Készítette: Percze Norbert és Kocsis Dávid

Az előadások a következő témára: "Készítette: Percze Norbert és Kocsis Dávid"— Előadás másolata:

1 Készítette: Percze Norbert és Kocsis Dávid
Az ókori görög dráma Készítette: Percze Norbert és Kocsis Dávid

2 Az ókori görög dráma 1. A tragédia Eredete
Eredete A tragédia a Dionüszosz tiszteletére énekelt kultikus dalból, a dithüramboszból alakult ki. Ezt egy kar énekelte, fafúvós hangszerrel kísérték és táncoltak rá. Később Athénban évente ünnepeket rendeztek Dionüszosz tiszteletére (Városi Dionüszia) Ezen költői versenyeket is tartottak, először csak dithürambosz-karok versenyeztek, később tragédiák és komédiák is.

3 Prologosz: a kar bevonulása előtti párbeszéd vagy monológ
Szerkezeti elemek Prologosz: a kar bevonulása előtti párbeszéd vagy monológ Parodosz: a kar bevonuló éneke Epeiszodion: a kardalok közti párbeszédes részek Sztaszimon: a párbeszédek közti kardal Kommosz: a szereplők lírai párbeszéde a karral Exodosz: az utolsó párbeszédes rész Exodikon: a kar rövid kivonulási éneke

4 2. A szatírjáték A tragédiaversenyhez kapcsolódott, és a Dionüszoszhoz kötődő kecsketestű szatírkarok álarcos táncából alakult ki. Témáit főleg a homéroszi eposzoknak azokból a részeiből meríti, amelyek alkalmasak a humoros feldolgozásra (pl. Küklopsz-kaland); de sokszor dolgozták föl a szatírjátékok az ifjú Hermész csínytevéseit is. 3. A komédia Nevét a kómoszról kapta, az álarcos karneváli felvonulásról: Dionüszosz ünnepein az ünneplők egy hajót utánzó szekéren szállították Dionüszosz szobrát, s közben csúfolódtak az arra járókkal. Nagyon sok aktuális politikai utalást tartalmazottak, ezért ma nagyon nehezen értelmezhetők. Arisztophanész műveit Arany János fordította le magyarra.

5 Konfliktusos dráma Konfliktusuk és küzdelmük azért jön létre, mert az ellenfél megrontotta a világrend harmóniáját. Ebben a helyzetben a főszereplő nem tud élni, ezért arra törekszik, hogy helyreállítsa a világrendet. A cselekmény előrehaladását a kettejük közti drámai harc adja. A többi szereplő azáltal jellemződik, hogy a két fél közül melyikhez csatlakozik. Alapkonfliktus: Kreón nem engedi eltemetni Antigoné bátyját, Polüneikészt Kreón rendelete az isteni törvényt sérti, Antigoné nem tud együtt élni a helyzettel, megkísérli eltemetni fivérét. Kreón és Antigoné konfliktusa az emberi és az isteni törvény szembenállása. Kreón elköveti a hübriszt (olyan jogot követel, ami csak az isteneket illeti meg), Antigoné saját életénél is fontosabbnak tartja az isteni törvény betartását. Érveik: Kreón: Antigoné: A királyi hatalom tekintélyét fenn kell tartani Az isteni törvény felette áll az emberi törvénynek Az istenekre hivatkozva próbálja magát igazolni Az eredeti isteni törvényt képviseli továbbra is Azért nem lehet igaza Antigonénak, mert nő Rámutat a zsarnokságra Egyre zsarnokibb "gyűlölni nem születtem én, szeretni csak"

6 Végeee! Most már felébredhetsz!