Szegénység Alapfogalmak

A szegénység mint kutatási probléma A társadalmi szolidaritás, egyenlőség és (esély) egyenlőség kérdése amely konstitutív a modern demokráciákban. Az ipari forradalom társadalmi következménye. A felvilágosodás (befejezetlen) programjának a folytatása. Gyakorlati politikai szempontok. A társadalmi rendszerek stabilitása, a szegénység társadalmi ára.

A szegénység: meghatározási perspekítvák. A szegénység meghatározása: dimenziók

I. A szegénység meghatározása: típusok Populáris/Köztudati Szubjektív Intézményes

I. 1. Populáris/Köztudati Kit tekint, hogyan határozza meg a „köztudat” a társadalom különböző rétegei a szegényt, a szegénységet. Pl. Nagy Britaniában a háborút és az azt követő ínséges időket megéltek inkább hajlanak arra, hogy az éhezést tekintsék a szegénység ismérvének.

I. 2. Szubjektív szegénység A különböző élethelyzetben levő személyek besorolják vagy sem önmagukat a szegény kategóriába. Relatív függ az egyéni sorsok alakulásától, a réteg-identitástól, az egyéni vagy csoportos aspirációktól.

I. 3. A szegénység intézményes meghatározásai Valamely intézményes (tudományos, politikai, közigazgatási) autoritás által megállapított, többnyire objektív mércék alapján meghatározott életviteli szint, amely alatt élőket szegénynek tekintik. Szegénységi küszöb. Létminimum.

II. A szegénység meghatározása: dimenziók Abszolút Relatív Objektív Szubjektív Materiális Relacionális

II.1. Abszolút és relatív szegénység Az egyének illetve családok nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal hogy alapvetőnek tartott fizikai szükségleteiket kielégíthessék. (Charles Booth)

II.1. Abszolút és relatív szegénység A társadalom egy része nem rendelkezik azokkal a javakkal amelyek az illető társadalomban általánosan elfogadott létfeltételeihez tartozónak számítanak.

II.1. Abszolút és relatív szegénység Az abszolút szegénység inkább erőforrások hiányát, a relatív szegénység inkább az erőforrások elosztásához kapcsolódik.

II.2. Szubjektív Objektív? Az egyéni biográfia vagy csoporthelyzet kontextusában értelmezhető besorolás. A besoroló érdekei, érzelmei, társadalomszemlélete által meghatározott. Külső, előre meghatározott, operacionális mércék. A mércét meghatározók érdekei, társadalomszemlélete által befolyásolt.

II.3. A szegénység materiális és relacionális vonzatai A materiális szegénység szűk értelemben vett (anyagi, pénzügyi, alap) szükségletek kapcsán vetődik fel. - jövedelmi szint létfeltételek anyagi javak szolgáltatások Dimenziójában értelmezett

II.3. A szegénység materiális és relacionális vonzatai A relacionális (általánosabb jellegű kapcsolati) vonzatok átfogóbb társas, és általánosabb személyiségi és társadalmi szükségletek kapcsán vetődik fel A szegénység meghatározóan hat ki az egyén társas kapcsolataira és az ezeken a társas kapcsolatokon kontextusában kialakuló én-képre és önbecsülésre.

II.3. A szegénység materiális és relacionális vonzatai Társadalmi pozíció és kapcsolatrendszer fenntartása ki- és újratermelése. Megfelelés mindazon társadalmi szerep és státuselvárásoknak amelyek az egyének és a családok kapcsán általában megfogalmazódnak.

II.3.1. A szegénység materiális és relacionális vonzatai: marginalitás A kapcsolat-fenntartási lehetőségeik korlátozottak: marginalitás, marginalizáció. Nem tekint valakit a társadalom teljes értékű, egyenlő partnernek.

II.3.1. A szegénység materiális és relacionális vonzatai: marginalitás Csökkenő mértékben gyakorolnak ellenőrzést mindazon tényezők fölött amely meghatározza életük alakulását. Fiatalok, nyugdíjasok, szegénynegyedekben élők, munkanélküliek, szenvedélybetegek. Nem szinonim a szegénységgel, de egyik oka lehet.

I. 3.1. A szegénység intézményes meghatározásainak a megalapozása Szubzisztencia: alapvető fizikai/materiális szükségletekre koncentrál nem veszi figyelembe az egyén társadalmi szerepeinek a betöltéséhez szükséges erőforrásokat (abszolút szegénység) A napi kosár Alapszükségletek perspektívája: materiális + alapvetőnek tartott társadalmi szükségletek. Oktatás, lakásfeltételek

I. 3.1. A szegénység intézményes meghatározásainak a megalapozása Relatív depriváció: az illető társadalomban általánosan elfogadott és a társadalom jelentős része által kielégíthető szükségeltek a mérce Pl. nyaralás, információs hálózatba való bekapcsolódás, szállítás

4. A szegénység mérése Többnyire összefügg a szegénység intézményes meghatározásaival. Létminimum, szegénységi küszöb. Jövedelem, jövedelmi decilisek.

A szegénység Romániában 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Relatív szegénység 25,3 19,9 30,1 33,8 41,2 44 Akut/ extrém szegénység 8 5,1 9,5 11,7 16,6 Relatív szegénység – A fogyasztásra szánt költségek az átlagos fogyasztási költségek 60%-át teszik ki, vagy az alatt vannak Akut A fogyasztásra szánt költségek az átlagos fogyasztási költségek 40%-át teszik ki, vagy az alatt vannak .

Könyvészet A.R. 119 – 125, A.R.*126-147 A.G. 249 - 252 Ferge Zsuzsa (1987) ‘Studying Poverty’ in Ferge Zs., Miller S.M. (szerk.) Dynamics of Deprivation Gower, pp. 9-25. *Towsend Peter (1987) ‘Conceptualising Powerty’ in Ferge, Miller id mű, pp. 31-44