© Szabó Lajos Jog és biztonság A jogi háttér lényeges elemei, polgári jog, szabálysértési jog, büntetőjog lényeges vonatkozásai, a évi CXXXIII. törvény lényeges elemeinek ismertetése, különös tekintettel a munkajogi, adatvédelmi, szempontokra, a Megbízó és Megbízott viszonyára.

© Szabó Lajos Szabály, törvény, jog Szabály: a tényleges érvényesítés szándékával közölt, a közlés objektumára vonatkozó, és hosszú távra szóló elvárás vagy elvárások összessége, amely jelentése révén kifejezi, hogyan lehet vagy kell viselkedni meghatározott körülmények között. (Farkas Zoltán szociológus) Jogszabály~törvény (hipotézis- diszpozíció- szankció) „Hajdan ütlekkel magyarázták a' mi Atyáink Hogy mi az alsó rend törvénnye?” (Fazekas Mihály: Lúdas Matyi) „A jogászok még mindig keresik a »jog« fogalmának definícióját” (I. Kant: A tiszta ész kritikája) A jog olyan magatartási szabály, ill. olyan rendezett társadalmi kapcsolat, melynek érvényesülését állam, vagy más olyan hatalom biztosítja, mely rendelkezik a kikényszerítéshez szükséges eszközökkel.

© Szabó Lajos Jogi alapfogalmak Jogalkotás (folyamatos) Jogforrási hierarchia Jogrendszer Jogviszony Jog alanya Jog tárgya Jog hatálya Jogértelmezés Jogkövetés Jogalkalmazás Jogérvényesülés Jogkövetkezmény Jogbiztonság Hatáskör Illetékesség Jogképesség Cselekvőképesség

© Szabó Lajos A jogrendszer, jogágak Jogrendszer Közjog alkotmányjogközigazgatási jog pénzügyi jognemzetközi jog büntetőjogszabálysértési jog Katonai jog stb. Magánjog polgári jogcsaládjog nemzetközi magánjogmunkajog szövetkezeti jogföldjog társadalombiztosítási jog stb. Jog Anyagi jog Alaki jog Jog KözjogMagánjog

© Szabó Lajos Jog és biztonság A jog tehát, rendezi a társadalmi viszonyokat. (szabályokat alkot) Egységes elveket követ, még változásai során is. (jogbiztonság) Többé-kevésbé kiszámíthatóvá teszi az emberek és embercsoportok egymás közti magatartását. (jogkövetés) Biztosítékokat nyújt rendkívüli helyzetekre. (jogalkalmazás) Megkísérli az eredeti állapot visszaállítását (jogkövetkezmény) Minden életviszonyt és helyzetet szabályoz. (jogrendszer) A jog biztonságot sugall.

© Szabó Lajos Elvek és gyakorlat A jogalkotásnak is meg vannak az alapelvei, amit a évi CXXX. törvény „a jogalkotásról” II. fejezete tartalmaz. A „jogkeletkezés” egy külön folyamat, mely a jogalkalmazás során kialakult gyakorlatot jelenti. A jogalkalmazáshoz is kapcsolódnak alapelvek Ezek azonban jogáganként kissé eltérőek. Az ombudsman jogintézménye az elvek és a gyakorlat ütközéseit hivatott vizsgálni. (ld. aggályos) Mert igazat beszélt Francois Rabelais magiszter, mondván: „A jog nem egyéb, mint szarral áttört szép aranyköntös.” (R. Merle: Csikóéveink)

© Szabó Lajos Polgári jog I. A polgári jog a mindennapok része, alapvető társadalmi együttélési szabályok rendszere. Alapvetően a vagyoni jogokat szabályozza a jogalanyok között Két fő fogalma:Birtokvédelem: –Tulajdonlás- önhatalom –Birtoklás- közhatalmi birtokvédelem A hatályos Ptk. rendszere –Bevezető rendelkezések –Személyek –Tulajdonjog –Kötelmi jog –Öröklési jog –Záró rendelkezések

© Szabó Lajos Polgári jog II. Polgári jogi jogviszony alanyai: természetes személyek jogi személyiséggel felruházott szervezetek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek A polgári jog alapelvei: az autonóm mozgástér védelmének elve az ésszerűség elve az igazságosság elve a jogbiztonság elve jóhiszeműség és tisztesség elve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve a joggal való visszaélés tilalmának elve az együttműködési kötelezettség elve az elvárható magatartás elve.

© Szabó Lajos A tulajdonos és a birtokos jogai és kötelezettségei Tulajdonosi jogok és kötelezettségek JogokKötelezettségek Birtoklás jogaTerhek viselése Használat jogaKárveszélyviselés Hasznok szedésének jogaSzükséghelyzetben károk tűrésének kötelezettsége Hasznosítás jogaEgyéb kötelezettségek Rendelkezés joga Birtokvédelem joga Tulajdonhoz való jog

© Szabó Lajos Büntetőjog I. Fő funkciója az állam és polgárainak védelme A társadalomra veszélyes magatartásokat sorolja fel Melyeket bűncselekménnyé nyilvánít Elkövetőikkel szemben joghátrányokat helyez kilátásba Fő fogalmai:A hatályos Btk. rendszere: –Társadalomra veszélyesség- Általános rész –Bűnösség- Különös rész –Jogellenesség –Büntetendőség –Elkövető és sértett Kapcsolódó jogágak: Büntető-eljárásjog, Büntetés-végrehajtási jog Főbb társtudományai: Kriminológia, kriminalisztika, kriminálstatisztika, kriminálpszichológia, szociológia

© Szabó Lajos Büntetőjog II. Objektív elemekSzubjektív elemek TárgyTárgyi oldalAlanyAlanyi oldal Jogi tárgy  Általános  Különös  Közvetlen Elkövetési magatartás  Tevés  Mulasztás Alannyá válás feltételei  14. Életév (elkövetéskor)  Beszámítási képesség Bűnösség  Szándékosság  Gondatlanság Elkövetési tárgy:  Dolog  Passzív alany Eredmény, okozati összefüggés, szituációs ismérvek Hely-idő-mód-eszköz Speciális alany Motívum Célzat Történeti tényállás Különös törvényi tényállás Hatály: Területi, Személyi, Időbeli Általános törvényi tényállás

© Szabó Lajos Szabálysértési jog A büntetőjoghoz hasonló funkciójú jogág. Lényeges különbség a társadalomra veszélyes magatartások közül a csekély fokban veszélyes magatartások szankcionálása. További lényeges különbség, hogy nem csak törvényben lehet egy magatartást szabálysértéssé nyilvánítani és szankcióval fenyegetni az elkövetőjét. Nem egységes szerkezetbe foglalt Területi hatálya a jogszabály kibocsátójától függ. Személyi és időbeli hatálya megfelel a büntetőjog alapelveinek.

© Szabó Lajos Mit szabályoz a évi CXXXIII. Tv? A tulajdonosi jogok egy része gyakorlásának kiszervezését. A vagyonvédelmet A személyvédelmet Az adat- információ és dokumentumvédelmet A kockázatok kezelésének módszertanát A biztosítás-viszontbiztosítás kérdéseit Más jogszabályokkal való kapcsolatokat A szabványokkal való kapcsolatokat A biztonsági tevékenység lényeges elemeit

© Szabó Lajos Mi a magánbiztonsági szolgáltató árucikke? A biztonság (ígérete) További árucikkek: –Megbízhatóság –Bizalmasság –Ellenőrizhetőség –Dokumentáltság –Minőség (minősítettség) –Stb.

© Szabó Lajos A Megbízó és Megbízott viszonya Alapvetően polgári jogi jogügylet egyenrangú résztvevőkkel A Megbízó átruházza kötelezettségei és jogai egy részét a Megbízottra. Csak írásban kötött szerződés érvényes! Az alvállalkozó foglalkoztatásához a Megbízó hozzájárulása szükséges, a fővállalkozói szerződésben, írásban, Ugyanitt az alvállalkozó minden lényeges adatát, A végzendő tevékenységet (megbízás tárgya) A fővállalkozónak arról is tájékoztatnia kell a Megbízót, ha bármilyen más közreműködő vállalkozást vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez. A Megbízott köteles felelősségbiztosítással fedezni az általa esetlegesen okozott, vagy hibájából bekövetkezett károkat. Szerződésben nem részletezett esetekben előfordulhat a felelős őrzés a Megbízott oldaláról.

© Szabó Lajos Munkavédelem I évi XCIII. törvény Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1)E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. (2) A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.

© Szabó Lajos Munkavédelem II. Az állam feladatai A munkáltató feladatai A munkavállaló feladatai A munkavégzés hatókörében tartózkodó, és szolgáltatást igénybe vevők védelme A munkavédelemre vonatkozó szabályok A létesítés követelményei A munkavédelmi üzembe helyezés A munkafolyamatra, a technológiára, az anyagra vonatkozó követelmények Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei

© Szabó Lajos Munkajogi, munkavédelmi vonatkozások A évi CXXXIII. Tv. Közvetlenül nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket kivéve II. fejezet (egyéni váll.) A Megbízottnak figyelemmel kell lennie a munka jellegére, munkavédelmi kockázatokra. A Megbízónak tájékoztatnia kell a speciális munkavédelmi kockázatokról a Megbízottat. Főállású alkalmazottak Egyéni vállalkozó alkalmazása

© Szabó Lajos „Adatvédelmi törvény” évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ezen szabályok ellenőrzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján a következő törvényt alkotja Az adatbiztonság követelménye Belső adatvédelmi felelős és adatvédelmi szabályzat

© Szabó Lajos Adatvédelmi vonatkozások A évi CXXXIII. Tv. III. fejezete két alcímben tárgyalja: –A Tevékenység szabályai és –A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok –Alcímek alatt Alapvetően a évi CXII. törvényt (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) veszi alapul a részletszabályozásban Pontos részletszabályokat alkalmaz –Az adatkezelő –Adatkezelés –Adatmegsemmisítés témakörében