SZE DFK - Egyetemes Állam- és Jogtörténet II. dr. Farkas Ádám

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Döntés, kormányzat, kormányzati döntés Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán óra.
Advertisements

Közbeszerzéssel, közbeszerzési eljárás megsértésével kapcsolatos jogorvoslatok (közigazgatási jogorvoslatok) I. Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság.
A távközlési piac állami felügyelete dr. Orosi Renáta Hírközlési Felügyelet Hírközlési Felügyelet.
Egészségügyi Jog I.
7/11/20141 Budapesti Ügyvédi Kamara Dr. Patyi András március 10. Alkotmányossági és alkotmánybírósági megfontolások az adóhatósági tevékenység kapcsán.
Stabilitás és „zsákmányrendszer” szerepe a közszolgálati életpályában
AZ ALKOTMÁNY, A TÖRVÉNY ÉS A(Z ALKOTMÁNY)BÍRÁSKODÁS MAGYAR KIHÍVÁSOK ÉS NÉMET TAPASZTALATOK.
A nemzeti vámjogszabályok
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
Közigazgatási alapismeretek
Modern magyar polgári eljárásjog vázlata
Szabálysértési méltányossági kérelem
Gyermekvédelmi politika I. Levelező tagozat 2008/09. tanév/őszi félév.
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 2. Előadás vázlata
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 3. Előadás vázlata
Jogalkalmazás ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 6. előadás vázlata.
Jogviszony és jogi felelősség
Magyar Alkotmányjog I. Óravázlatok
Magyar Alkotmányjog II. Óravázlatok
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A POLGÁRMESTEREK VÉDELMI IGAZGATÁSI FELADATAI A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN MISKOLC, JÚNIUS 06. FAZEKAS GYÖRGY ALEZREDES.
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Bevezetés.
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
A Nemzeti Civil Alapprogram szervezeti felépítése, feladat- és hatáskörök Előadó: dr. Ugron Gáspár.
A jog, a környezet- és a természetvédelmi jog Előadó: dr. Németh Csaba.
A bíróságok Az igazságszolgáltatás alapelvei
A II. félévi tematika Büntető eljárásjog. A tervezett előadások Az eljárás ügyészi szakasza A tárgyalás előkészítése Az első fokú tárgyalás Vád- és védőbeszédek.
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Az alapjogok bírói védelme
Az igazságszolgáltatás szociológiája
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 11. előadás november 23. Témakörök: 5. Az EU jogrendszerének közigazgatási alapjai 5.1. Az EU jogrendszerének.
Jogi alapfogalmak. Társadalmi normák A társadalmi normáknak nevezzük az emberek életét, tevékenységét meghatározó magatartási szabályok összességét, amelyeknek.
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 13. előadás december Az európai közigazgatás fogalma Kiindulópont: annak ellenére, hogy az EU esetében.
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 1. előadás szeptember 14. Témakörök: Az EU kialakulásának és fejlődésének főbb közjogi elemei Az EU központi.
A BEJELENTŐ-VÉDELEM HELYE ÉS SZEREPE AZ OMBUDSMANI TEVÉKENYSÉGBEN
Közigazgatás-Műszaki közigazgatás
A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE
Mezey Barna Egyetemi tanár
A fogyasztó és a vállalkozás fogalma, gyakorlati kérdések az Fgytv. végrehajtása során Országos szakmai konferencia Budapest, Dr. Eitmann.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
Tevékenységfajták a közigazgatásban Győr A közigazgatási tevékenységek osztályozása I. Szerteágazó, nem egynemű tevékenység,több szempont szerint.
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
Dr. Czepek Gábor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály főosztályvezető.
A közigazgatási bíráskodás - A közigazgatási bíráskodás - Az eljáró bíróságok Polgári eljárásjog Polgári eljárásjogelőadás Dr. Pribula László egyetemi.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
A demokrácia alapvető intézményei A hatalmi ágak megosztása Politológia I.Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév.
A közigazgatási perek I.
Tevékenységfajták a közigazgatásban
A közigazgatási eljárás II.
Az igazságszolgáltatás: Résztvevő szervek, a bíróságok
Az ügyészi szervezet és feladatok
Újratervezés a hazai közigazgatási eljárásjogban
Az alkotmány és az alkotmánybíróság.
A közigazgatási bíráskodás alapjai
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Alapvetés, az emberi jogok rendszere
A közigazgatás funkciói/feladatai
A kormányzati rendszerek
A jogforrási rendszer II.
A II. félévi tematika Büntető eljárásjog.
ÁTLÁTHATÓ, HOZZÁFÉRHETŐ ÉS VERSENYKÉPES KÖZBESZERZÉS  BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT MAGYARORSZÁGON Dr. Gyarmathy Judit november 14.
A magyar kormányzati rendszer
Közbeszerzési Döntőbizottság
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE
A jogrendszer tagozódása
A politikai rendszerek tipológiája I.
Előadás másolata:

SZE DFK - Egyetemes Állam- és Jogtörténet II. dr. Farkas Ádám A közigazgatási jog, mint önálló jogág kialakulása Közigazgatási jog Európában SZE DFK - Egyetemes Állam- és Jogtörténet II. dr. Farkas Ádám

A közigazgatási jog evolúciója 1. A középkorban az állam ügyei az egységnek tekintett ius publicum körébe tartoztak. Az abszolutizmus fejlődő, differenciálódó, bürokratizálódó állama már cizellálta a közjogi szabályozást. Az abszolutizmus az állami cselekvést az uralkodó hatalmából, vagyis az abszolút, felelőtlen és sérthetetlen hatalomból vezette le. A modern értelemben vett közigazgatási jog kialakulása ott kezdődik, hogy a modern polgári állam létrejötte.

A közigazgatási jog evolúciója 2. A polgári államban: A törvényesség alapvető követelmény A jogállamiság kritériumrendszere meghatározó Differenciálódik a ius publicum (alkotmányjog és közigazgatási jog elkülönülése). Alkotmányjog: a hatalommegosztást, az állam alapvető jellemzőit, az állami és társadalmi rendet és az intézményeket meghatározó jogág Közigazgatási jog: az állam feladatellátásának, a társadalom igazgatásának joga (az eljáró / szolgáltató állam joga) A modern közigazgatás egy rendkívül differenciált szervezeti háló, mely tényszerűen az állam szervezeti, cselekvési magja.

A közigazgatási jog evolúciója 3. a modern politikai államokban a végrehajtó hatalom részeként De a szűk értelemben vett kormányzástól megkülönböztetve, Az állam „magjaként” megjelenő Komplex (jogalkotó és jogalkalmazó; döntés-előkészítő; döntéshozó; végrehajtó; ellenőrző; szervező) Mások magatartását befolyásoló tevékenység Amely a jognak alávetetten, Más szervrendszerektől elkülönült szervezet által, Közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, illetve Állami impérium birtokában végzett igazgatással Az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi.

A közigazgatási jog evolúciója 4. A közigazgatási jog fejlesztésében élenjáró volt Franciaország. Az polgári államnak meg kellett határoznia a közigazgatás: Céljait, feladatait, jogait, korlátait. (Anyagi jog) Szervezetét, intézményeit. (szervezeti jog) A feladatellátás szabályait és menetét. (eljárási jog). A közigazgatás számára a korai időktől kezdve nyitva állt a rendeletalkotás lehetősége 1) felhatalmazásos jogalkotás keretében, illetve 2) törvény végrehajtása érdekében a részletszabályok kialakítására. A közigazgatási jogalkotás fő korlátját a jogforrás hierarchia adta.

A közigazgatás jellemzői 1. A modern közigazgatással együtt erősödik meg igazán a közszolgálatot ellátók szerepe a társadalomban. A közigazgatás tekintetében az abszolutizmus után alapkérdés volt hosszú időn át a felelősség. (fiscus teória) A felelősség kérdésének sajátos színezetet ad a jogállamiság kritériuma. A jogállami közigazgatási jog több ponton kezdi kiépíteni a maga garanciarendszerét.

A közigazgatás jellemzői 2. A jogállami közigazgatási jog belső biztosítékai: Az eljárásjog fejlesztése, Garanciális eljárási elvek és eljárásjogi szabályozás, Belső jogorvoslati rendszer (panaszjog). Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztása után a közigazgatás meghatározó garanciális kontrollját adja az Európa szerte erősödő bírósági kontroll. Bírósági kontroll: 1) rendes bíróságok útján 2) külön fórumok által.

Közigazgatás ás közigazgatási jog Franciaországban 1. Élenjáró fejlesztői a közigazgatási jognak. A közigazgatás és igazságszolgáltatás korai szétválasztása. Közigazgatási aktus (közhatalmi jogalakító akaratnyilatkozat) fogalmának korai kimunkálása. Sieyés - Napóleon: Conseil d’État (Államtanács) közigazgatási aktusok felülvizsgálatára jogosult. (1849-ig csak javaslatot tesz az államfőnek, azt követően saját nevében hoz döntést) 1872-ben az Államtanács előtti eljárást vitás ügyben történő eljárásnak tekintik és ezzel közigazgatási jogvitává minősítik.

Közigazgatás ás közigazgatási jog Franciaországban 2. Jogorvoslati módok: Közigazgatási jogorvoslati kérelem (döntéshozó szervtől, vagy felettesétől) Közigazgatási jogvita (bírói út, Államtanács) Az ügyfelek erős garanciális jogokkal bírnak az eljárásokban, de nem az angol bírói dominanciájú kontroll jellemző.

Közigazgatás ás közigazgatási jog Angliában 1. Közigazgatási feladatokat az alapvetően igazságszolgáltatási természetű békebírák látták el a XIX. Század végéig. A XIX. Század végétől a megyei tanácsok vették át a közigazgatási feladatokat. A közigazgatási döntésekben a döntéshozót a kezdetektől felelősség terhelte. A közigazgatási döntésekkel szemben erős bírói kontroll érvényesült. Ennek alapja: a közigazgatás is ugyanazon jog uralma alatt áll, mint bárki más angol földön, így a közigazgatás felett is érvényesül az általános bírói kontroll.

Közigazgatás ás közigazgatási jog Angliában 2. A XX. Századra az angol közigazgatási szervezet (is) hatalmasra nő. A közigazgatás rendkívül sokféle feladatot lát el, rendkívül széles a jogkérdések palettája. Ennek eredményeként a miniszteri felelősség elvén először adott ügykörök feletti kontrollt érvényesítő bizottságokat hoznak létre. Az eseti bizottságok mintájára aztán állandósul a közigazgatási döntőbizottságok rendszere, mint kvázi igazságszolgáltató fórum-rendszer. A rendszer alapvető követelménye az „ésszerű-igazságosság” elve, mely a tisztességes eljárás kiszélesített kritériumrendszerét fedi le.

Közigazgatás ás közigazgatási jog Németországban 1. A közigazgatást alapvetően az államcélok felől közelítették meg. A közigazgatás kontrollja nem klasszikus igazságszolgáltatási feladat, hanem törvényességi vizsgálat. A közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása az 1849-es frankfurti alkotmánnyal történik meg. A jogállam megvalósítása a porosz abszolutisztikus időszakban várat magára. A közigazgatási aktusok fogalmi kimunkálása után a polgári állam idején erősödik meg az aktus felülvizsgálat bírói jellege.

Közigazgatás ás közigazgatási jog Németországban 2. A közigazgatás feletti bírói kontroll a polgári tradíciók restaurálásával a II. világháború után válik igazán jellemzővé. (A tárgyi jogrend mellett az alanyi jogok védelme is megerősödik a materiális jogállamiság elvén.) 1952-ben hívják életre az elkülönült közigazgatási bíráskodást. 1976-ban a garanciális jogok hathatósabb szabályozása érdekében általános eljárási törvényt alkotnak.

Közigazgatás ás közigazgatási jog Ausztriában 1. Az alkotmányos igazságszolgáltatás csak a Kiegyezés után realizálódott. Érvényesül a német hatás. A közigazgatás törvényességét a jogszabályok felől, a tudomány ösztönzése szerint közelítették meg. A kontroll-intézmények funkcionálása mellett az 1925- ös jogalkotás jelentős előrelépés: Közigazgatási eljárási törvény Közigazgatási végrehajtási törvény Közigazgatási büntetőjogi törvény

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!