HŐÁRAMLÁS (Konvekció)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Advertisements

A gázok sűrítése és szállítása
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Hőtechnikai alapok A hővándorlás iránya:
SZILÁRD ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA
A SZABÁLYOZÓKÖR MŰKÖDÉSI ELEVE
A FLUIDUMOK SZÁLLÍTÁSA
A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Dr. Szőke Béla jegyzete alapján Készítette: Meskó Diána
LÉGNEMŰ HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
A szabályozott szakasz- és berendezés fogalma
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A hőterjedés alapesetei
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Vízgőz, Gőzgép.
A talaj hőforgalmának modellezése
Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar
Hőátvitel.
Hővezetés rudakban bordákban
A hőátadás.
A KÖZVETETT HŐCSERE FOLYAMATA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az önműködő szabályozás hatásvázlata
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
Beavatkozószerv Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
ANYAGÁTBOCSÁTÁSI MŰVELETEK (Bevezető)
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA
Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA A rektifikálóoszlop elméleti tálcaszámának meghatározása szerkesztéssel.
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az automatikus szabályozás alapfogalmai
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Érzékelő és átalakító szervek (transzmiterek)
HŐSUGÁRZÁS (Radiáció)
Az automatikus szabályozási rendszerek felosztása Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok mechanikai energiái Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS
BEVEZETŐ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az áramlás különböző jellege Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
PNEUMATIKUS ARÁNYOS-INTEGRALÓ SZABÁLYOZÓ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A szabályozószelep statikus tulajdonsága Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Sebességeloszlás sima csőben, és a határréteg fogalma
A FOLYAMATOK AUTOMATIKUS ELLENŐRZÉSE Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
EJF VICSA szakmérnöki Vízellátás
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
BMEGEENAEHK BMEGEENAEG2
Az UO 2 hővezetési együtthatója a hőmérséklet függvényében.
Összefoglalás a 2. zárthelyihez Hőszállítás Épületgépészet B.Sc., Épületenergetika B.Sc. 5. félév november 11.
11.ea.
Instacionárius hővezetés
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Áramlástani alapok évfolyam
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
BMEGEENATMH kiegészítés
Áramlás szilárd szemcsés rétegen
Fluidizáció Jelensége: Áramlás szemcsehalmazon
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Előadás másolata:

HŐÁRAMLÁS (Konvekció) Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga.i@neobee.net

Konvekció során a hő a fluidum részecskéinek áramlása és elkeveredése következtében terjed. Megkülönböztetünk természetes, vagy szabad konvekciót és kényszerkonvekciót. A természetes konvekciót a különböző hőmérsékletű helyek között kialakuló sűrűségkülönbség hozza létre, míg a kényszerkonvekciót külső behatással, pl. keveréssel valósítják meg.

A hőáramlás mechanizmusa

Az egész hőátadási folyamatot a lamináris határréteg hőtani (termikus) ellenállása szabályozza. A lamináris határréteg hőellenállása a turbulens réteg hőellenállásához viszonyítva jóval nagyobb, ezért itt a hőmérsékletesés is nagy. A lamináris határréteg vastagsága nem mérhető. A gyakorlatban a hőáram számításakor csak a λ / δ hányadost használják, amit α – val jelölnek, és hőátadási tényezőnek neveznek.

A gyakorlatban többnyire arra törekszünk, hogy a hőcsere gyorsan lejátszódjon. E célból a műveletben résztvevő fluidumokat turbulens, azaz örvénylő jelleggel áramoltatjuk. Mivel a lamináris határrétegben a részecskék nem keverednek egymással, nem beszélhetünk konvekcióról sem. A határrétegben a hő vezetéssel terjed a hővezetés törvényszerűségei szerint.

A hőáram egyenlete a következőképpen írható fel: A hőátadási tényező α egyenlő azzal a hőárammal, amely 1 m2 felületen áthalad 1 oC hőfokkülönbség mellett.