Démétér-mítoszok Gyermeke Plutosz – Iaszión titántól Koré – Zeusztól Iakkhosz (= Bakkhosz = Dionüszosz) – Zeusztól

Eleusziszi misztériumokhoz kapcsolódó mítosz fő elemei 1. Korét elrabolja Hádész – Zeusz beleegyezésével Démétér 9 napig keresi étlen-szomjan, nevét kiáltozva Eleusziszba jön, Keleosz és Metaneira fiának lesz dajkája Héliosztól v. Triptolemosztól megtudja Démétér, hogy hová lett a lánya Démophoónból ki akarja égetni a halandóságot (h. új gyereke legyen, ill. h. Zeuszon bosszút álljon) Metaneira jajveszékelésével meghiúsítja a halhatatlanná tevést (meg is hal Démophoón – és előbb egy másik gyereküket is elpusztítja Démétér) Démétér isteni fényében mutatkozik meg és szentélyt építtet magának

Eleusziszi misztériumokhoz kapcsolódó mítosz fő elemei 2. A szentélyben búsul Démétér, és aszályt támaszt Bort nem iszik Démétér, hanem kükeiónt (víz, liszt, menta) Az istenek megegyezése: Perszephoné az év 2/3-ad (v. ¾-ed) részében fenn, 4 hónapot férjénél (a téli hónapokat, v. a szárazság hónapjait: júl-okt) << evett gránátalma magot, ami a házasságkötés szertartásához tartozott Démétér v. Démophoón halhatatlanná tételének kudarca miatt v. Koré visszaszerzése feletti öröme miatt alapította a misztériumokat Démétér Triptolemoszt, Eumolposzt (Keleosz fiai), Keleoszt, Dioklészt megtanította a misztériumokra Triptolemoszt küldi el Démétér, hogy tanítsa meg az embereket a földművelésre

Eleusziszi misztériumok 1. A misztérium szó eredetileg nem jelent titkot, hanem a beavatásra utalt, ill. müsztész = beavatott, müein = bezár << a beavatandónak bekötötték a szemét (más elképzelés: titkot jelent a szó: ti. a szájat becsukni) Müsztész = akit beavatnak (bekötik a szemét) Epoptész = aki már nem először vesz részt a Misztériumokon és megy át a beavatás utolsó fázisán (aki lát) A beavatás három fázisa: Kis Misztériumokon tavasszal Agraiban: böjt (!), tisztító szertartások; misztériumdráma: Dionüszosz (= Iakkhosz = Bakkhosz) haláláról és feltámadásáról (Athéné visszahozza az alvilágból) Nagy Misztériumokon ősszel: teleté Nagy Misztériumokon egy évvel később: epopteia

Eleusziszi misztériumok 2. A beavatás nem valami megismerését jelenti, hanem vmi. megtapasztalását és bizonyos állapotba kerülést (nem volt tanítás, csupán néhány alapvető gondolat életről, halálról) Rendkívüli vallási élményben részesültek a résztvevők >> évszázadokon ezrek jöttek évente a Misztériumokra Az első szentély a 15. században épült v. még korábban, ekkortól ünnepelték a misztériumokat, sőt a kultusz préhellén eredetű (az Eumolposz név is) >> 2000 évig éltek (Alaric rombolja le Eleusziszt 391-ben) >> nyilván változtak is – pl. orphikus átdolgozások révén, és sok az ellentmondás a leírásokban Halálbüntetés illette a misztériumok kibeszélőit << szükséges volt a titoktartás a rendkívüli élményhez

Eleusziszi misztériumok 3. Papok: Eumolpidák (dadukhoszok és hierophantészek) Kérüxök A mítosz elemei jelentek meg a misztériumban A Homéroszi Démétér himnusz szerint Démétér ajándéka az emberiségnek a Misztériumok: akik látták a misztérimokat (a beavatottak), jobb helyzetbe kerülnek a túlvilágon Ugyancsak Démétér ajándéka a gabona, a mzg. termékenység, gazdagság

mítosz-variánsok A homéroszi démétér-himnusz (7. század v. 6. század első fele) szerint Démétér nagy ajándéa az emberiségnek a misztériumok (a gabona mindig is létezett; Triptolemosz csak egy előkelő) A későbbi himnusz-tradíció szerint Démétér ajándéka a gabona, a misztériumokat pedig Eumolposz alapította Démétér látogatásának emlékére (az új technika küldöttjeként, Démétér választottjaként szárnyas, kerekes trónon ábrázolják a 6. század közepétől). Ez az új mítosz-tradíció kb. Peiszisztratosz korától. Orphikus átdolgozása a mítosznak az 5. század második felében: Baubo és férje fogadják Démétért Eleusziszban, fiuk Triptolemosz és a disznópásztor Eubuleusz adnak infót Démétérnek Koré elrablásáról. Ezért jutalomképpen kapja Triptolemosz a küldetést. Orpheusz a misztériumok alapítója

Eleusziszi misztériumok 4. Az ajándékokat Athén kapta – Athén adta tovább az emberiségnek, ill. az eleusziszi hérosz, Triptolemosz: utazásai során vitte a gabonát és meghívta az embereket a Misztériumokra (jutalmul kapta a küldetést Démétértől) A misztériumokba beavatást nyertek: Héraklész (mielőtt az alvilágba ment – hogy megnyerje Perszephóné kegyét >> egyes vázaképeken Kerberosz békésen jött) és a Dioszkuroszok is (amikor Heleénért jöttek) >> ez tovább növelte a misztériumok tekintélyét Athén a klasszikus korban is minden évben szent küldöttek útján hívta meg az egyes városokat a Misztériumokra – ekekheiria is ekkor

A szentélykörzet A telesztérion 4000 férőhelyes, fölötte egy második szint, a megaron Ábrázolásokon látható az Agelasztosz Petra (örömtelen szikla) (= Hierosz Lithosz?), amin Démétér búsul - ez valószínűleg a szentélyen belül volt, alatta az alvilágba vezető barlang

A Nagy Misztériumok 1. nap: az ephéboszok az athéni Eleuszinionhoz hozták Eleusziszból (21 km) a szent tárgyakat (hiera) 2. nap: ünnepi menet a tengerhez, minden beavatandó egy malacot mosott meg a tengerben (v. inkább rituális fürdőt vettek), majd vissza Athénbe, ahol feláldozták 3. nap: hierosz gamosz (az arkhón baszileusz és a felesége közt) – v. ez a teleté része, v. fikció 5. nap: a nagy körmenet viszi a szent tárgyakat Athénból Eleusziszba (az út menti oltárokon áldozatok), este tánc, éneklés 7. nap: teleté (előtte kükeónt ittak) – v. ez a 6. nap estéjén? este: epopteia (az epoptészek számára) 8. nap: halottaknak rítusok 9. nap: vissza Athénba

A Ninnion-tábla A teleté tartalmának feltárásában segít Istenek és beavatandók szerepelnek Az alsó sorban két beavatandót vezet Iakkhosz Démétérhez, aki a jogarát nem a kezében tartja, még az Agelasztosz sziklán búsul, mert Koré még az alvilágban van – az ünnep 6. napját mutatja A felső sorban Démétér ruhája díszesebb, jogarát kézben tartja és átöleli a visszatért Korét – ez az ünnep 7. napját mutatja + 3 beavatott + plémokhoé (az ünnep utolsó napján használt rituális váza) Eubuleusz vezeti fel Korét az alvilágból

Ninnion-tábla Eleusziszból

A küméi relief-hüdria Itt csak istenek, istennők Démétér és Koré középen újra együtt, D. átöleli K-t, D. energikusan tartja jogarát, K. fáklyáját (~ Ninnion tábla felső sora), köztük egy plémochoé két beavatási pálca alatt Mellettük a két isteni beavatott: Héraklész és Dionüszosz Mellettük Athéna (~Athén) és Triptolemosz, akik a misztériumokat és a gabonát elterjesztették Mellettük Iakkhosz és Eubuleusz (fáklyavivők) Iakkhosz mellett (no. 1) Démétér Eubuleusz mellett az Istennő (Perszephoné) mint az alvilág királynéja bánatosan (anya és lánya elválasztva egymástól), jogarát csak átöleli Iakkhosz beavatottakat vezet Démétérhez, Eubuleusz az Istennőt vezeti fel az alvilágból anyjához, hogy újra Koré legyen

Hüdria Küméből

A teleté-epopteia szertartások 1. Koré elrablása nem szerepelt a szertartásokban (<< az ábrázolásokon sem szerepel és a Telesztérion alkalmatlan lenne az alvilág bemutatására) A dráma kezdete: anya és lánya egymástól elválasztva, gyászban – az anya az Agelasztosz sziklán, az Istennő az alvilágban A beavatandók Iakkhosszal (a szobrával) érkeznek, akit egy iakkhagógosz visz Az Agelasztosz sziklán ülő Démétérhez mennek bekötött szemmel, ahol talán a két istennő panaszát hallhatták A fájdalom és gyász szavaival a fülükben mennek a Telesztérionhoz

A teleté-epopteia szertartások 2. A Telesztérion körül és benn is körben kóboroltak a sötétben – mindenkit egy müsztagógosz vezetett Közben a hierophantész folyamatosan egy gongot ütött és Korét hívta Végül nagy fény lesz a Telesztérionban Részt vesznek az istennők szenvedésében (átélik a halált), majd megtapasztalják a találkozásukat: Valószínűleg valahol az Agelasztosz szikla körül jelent meg Koré, üdvözölte anyját, majd együtt mentek Eubuleusszal a Telesztérionba Az Agelasztosz sziklához közel van egy mély földalatti helység („ciszterna” a térképeken, de biztos nem az) – talán itt jött fel az alvilágból Koré

A teleté-epopteia szertartások 3. A két istennőt valószínűleg két hierophantisz, Eubuleuszt egy pap jelenítette meg A sziklától a Telesztérionig történt átvonulásukat talán csak az epoptészek láthatták (sorban felállva), a müsztészek nem A Telesztériont talán a több száz epoptész fáklyája világította be Középen az istennők megvilágított szobra volt látható egy emelvényen Ezután a müsztészek távoznak Az epoptészeknek egy búzakalászt mutatnak fel (esetleg más szent tárgyakat is?) és egy gyerek jelenik meg (Plutosz?), akit Démétér szült (mindez bizonytalan értelmű)

Perszephoné közvetítő lett az alvilág és az élők között A beavatás túlvilági boldogságot ígér: az anya és lánya találkozásának és jelenlétének látványa megváltoztatta a beavatottak túlvilági helyzetét Az istennők „örökbe fogadták”, ismerős lett számukra Feltárult előtte az élet és a halál közti folyamatosság Talán kibékítette az epoptészt saját halála elkerülhetetlenségével