységekkel közvetlen kapcsolatba vannak, ezért összes költségüket elszámolják az irányított költséghelyekre. Alaptevékenység költséghelyei: a vállalat alaptevékenységének, valamennyi ide tartozó folyamatnak a költségét számolják el. Technikai költséghelyek: Valamilyen belső elszámolási szempont érdekében kerülnek kialakításra. (Pl. a külön megfigyelendő, de a költségtagolásban nem elhatárolt költségek gyűjtésére szolgálnak.)

Költségviselő számítás A költségeket kiváltó okok a teljesítmények, ezért a költségviselő számítás arra a kérdésre ad választ, hogy a költségek mely tevékenység céljából merülnek fel. Költségviselők lehetnek: - termékek, termékcsoportok - vevői rendelés - projektek - saját beruházás - belső teljesítmények - folyamatok

Költségkalkulációs rendszerek Az elszámolás módja szerint beszélünk: - teljes költség kalkulációról, - részköltség kalkulációról. Az időhorizont alapján a módszerek lehetnek: - tervköltség számítás - tényköltség számítás

Teljes költség számítási eljárás A költségviselőkre mind a közvetlen, mond a közvetett (általános) költségfajtát elszámolják. A közvetlen költségeket direkt módon rendelik hozzá Az általános költségeket a költséghely számításon keresztül közvetve. A teljes költség számítás hátránya, hogy a fix költségeket proporcionalizálja. Emiatt a piaci döntésekhez nem ad megfelelő információt. Nem ad valós képet a termék valós forgalmazási költségéről.

Részköltség számítási eljárás Az eljárás összekapcsolja a költségszámítást az árbevétel számítással Fedezet számításnak is nevezzük ezt az eljárást. A részköltség számításnál a költségek hozzárendelését ok-okozati elven valósítják meg. Az időszak összes költségét rögzítik, de fix, változó általános, és változó közvetlen költségekre bontva

Részköltség számítás fajtái A fedezet számítás alkalmas az összes folyamat megtervezésére, valamint az egyes termékek hozamerejének összehasonlítására. Abszolút fedezet = Termék egységára – Termékegység változó kts. Specifikus fedezetről akkor beszélünk, amikor a szűk keresztmetszet problémája felvetődik. Ekkor ugyanis azt kell keresni, hogy a szűk keresztmetszeten időegység alatt mely termékek hozzák a legmagasabb fedezetet (dimenzió Ft/óra). .

Direct costing Ezzel a módszerrel lehetővé válik: A fedezeti, (Break-Even) pont meghatározása, mely pont elérése után az árbevétel már nyereséget is tartalmaz, (árbevétel görbe és fix költség vonal találkozási pontja) A minimális piaci ár meghatározása Optimális program