Az objektumvédelem Az objektumvédelem alapelvei, a védelmi körök kialakításának lehetőségei, az ott alkalmazható eszközök, eljárások. Megoldások emeletes ház lakásaiban/szállodában, családi házban, irodában, termelőüzemben, raktárakban, áruházakban, konferenciatermekben/ színházban/ múzeumban. Közterületen és magánterületen való őrzés különbözősége © Szabó Lajos

Objektum fogalma 1. Körülhatárolható területen elhelyezkedő erő és eszközcsoportosítás. 2. Hadszíntéren a hadászati, hadműveleti ill. harcászati irányokban elhelyezkedő politikai, gazdasági v. katonai jellegű létesítmény, támaszpont, átjáró, természetes képződmény, v. mesterséges építmény, műtárgy, , amelynek birtokba vétele, megtartása, működőképességének biztosítása döntő hatással lehet a csapatok elé kitűzött célok elérésére. Hadtudományi lexikon Az objektum egy pontosan körülhatárolható terület, amelyen felépítmények találhatóak különböző funkciókkal. Új vagyonvédelmi Nagykönyv Valamely tárgy, dolog, épület, műtárgy, létesítmény, ezek csoportja és a hozzájuk tartozó körülhatárolt, bekerített, vagy bekerítetlen terület, beleértve az ott elhelyezett vagyontárgyakat, továbbá az ott folyó tevékenységet. Rendészettudományi szószedet © Szabó Lajos

obiectum(latin): tárgy, építmény, valami létező dolog Mivel szinte bármi létezőre alkalmazható a fogalom, igen kiterjedten értelmezhetjük és alkalmazhatjuk. © Szabó Lajos

Objektumvédelem fogalma Objektumvédelemnek nevezzük mindazon mechanikai, technikai eszközök, valamint az ezeket felügyelő élőerő bevonásával létrehozott rendszereket, melyben ezen elemeket intézkedés-rendszerbe szervezve, az őrzött objektum fizikai integritása, illetve felügyelete érdekében alakítottak ki. © Szabó Lajos

Az objektumvédelem-fogalom elemei Mechanikai eszközök: Minden olyan mechanikai tulajdonságaiból adódóan alkalmas eszköz, ami a védendő objektumhoz való hozzáférést meghatározott ideig megakadályozza, vagy lehetetlenné teszi. Technikai eszközök: Minden olyan egyéb eszköz, mely elektronikai, kémiai, informatikai megoldás alkalmazásával lehetővé teszi a védett objektum környezeté tapasztalható rendkívüli események bekövetkezésének észlelését, az észlelést követően pedig mechanikai védelmi berendezések aktivizálásával, az őrszemélyzet számára jelzés adásával vagy más módon késlelteti a rendkívüli események következményeiből fakadó hatásokat az őrzött objektum tekintetében. Élőerő: Olyan az objektum őrzésére rendszeresített őrszemélyzet, melynek feladta az őrzött objektum megsemmisüléstől, megrongálódástól vagy eltulajdonításától való védelme. Intézkedés-rendszer: Mindazok a szervezési intézkedések, melyek az objektumvédelem során felhasznált erők-eszközök működtetését, eljárásrendjeit, feladatait meghatározzák. Fizikai integritás: A védett objektum minden jellemző tulajdonságának az összessége. Felügyelet: Az őrszemélyzet és az azt irányító szervezet összehangolt tevékenysége, mely biztosítja, hogy az objektumvédelem rendszere a tervezett cél megvalósítására minden időben rendelkezésre álljon. Kiterjed a védett objektum állapotára, a védelmére rendszeresített fizikai és technikai eszközök működőképességére, az őrszemélyzet alkalmazhatóságára. © Szabó Lajos

Objektum Védelmi Rendszer Vázlat © Szabó Lajos

Az objektumvédelem alapelvei Mi a védendő cél? A biztonság fenntartása. A biztonság kockázat-szemléletű definíciója: Egy adott időszakban, egy meghatározott helyen tartózkodó személyt/személyeket és a hozzájuk tartozó javakat, általa/általuk végzett tevékenységeket veszélyeztető, környezetük ismert kockázatait tekintve, azok elfogadható mértékűre csökkentését célzó folyamatos alkalmazkodással kialakított állapot. © Szabó Lajos

Objektumvédelmi koncepció Mik az elvárt védelem minimális követelményei Az elfogadható mértékű kockázat meghatározása A rendelkezésre álló mechanikai és technikai védelmi rendszerek Az optimális védelmet biztosító objektumvédelmi rendszer kialakításához szükséges további mechanikai, technikai berendezések A szükséges mértékű élőerős őrszemélyzet létszáma, felszerelése és kiképzettsége A szükséges intézkedés-rendszer és szabályzók elemei A védelmi szükséglet várható időbeli kiterjedése A védendő terület nagysága és tagoltsága A védelem tárgya, mire vonatkozzon, mi a legfőbb feladat Milyen egyéb védelmi intézkedések bevezetése látszik indokoltnak A védett objektum külső és belső környezetének kockázatai A várható események és rendkívüli események kihatásainak számbavétele az objektum vonatkozásában A várható események és rendkívüli események kihatásainak számbavétele a környezetre vonatkoztatva © Szabó Lajos

Az objektumvédelem rendszerének kialakítása Kiemelten fontos, hogy a kialakítás során a rendszer-szemléletű definíció szempontjait vegyük figyelembe, hiszen egy komplex rendszert kell létrehozzunk! Ellenőrzendő: Az egyes elemek mennyiben erősítik, vagy gyengítik a többi elem működőképességét, és hatékonyságát. Az őrzés-védés során mennyiben képes a környezethez alkalmazkodni a védelmi rendszer. A védelem hézagmentessége és egyenszilárdsága. A védelmi rendszer integrálódni tud-e a védett objektumhoz kapcsolódó már működő vagy a későbbiekben megvalósuló rendszerbe. © Szabó Lajos

Az objektumvédelem alapelvei A veszélyeztetettségből adódó kockázatoknak megfelelő biztonsági elemek alkalmazása A védelmi elemek egymásra épülése, belső rendelkezések által szabályozott módon Teljes körű, lehetőleg hézagmentes védelem biztosítása Illetéktelen behatolás/hozzáférés megakadályozása A szándékos vagy véletlen károkozás megelőzése, megszakítása, megakadályozása, hatásainak mérséklése Az elkövetők elfogása Az objektum integritásának, a benne folyó tevékenység zavarmentességének megőrzése Az objektumban tartózkodó személyek életének, testi épségének, és egészségének megóvása Hír- és adat-összeköttetés biztosítása Az események és rendkívüli események bekövetkezésére előírt protokollok biztosítása Minden lényeges esemény dokumentálása és visszakereshetősége © Szabó Lajos

Objektumok besorolása Környezet szerint Magasság szerint Funkció szerint Anyaga szerint Használói szerint Tárolt érték szerint Veszélyeztetettség szerint stb. © Szabó Lajos

A védelmi körök kialakítása Kültéri védelem I. Kültéri védelem II. Személy-, tárgyvédelem Héjvédelem az épületen Megelőző védelem Belső védelmi zónák © Szabó Lajos

Megelőző védelem A Megelőző védelemmel a magánbiztonsági szakirodalomban szinte kizárólag a terrorizmus elleni védelem, és a személyvédelem témakörében találkozunk. Előzményei a katonai diszciplínából származnak. A védőtávolság növelhető Térelemekkel, rézsükkel, lépcsőkkel, növényzettel, szobrokkal, utcabútorokkal stb. tagolható. © Szabó Lajos

Kültéri védelem I. A kerítés a Kültéri védelem I. lépcsője. Általában a telekhatáron található A „kültér” ebben ez esetben az épülettől a kerítésig terjedő területre értendő, mely felett az objektum tulajdonosa, üzemeltetője kizárólagos hatalommal rendelkezik. A kerítések meglehetősen változatos anyagokból és technológiával épülhetnek funkciójuk szerint. Megerősíthető technikai védelemmel © Szabó Lajos

Kültéri védelem II. A kerítéstől az épületig, létesítményig terjedő térrészre vonatkozik. A kerítések megerősítése az elektronikai-technikai védelem eszközeivel itt kivitelezhető A védőtávolságok itt újra számítandóak A megelőző védelem eszköztára is alkalmazható © Szabó Lajos

Héjvédelem Az Épületek héjvédelme tekintetében elsőrendű fontosságú a falazatok, födémek, és nyílászárók mechanikai (fizikai) szilárdsága, ellenálló képessége. A falazat, födémek építéséhez használt anyagokon kívül különféle megoldásokkal növelhető az épületek ellenálló képessége megbontás, rongálás, vagy akár robbantás hatásainak kivédésére, csökkentésére. A nyílászárók a gyenge pontjai a héjvédelemnek, ahol a falazathoz való kapcsolás szilárdsága, a különféle egyéb mechanikai megoldások, fóliázás, rácsozatok, redőnyök, spaletták növelhetik az ellenálló képességet. A nyílászárók zárszerkezetei, illetve az azokhoz használt kulcsok szintén nagy változatosságban állnak rendelkezésre, és ellenálló képességüknek illeszkednie kell az ajtólap, vagy ablakkeret ellenálló képességéhez, hogy az egyenszilárdság biztosított legyen. © Szabó Lajos

Belső védelmi zónák A Belső védelmi zónák az épületek belső elrendezéséből, a különféle célokra kialakított helyiségekből, helyiség-csoportokból állnak. A belső zónarendszer a zónákba sorolt épületrészek é helyiségek nagyon összetett értékelése után alakul ki, ahol elsősorban a funkcionalitás, a helyiségben végzett munka, vagy az ott tárolt érték – materiális, vagy immateriális – nagyságától, méretétől is függ. A zónák önálló héjvédelmet kaphatnak, - célszerűen besorolástól függően egyre erősebbet – melyet előre is ki lehet építeni, vagy utólagosan is szerelhető. A zónák a héjvédelmen kívül szinte minden lehetséges technikai védelemmel elláthatóak, a nyitásérzékelők, beléptető rendszerek, a térvédelem teljes eszköztárával © Szabó Lajos

Személy és Tárgyvédelem A Személy és Tárgyvédelem eszköztára is folyamatosan bővül. A trezorok, lemez és páncélszekrények, megerősített irodabútorok, tűz, víz, lövedékálló vitrinek és tárolók, az ezekre szerelt rezgésérzékelők, hő érzékelők, nyitásérzékelők, a tárgyak feltámasztási pontjaihoz kapcsolt súlyérzékelők vagy kapacitív érzékelők lehetőséget nyújtanak a tárgyak megvédésére. Ugyanilyen hatékonysággal alkalmazhatók a különféle távfelügyelt tárlókba helyezett szállítóeszközök, táskák, dobozok, konténerek is. A személyvédelem során a fentebb felsorolt eszközökön kívül előszeretettel alkalmazott eszközök a támadásérzékelők, dőlésérzékelők, de akár egyes sport és orvosi eszközök is alkalmasak lehetnek, - amennyiben az adattovábbításra alkalmasak, vagy azzá tehetők – a védett személy egészségi, fizikai állapotváltozásainak távolból való megfigyelésére. © Szabó Lajos

Élőerő a védelmi körökben MINDEN védelmi körben alkalmazható. Feladatai a jogszabályi környezet figyelembevételével változatosan alakíthatóak. Alkalmazható leplezett, vagy nyílt módon is! Felszerelése, híreszközei, dokumentációs eszközei az adott cél eléréséhez igazítandóak. Felügyelhető helyi vagy más objektumból távfelügyelettel. Célszerűen külön csoportokba – zónákba - szervezhető. Okmányrendszere; Őrségutasítás Őrutasítás Naplók Nyilvántartási okmányok Feljegyzési füzetek Jelentőlapok © Szabó Lajos

Az objektumvédelem elveinek fontossága Az objektumvédelem elmélete a biztonsági tevékenység minden elemében érvényesül, komplexitása miatt szinte bármilyen speciális feladat megoldásához biztos alapokat ad. Ugyanazokat az elveket alkalmazzuk a családi ház, a múzeum, a szálloda, a raktár, termelőüzem vagy bármely más létesítmény biztonsági rendszerének megszervezése során. A speciális részfeladatok, a funkcióból adódó jellegzetességek esetében is ezek az alapelvek és megoldások érvényesülnek. © Szabó Lajos