A fluidumok mechanikai energiái Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gázok sűrítése és szállítása
Advertisements

A szabályozott szakasz statikus tulajdonsága
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A hőterjedés differenciál egyenlete
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
SZILÁRD ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Mechanikai munka munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m
A SZABÁLYOZÓKÖR MŰKÖDÉSI ELEVE
A FLUIDUMOK SZÁLLÍTÁSA
LÉGNEMŰ HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
A szabályozott szakasz- és berendezés fogalma
Kémiai technológia I. 2012/13.
Veszteséges áramlás (Hidraulika)
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika)
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az önműködő szabályozás hatásvázlata
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
Beavatkozószerv Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az energia fogalma és jelentősége
ANYAGÁTBOCSÁTÁSI MŰVELETEK (Bevezető)
A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA
Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA A rektifikálóoszlop elméleti tálcaszámának meghatározása szerkesztéssel.
HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
FOLYTONOS SZABÁLYOZÁS
Az automatikus szabályozás alapfogalmai
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Érzékelő és átalakító szervek (transzmiterek)
HŐSUGÁRZÁS (Radiáció)
Az automatikus szabályozási rendszerek felosztása Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁRAMLÁS (Konvekció)
KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS
BEVEZETŐ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az áramlás különböző jellege Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
PNEUMATIKUS ARÁNYOS-INTEGRALÓ SZABÁLYOZÓ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A szabályozószelep statikus tulajdonsága Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Sebességeloszlás sima csőben, és a határréteg fogalma
A FOLYAMATOK AUTOMATIKUS ELLENŐRZÉSE Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Folyadékok mozgásjelenségei általában
Mérnöki Fizika II előadás
Műszaki és környezeti áramlástan I.
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Hőtan.
- Vázolja fel a hűtőkompresszor jelleggörbéit!
Ideális folyadékok időálló áramlása
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Hullámok terjedése Hidrosztatika Hidrodinamika
Sándor Balázs BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Hő- és Áramlástan Gépei
Munka.
Az áramló folyadék energiakomponensei
A Bernoulli egyenlet és az öntözés
Gyakoroló feladatok Bernoulli egyenlet valós folyadékokra I.
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
Energia: Egy test vagy mező állapotváltoztató képességének mértéke. Egy testnek annyi energiája van, amennyi munkát képes végezni egy másik testen,
Áramlástani alapok évfolyam
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Környezetvédelmi számítások környezetvédőknek
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
Áramlás szilárd szemcsés rétegen
Szivattyúk fajtái 1. Dugattyús szivattyú - nem egyenletesen szállít,
Előadás másolata:

A fluidumok mechanikai energiái Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

 Az áramló fluidumnak helyzeti, mozgási és nyomási energiája van. E három energiafajta összege állandó:

Ha a fenti kifejezéseket osszuk a fluidum súlyával, G = mg –vel, akkor az egységnyi súlyú fluidum energiáit leíró kifejezéseket kapjuk: - Sztatikus magasság. - Sebességmagasság. - Nyomómagasság.

 A kapott kifejezéseket összekapcsolva, megkapjuk az energiamegmaradás törvényét, amit Bernoulli-egyenletnek nevezünk.

A B Gyakran alkalmazzuk a Bernoulli-egyenletnek azt az alakját, amely a csővezeték két különböző pontjában (A és B) uralkodó viszonyokat írja le: wAwA wBwB  Ideális áramlás során:

Az áramlás akkor tekinthető ideálisnak,ha:  az A és B pontok közel vannak egymáshoz,  a két pont között, a fluidum, kívülről nem kap energiát, és  áramlása e távon egyenletes.

A gyakorlatban, csak valóságos fluidumokkal találkozunk, ezért számolnunk kell azokkal a veszteségekkel, amelyek akkor lépnek fel, amikor a fluidum a mozgását gátló erőket (súrlódási erők) legyőzi. Az energiacsökkenést a veszteségmagassággal (h veszt. ) vesszük figyelembe.