Felnőttképzés

Névhasználati problémák: „felnőttképzés” „felnőttoktatás” „felnőttnevelés” Andragógia:A felnőttek iskolai vagy iskolán kívüli nevelésének, művelésének és művelődésének cél- és feladatrendszerét, alapelveit, sajátosságait, törvényszerűségeit és eszközrendszerét kutató tudomány és a felnőttnevelés, felnőttoktatás elméletének, folyamatának, technológiájának, terminológiájának tanulmányozása.

Tanulás egész életen át:

Franz Pöggeler szerint felnőttképzés ha: szervezett formában, meghatározott intézményekhez kapcsolva megy végbe feladatok teljesítése biztosítva van a felnőttképzés összeköti a tanulási célok meghatározását, a tervkínálatot és a módszerválasztást a felnőttek élet-és munkatapasztalataival és e tapasztalatok értékelésével megfelelően kiképzett munkatársak végzik a képzést a felnőttképzési rendezvényeket hozzáférhetővé teszik a felnőttképzésben való részvétel önkéntes a felnőttképzés a felnőtt élet minden szakaszában lehetséges és szükséges.

A felnőttképzés szereplői 1. andragógus: típusai: előadó szakértő oktató csoportvezető 2. címzettek: heterogén és homogén tanulócsoportok tanulói múlt generációs különbségek nemi összetétel résztvevők honnan érkeztek

Felnőttképzés címzettje lehet: az alapműveltség megszerzésében elmaradottak ahol folyamatosan gyors átalakulások mennek végbe megváltozott munkaképességűek munkanélküliek vezető pozícióban működők fiatal felnőttek

A felnőttképzés szereplői 3. fenntartók és irányítók: egyházak, politikai szervezetek állam munkahelyek felnőttképzési vállalkozások kultúrát terjesztő intézmények.

Felnőttképzés okai: gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális mozgások érdeklődésből fakadó tájékozódási, tanulási igények kvalifikáció megszerzése érdekében életkörülményeinek alakulása miatt

Tervdöntések: a képzés jellegének meghatározása homogén csoportok létrehozására törekedjünk-e? mekkora tanulócsoportok létrehozása célszerű? kik állíthatók be az egyes tanfolyami feladatok végrehajtására? a kurzus időtartama mekkora legyen? a résztvevők és a képzők egyéb elfoglaltságait tekintetbe véve, milyen időbeosztást célszerű alkalmazni? több oktató közreműködése esetén hogyan koordináljuk tevékenységüket? miképpen biztosíthatók a szükséges tárgyi feltételek? a visszacsatolások és eredményességmérések

Időszervezés: gyakorlati feltételek szabják meg időt osztanak fel, majd a felosztott időhöz rendelnek tartalmakat Pöggeler évente egy hetet jelölt meg nagygyűlés-szerű megoldások szendvics rendszer a részvételt sok minden motiválhatja jelenléti és távoktatás

A felnőttek tanításának és tanulásának módszerei és eszközei: célmegvalósító tevékenység sajátos logikája a tanítás és tanulás egyik tényezője Konkrét lépések: előadás, párbeszéd, szövegfeldolgozás Fontos: felesleges átfedések ne rabolják a tanulóidő egy részét

Kelemen László tanítás-tanulás módszerei: szemlélet vagy kép bemutatás önálló megfigyelések szó: Közlés Megbeszélés Szövegek cselekvéses módszerek

Vizsgáztatás: vizsgázó vizsgáztató a tudás felhasználója (munkahely, szakma, a munkaerőpiac, és a társadalom egésze)

Tanulás és megerősítés Magasabb igénynívó

Visszatartó tényezők Ha a cél távoli és/vagy irreális Ha az eredményességről nincs kellő időben visszacsatolás Ha nem felnőttként kezelik (gy. számba veszik) „iskolás” stílus, módszer „Lemorzsolódik” ha a tanulmányi rend nem illeszkedik (életkörülmények, család) Nem kielégítő csoport-légkör: túlzott teljesítménykényszer és versenyszellem, esélyegyenlőtlenség

A tanulási képesség felnőttkori változásai A képességek kapacitása A tanulás könnyű volta A tanulás tartóssága A tanulásra való ösztönözhetőség A tanulás intenzitása A tudás értéke Szükségessége Tanulási szokások Tanulás körülményei (kulcsfontosságú)

A figyelem Kiválasztás és felerősítés Terjedelme, ereje, egyenletessége Megszokás Spontán és szándékos tartósság Előzetes tudás A tanulás csendje, megosztott figyelem Figyelemváltás Valódi egyidejűség Napóleon egyszerre 7 diplomáciai iratot diktált

A figyelem tanulása, életkori jellemzők Pontszám 30 év alatt 90,8 30-35 év 85,3 35-40 év 84,6 40-45 év 83,3 45-50 év 81,2 50-60 év 78,8

A tanulást segítő és gátló érdeklődés Érzelem és érdeklődés Az érdeklődés fejlesztése A felnőttek emlékezeti működése Az ismétlés szerepe Harc a gátlások ellen

Az érdeklődés iránya Magas színvonalú azonosulás (belső motiváció) „Kötelező jelleg” Magas színvonalú azonosulás (belső motiváció) De nem mindig esik egybe a munkaerőpiac, a kulturális élet stb. szükségleteivel. Az érdeklődésnek számos fokozata van (a gyengéből viszonylag könnyen fejleszthető ki az erősebb) „Megérezni a tudás izét”minél többet tudnak annál érdekesebbnek találják a tananyagot

Kutatóhelyek ELTE MTA Pedagógiai Albizottságának Felnőtt-nevelési Albizottsága Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Közművelődési Tanszék Főiskolák neveléstudományi tanszékei Művelődéskutató Intézet Magyar Népfőiskolai Társaság

Irodalom: dr. Zrinszky László - A felnőttképzés tudománya, OKKER, 1996. Internet: https://www.nive.hu/felnottkepzesi_akkreditacio/index.php

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Nagy Nóra