Szociális munka V. Fogyatékosok

Történet Ókori Egyiptom Görög társadalom Pogány magyarok Középkor és Újkor XX.század

Fogalmi meghatározás Károsodás–impairment az ember pszichológiai, fiziológiai szerkezetének, funkciójának bármiféle rendellenessége, esetleg hiányossága (hiányzó vagy sérült testrész, szerv). Fogyatékosság-disability módosult, csökkent képessége az ember bizonyos tevékenységeinek: közlekedésnek, evésnek, ivásnak, mosakodásnak, munkának, írásnak, stb. A legsúlyosabb a hátrány-handicap, amely károsodásból vagy fogyatékosságból ered, korlátozza esetenként meg is akadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi és kulturális tényezőktől függő normális, mindennapi szerepét. A hátrány ily módon tehát nem más, mint a károsodás, a fogyatékosság társadalmivá válása, mely igen súlyos kulturális (tanulás), társadalmi (önellátás), gazdasági (önfenntartás) és egyéb következményeket von maga után az egyén mindennapi életében.

Fogalmi meghatározás 1997-ig. Betegség → Károsodás→ Fogyatékosság→Hátrány (a fogyatékosság levezetése 1980-tól 1997-ig) A fogalmak egymáshoz való viszonya az előbbi ábrával foglalható össze. Egy baleset vagy betegség kapcsán megváltozik az ember testi vagy szellemi képessége, s így károsodás jön létre. Ez a károsodás, ha tartóssá válik, akkor beszélhetünk fogyatékosságról. A fogyatékosság társadalmi vetülete a hátrány, vagyis egy olyan folyamat amely társadalmi következményekkel jár.

Fogalmi meghatározás 1997-től Az ember biológiai működésében jelentkező károsodás a pszichés, fiziológiai vagy anatómiai struktúrában bekövetkezett bármiféle veszteséget vagy rendellenességet jelenti. Az ember speciálisan emberi (humán) funkcióinak zavarai a fogyatékosságban jelentkeznek. Többnyire a károsodásból eredően korlátozottságban, hiányosságokban mutatkoznak meg, a normális érzékelő, mozgási vagy értelmi funkciókban, a szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiányában. Az ember társadalmi szerepbetöltésének tartós nehezítettsége, a fentiek miatti akadályozottsága mint társadalmi hátrány (akadályozottság, rokkantság) került a fogalmi rendszerbe. Ez fontos változás a régebbi fogalmi magyarázathoz képest. Azt jelenti, hogy az ember mint társadalmi lény a károsodás és fogyatékosság következményeként nem, vagy alig tudja kora, nemre, társadalmi és kulturális környezete elvárásai szerint normális szerepét betölteni például az önellátásban, önfenntartásban, társas kapcsolatokban, munkában, közlekedésben, szórakozásban.

Fogalmi meghatározás 1997-től A fogyatékosság értelmezése1997-től Egészségi állapot Károsodás Tevékenység Részvétel Kapcsolódó tényezők a.) környezeti (társadalmi) b.) személyes (egyéni

Fogyatékossági csoportok Látási fogyatékosság Hallási fogyatékosság Mozgásfogyatékosság Beszédfogyatékosság Értelmi fogyatékosság Autizmus Halmozott fogyatékosság

Rehabilitáció és fogyatékosság Olyan szervezett segítség, melyre egészségükben, testi, szellemi épségükben tartósan, vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük érdekében. Orvosi, szociális, pedagógiai és foglalkozási intézkedések koordinált, személyre szabott összessége. Célja, hogy a rehabilitált megelégedett, boldog és lehetőleg teljes értékű polgára maradhasson a társadalomnak. (WHO 1980)

Rehabilitáció és fogyatékosság Rehabilitáción azt a szervezett tevékenységet értjük, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeivel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben. A rehabilitáció orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, az egyénre szabott alkalmazása, amelyben a rehabilitálandó ember tevőleges részvétele nélkülözhetetlen. (A Rehabilitációs Szakmai Kollégium által 1999-ben megfogalmazott meghatározás )

Rehabilitáció és fogyatékosság Rehabilitáció részterületei Orvosi Pedagógiai Foglalkozási Szociális

Megelőzés Első szintű prevenció Második szintű prevenció Harmadik szintű prevenció

Esélyegyenlőség A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. A törvény megalkotásának szükségessége A törvény célja Célterületek (egészségügy, oktatás, képzés, foglalkoztatás, rehabilitáció)

Az Országos Fogyatékosügyi Program Esélyegyenlőség Az Országos Fogyatékosügyi Program (10/2006. (II.16.) OGY határozat) A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásával kapcsolatos célok A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása A fogyatékos személyek társadalom életében való aktív részvételének elősegítése A rehabilitációval kapcsolatos célok

Fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer Gyermek- és iskoláskorú személyeket ellátó intézményrendszer (1993. évi LXXIX. tv) - pedagógiai szakszolgálat (gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás) kis létszámú speciális gyógypedagógiai óvodai tagozatok iskolák

Fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer Szolgáltatások alapelvei Normalizáció Autonómia Participáció Integráció

Fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer Szabályozás 1993. évi III. törvény 1/2000. (I.7) SzCsM rendelet 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet

Fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer Személyes szolgáltatást nyújtó intézmények (1993. évi III. törvény) Szociális alapszolgáltatások: Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Nappali ellátás Családsegítő szolgáltatás

Fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer Személyes szolgáltatást nyújtó intézmények (1993. évi III. törvény) Szakosított ellátások - Ápolást, gondozás nyújtó intézmények - Rehabilitációs intézmények - Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Lakóotthonok

Fogyatékossághoz kapcsolódó ellátások fogyatékossági támogatás (1998.évi XXXVI.tv.) vakok személyi járadéka (6/1971. (XI.30.)Eü.M rend. és 1032/1971. (VII.14.) Kormhat. a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei (164/1995. Korm.rend) közlekedési támogatás személygépkocsi szerzési támogatás személygépkocsi átalakítási támogatás parkolási igazolvány (218/2003. (XII.11.)Korm.rend)

Fogyatékossághoz kapcsolódó ellátások Közgyógyellátás (1993. évi III. tv.) Ápolási díj (1993. évi III. tv.) Rehabilitációs járadék (2007. évi LXXXIV. tv.) Magasabb összegű családi pótlék (1998. évi LXXXIV.tv.) Gyermekgondozási segély (1998.évi LXXXIV.tv.) Rokkantsági járadék (83/1987. (XII.27.) MT rendelet

Fogyatékossághoz kapcsolódó ellátások Egyéb kedvezmények személyi jövedelemadó-kedvezmény gépjárműadó fizetése alóli mentesség utazási kedvezmények