1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP-3.3.3.-08/1.-2008-06-0007/1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár
Advertisements

A felsőoktatási szakképzési programok
2008. november 26. Gáti József Pályakövetés intézmény- vezetői szemmel Gáti József.
Az intézményi akkreditáció folyamatábrája. Intézményi akkreditáció második köre (2007) Cél: „…értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse.
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
Felsőoktatási menedzsment MA Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia november 17. dr. Princzinger Péter.
FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE
Nyitórendezvény „Szak-nyelv-tudás” – Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a Debreceni Egyetemen TÁMOP D-12/1/KONV
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban
A bolognai folyamat – Párizs: Sorbonne-i Nyilatkozat Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország  hallgatói és oktatói mobilitás.
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
Minőségirányítás a felsőoktatásban
Győr, NYME Minőségbiztosítási Bizottság munkaértekezlete Az EFQM modell - rövid ismertetés- Vas Beatrix Minőségfejlesztési és Informatikai Központ.
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
Szilágyi Barnabás Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1 NYF MIR rendszere, minőségfejlesztési.
Cseke Istvánné, Szilágyi Barnabás Nyíregyházi Főiskola Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Az inspektor A gyártás részletes és kollegiális felügyelete.
Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje
2009. december 8. Pomázi Gyula SZTE felsőoktatási stratégiai szakértő
A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszere
Az elektronikus tanulmányi nyilvántartás mint minőségbiztosítási eszköz dr. Princzinger Péter ELTE Oktatási Igazgatóság január 25.
Minőségbiztosítás az oktatásban - minőségértékelési eljárás
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
7. hét: Az EN ISO 14001:2005 KIR szabvány
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
LB felkészítő: március
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
2012. január 25. Rozsnyai Krisztina 1 A felsőoktatás minőségbiztosítása Európában – a minőségbiztosítás és a nemzetköziesedés Rozsnyai Krisztina MAB Magyar.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY - MINŐSÉGFEJLESZTÉS, MINŐSÉGHITELESÍTÉS.
Értékelési javaslat az LB tagjai számára Bernáth Lajos.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
Az intézményakkreditáció eljárásrendje, az LB feladatai
Mottó: A tudás gyakorlatban történő alkalmazása
Záró konferencia Dr. Bíró Zoltán.
© Veress, Záró konferencia június „Partnerközpontú önértékelési modell a foi humánerőforrásainak fejlesztéséért” Eredmények az EU ajánlások.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
INTÉZMÉNYI KÖR NYILVÁNTARTÁS AKKREDITÁCIÓ ENGEDÉLYEZÉS.
Derényi András – Vámos Éva tájékoztató előadás a MAB 2014
1 Felsőoktatási intézményi akkreditáció 2006/2007 Dr. Vámosi Tamás Egyetemi adjunktus PTE FEEK Andragógia Intézet.
A tanárképzés szerkezete
1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA AZ AKKREDITÁLÓ SZEMÉVEL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2008.augusztus 27.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
MERRE TART A MAGYAR FELSŐOKTATÁS? Dr. Molnár Károly Budapest,
Bolognai Folyamat a az európai és a hazai mérnökképzésben Jobbágy Ákos BME november 17.
A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, dec. 2-3.
Minőségmenedzsment a felsőoktatásban UNI-EFQM Vas Beatrix ügyvivő szakértő Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
TÁMOP /2-2F A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása A projekt az Európai Unió támogatásával,
Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Dr. Veress Gábor egyetemi tanár.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
A TÁVOKTATÁS LEHETŐSÉGEI ÉS TAPASZTALATAI A FELNŐTTKÉPZÉSBEN DR. ZÁRDA SAROLTA A FELNŐTTKÉPZÉS KIHÍVÁSAI … DEC. 15.
A Felsőoktatási Regisztrációs Központ és a felsőoktatás Bakonyi László, főigazgató.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs elvárások Dr. Zagyi Bertalan kari minőségügyi vezető a kari akkreditáció felelőse, Debreceni Egyetem augusztus

2 Felsőoktatás és minőségirányítás évi CXXXIX. trv. a felsőoktatásról: biztosítja a megfelelőséget:Az intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni, mely biztosítja a megfelelőséget: a munkaerőpiac,az irányító hatóság(ok), a hallgató,a felsőoktatási intézmény, az oktatók,a társadalom számára. A képzésigénykielégítési folyamatA képzés összetett igénykielégítési folyamat, mely akkor megfelelő, ha a társadalom értékítélete kedvező, a foglalkoztatók, a munkaerőpiac szereplői a hallgatókat szívesen alkalmazzák, az irányító hatóság(ok) (minisztériumok, MAB) a „termelést” hasznosnak, hatékonynak értékelik (finanszírozás), a hallgatók elégedettek, az intézmény, mint szervezet és az oktatók, dolgozók elégedettek.

3 A DE Egészségügyi Kar minőségirányítási rendszere Integrált minőségirányítási rendszer működik: EFQM (European Foundation for Quality Management) kiválóság modell, ISO 9001:2000 szabvány szerinti meg kell felelniük: : a MAB akkreditációs követelményeinek : az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) minőségbiztosítási standardjainak és irányelveinek (ENQA, Bergen, 2005.) : DE, DEOEC követelményeinek, : DE Egészségügyi Kar minőségpolitikájának. Megfelelést: Akkor mit is jelent a minőség a Karon? Megfelelést:  az OM, MAB akkreditációs utasításainak, előírásainak, javaslatainak,  ENQA standardjainak és irányelveinek,  a Kar által meghatározott kiválósági szintnek,  a Kar által meghatározott kiválósági szintnek,  a DEOEC, Kar által meghatározott folyamatoknak,  a hallgató, a munkaerőpiac elvárásainak. (?)

4 Az akkreditáció minőségbiztosítással kapcsolatos kérdései (ENQA (European Association for Assurance in Higher Education) standardok és irányelvek (ESG) alapján) minőségbiztosítás rendszere (ESG 1.1), a képzési programok (ESG 1.2), a kapcsolódó hallgatói felmérések (ESG 1.3.), az oktatók minőségbiztosítása (ESG 1.4.), a tanulás-támogatás (erőforrások, infrastruktúra) (ESG 1.5.) információs rendszer a képzési programok hatékony menedzselésére (ESG 1.6.) a közvéleményt tájékoztatása (nyilvánosság) (ESG 1.7.) a kutatás minőségbiztosítása?

5 Milyen az akkreditációnak megfelelő képzési program? (1.) –Forma: MAB Útmutató - megfelel a MAB Útmutató-jának. –Tartalom: többciklusú képzésnek - megfelel a többciklusú képzésnek, piacképes - piacképes diplomát ad, - megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek, a tantárgyak tartalma, csoportosítása, egymásra épülése biztosítja a : a tantárgyak tartalma, csoportosítása, egymásra épülése biztosítja a képzési cél elérését, képzési cél elérését, kompetenciákat : biztosítja az általános és szakmai kompetenciákat (ismeretek, tudás, készségek, jártasságok) 289/2005. Korm.r. - illeszkedik a képzési területek és ágak 289/2005. Korm.r. szerinti (EFT) rendszerébe, személyi, tárgyi feltételek - a személyi, tárgyi feltételek megfelelnek a MAB előírásainak,

6 Milyen az akkreditációnak megfelelő képzési program? (2.) eltértöbbi szakjától - kellően eltér a képzési területek és ágak többi szakjától, kompetenciák jelentősen eltérnek -a szakmai kompetenciák jelentősen eltérnek a szakmacsoport többi szakjáétól, az elméleti és gyakorlati képzésaránya - az elméleti és gyakorlati képzés tantervi aránya megfelelő a kompetenciák kialakításához, a tanulmányok folytatásához, tanulmányi területek, tantárgyak, óraszámok, kreditek azok egymásra épülése szakmailag elfogadható -a megadott tanulmányi területek, tantárgyak, óraszámok, kreditek azok egymásra épülése szakmailag elfogadható, számonkérési módszerek és a zázóvizsga -a számonkérési módszerek és a zázóvizsga a valós hallgatói tudást mérje, mesterképzésépíthető -alapképzési szakra mesterképzés legyen építhető.

7 A képzési programok minőségbiztosítási rendszere: célok és eljárások rendszere (ESG 1.1.) a minőségbiztosítás célrendszere (minőségpolitika, feladatok) –szándékok, –eszközök, –megvalósítás módja, a minőségbiztosítás eljárásrendszere (stratégia, taktika) –felelősség és hatáskör, –oktatás és kutatás kapcsolata, –a hallgatók bevonása, –a célok: - megvalósításának, - figyelemmel kísérésének, - felülvizsgálatának eljárásrendje

8 A képzési programok komplex minőségbiztosítása (ESG 1.2.) (Kapcsolatok:ESG 1.1., 1.4., 1.5., 2.1., 2.3., 3.1.) egyebek közt tartalmazza: kimenetek kidolgozásáta tervezett tanulmányi kimenetek kidolgozását és közreadását, programok tervezéséneka tananyagok és programok tervezésének és tartalmának gondos kezelését, speciális szükségleteita különböző képzési formák (pl. nappali, részidős, távoktatási, e-learning) és intézmény-típusok (pl. egyetemi, szakképzési) speciális szükségleteit, erőforrásokmegfelelő tanulási erőforrások és eszközök meglétét, engedélyezési eljárásátA képzési programok engedélyezési eljárását (a programok oktatásától eltérő szervezet hajtja végre), a hallgatókteljesítményének figyelemmel kíséréséta hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérését, rendszeres időszakonkénti felülvizsgálatáta programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálatát (külső tagok bevonásával), visszacsatolás kérésétrendszeres visszacsatolás kérését a munkáltatóktól, munkaerőpiaci és más szervezetektől, a hallgatók részvételét a minőségbiztosítási tevékenységben.

9 A képzési programok minőségbiztosítási rendszere (ESG 1.2.) Sztenderd: Az intézmény formális belső mechanizmusokkal rendelkezzék Az intézmény formális belső mechanizmusokkal rendelkezzék képzési programjai indításának - jóváhagyására (bizottságok, testületek), - követésére (alapszakok, szakirányok) és - rendszeres belső értékelésükre (félévente, 2 évente, 8 évente) vonatkozóan. Irányelvek: hatásos minőségbiztosítási tevékenységgel rendelkezzen Az intézmény hatásos minőségbiztosítási tevékenységgel rendelkezzen, mely biztosítja a képzési programok - jó megtervezését (felkészült team, szakértők bevonása), - rendszeres nyomon követését (szükség szerinti és időszakos kötelező felülvizsgálat, beszámoltatás) és - időszakos felülvizsgálatát (2 évenkénti kötelező önértékelés), ezzel biztosítva folyamatos időszerűségüket és érvényességüket.

10 A képzési programok tervezése és felügyelete (ESG 1.2/1.) a végzettekkel szembeni igények meghatározása előrebecslés és beválás alapján, a képesítési követelmények meghatározása az igények és az értékrend alapján, a képzési program meghatározása a képesítési követelmények alapján.

11 A képzési programok minőségbiztosítása: mechanizmusok (ESG 1.2/2) a képzési programok engedélyezési eljárása, a hallgatók előrehaladásának követése, szabályozott visszacsatolások az érdekeltektől, szabályozott időszakos felülvizsgálat.

12 Köszönöm a figyelmet!