Készítette: Molnár Ágnes Műkorcsolya Készítette: Molnár Ágnes

Korcsolya A korcsolya lényegében egy cipőrészből és a pengéből áll. A cipő része készülhet műanyagból, bőrből... A korcsolya kinézete nagyban függ attól, hogy kiknek készítették.. A közönséges hobbikorcsolyák nagyban különböznek egy gyorskorcsolyás sporteszközétől, utóbbinak ugyanis sokkal hosszabb a pengéje. A műkorcsolyások korcsolyacipője általában bőrből készül, a pengéjének az elején "recés rész" (spicc) található.

A korcsolya története Csontkorcsolya Fakorcsolya Acélkorcsolya

Csontkorcsolya A korcsolya őse, a csúszó-csont olyan eszköz volt, amellyel az ember kielégíthette ősi vágyát, a könnyebb és gyorsabb helyváltoztatást.

Fakorcsolya A korcsolya fejlettebb formája a fakorcsolya. A korcsolyának szánt fát élesre faragták, hogy ne széles felülettel csússzon a jégen.

Acélkorcsolya Az amerikai E.W. Buschwel 1850-ben volt az első, aki a korcsolyát teljes egészében fémből készítette. Mivel a cipő talpához volt csavarozva a korcsolya, nem kellett attól tartani, hogy leesik, mint az a felcsatolható típusoknál előfordulhatott, így ez lett a műkorcsolyázás sporteszköze.

Jackson Haines Az acélkorcsolya tobábbi fejlődésen ment keresztül. A ma használatos legmodernebb típus készítésénél is Jackson Haines korcsolyája szolgált modellnek.

Az európai korcsolyázás Az európai korcsolyázás kezdete a XIII.-XIV. századra tehető, ekkor a németalföldi lakosság sportolás vagy téli közlekedés céljából lábára csont, majd később vas és fa kombinációjával készült korcsolyát kötött. 1550 táján már az arisztokraták kedvelt időtöltése volt, Viktória királynő és Albert főherceg koruk legjobb korcsolyázói közé tartoztak: az akkor igen híres Sheffieldi Wilson cég készített nekik egy különlegesen szép korcsolyát. 1742-ben pedig megalakult a világ első műkorcsolyázó egylete, az "Edinburg Skating Club".

Korcsolyázás Magyarországon 1869-ben alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, amely egyike volt annak az öt alapítónak, amelyek 1892-ben létre hozták az ISU-t, azaz a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetséget. Az első műkorcsolyázó világbajnokságot 1896-ban Szentpétervárott rendezték, az első Európa-bajnokságot pedig 1891-ben Hamburgban. 1895-ben már a magyar műkorcsolyázásnak is volt Európa-bajnoka: Földváry Tibor Budapesten szerzett aranyérmet. A hölgyek azonban sikeresebbek voltak hazánkban, Kronberger Lili ugyanis négyszer, Méray-Horváth Opika pedig háromszor bizonyult a világ legjobbjának.

1997-ben Czakó Krisztinának sikerült újra meghódítania Európát és egy második hellyel örvendeztette meg a magyar publikumot. Őt követte Sebestyén Júlia 2004-ben nyert Európa-bajnoki bronzérme, majd 2005-ben a budapesti Európa-bajnokságon hazai közönség előtt felállhatott a dobogó legfelső fokára.

Műkorcsolya A műkorcsolya egy gyűjtőfogalom Az ISU (nemzetközi korcsolyázó szövetség) által elismert szakágak a következők: Egyéni műkorcsolya Páros műkorcsolya Jégtánc Szinkronkorcsolya

Egyéni műkorcsolya Az egyéni korcsolya is két szakra bomlik: van külön NŐI és FÉRFI verseny. A versenyek két részből állnak: rövidprogram szabadprogram

A rövidprogram A rövid program nyolc előírt szabadkorcsolyázási elem, valamint az összekötő lépések bemutatásából áll. Az előírástól eltérő vagy azokon felül bemutatott elemekért valamint a felesleges összekötő lépésekért pontlevonás jár. A rövidprogram hossza 2 perc 40 mp.

A szabadprogram A szabadprogramban sokkal nagyobb szabadságot kap a korcsolyázó, mivel maga választja meg az ugrásokat, forgásokat, lépések és már összekötő mozdulatokat. A programot a zenével összhangban, minél kevesebb ismétléssel kell végrehajtani. A szabadprogram időtartama kb. 4 perc.

Jégtánc A táncospárt egy féri és egy nő alkotja. A jégtánc és a páros korcsolya között az a különbség, hogy míg a párosnál a nehéz, nagy hajlékonyságot és ügyességet igénylő akrobatikus elmeken van a hangsúly, addig a jégtánc valóban nem más, mint (parkett) tánc a jégen. A jégtáncban tilosak a nehéz ugrások, extrém forgások. Emelések vannak, viszont megszabott szabály, hogy a lány csípője nem emelkedhet a fiú válla fölé.

A jégtáncverseny három részből áll Kötelező táncok Original program Szabadtánc (free dance)

Kötelező táncok A versenyeken minden párosnak ugyanazt a kötelező táncot kell bemutatnia.

Original program Az original programban a párok maguk választják meg a zenét, a tempót és a figurákat, viszont az ISU Jégtánc Bizottsága évente más ritmust határoz meg. Maga a tánc az ISU szabályainak megfelelő lépések, forgások, ugrások és összekötő lépések szabadon választott sorozata, melynek során a jégfelületet teljesen meg kell kerülni.

Szabadtánc (free dance) A szabadtánc olyan 4 perces program, mely táncelemek nem ismétlődő kombinációiból áll és mind elképzelésében, mind megvalósításában kifejezi a táncosok személyes gondolatait. A versenyzők maguk választják meg a zenét. Mindenfajta lépés, forgás, valamint korcsolyázó mozdulat megengedett, amely összhangban van a ritmussal, a zenével és a tánc jellegével. A pontozásnál az általános képességeket, a tánctudást, valamint a gondolatok eredetiségét is figyelembe veszik.

A páros korcsolyázás A páros tagja egy férfi és egy nő, az egyénire is jellemző ugrásokat és forgásokat mutatnak be. A páros korcsolyázás jellemzői lettek az akrobatikus elemek, ugrások, forgások. Mivel ketten mozognak egyszerre, a legfontosabb a kettejük közti összhang. A versenyek 2 részből állnak: Rövidprogram Szabadkorcsolyázás

Páros elemek Dobott ugrás Halálugrás Emelések Páros forgás Pörgetett- Csóva- Megtartott emelés Páros forgás

Dobott ugrás Nehézsége a pontos időzítésben rejlik, valamint az ugrás magassága és nagy távolsága megnehezíti a hölgy érkezését. Ez az az ugrás, mikor a férfi segíti a nőt az ugrás elkezdésében.

Halálforgás A halálforgás nem más, minthogy a páros férfitagja egyhelyben forog (a spiccét leszúrva), a nő pedig a fiú kezét fogva, egylábon körülötte korcsolyázik. A halálforgás minél mélyebb, annál szebb.

Pörgetett emelés (vagy csavar) Ez az az elem, mikor a férfi segíti a levegőbe a nőt. A nő a férfi feje fölött a levegőben szétterpeszti a lábait, majd ezután kezdi meg a forgást. Végül a partnere segíti az érkezésben. Az ugrás szépségéből levonhat az, ha valaki ráesik partnerére.

Csóva emelés Csóva emelések ahol a páros hölgy tagja felemelkedés közben többször megfordul. Nehezebb ha a fiú egy kézzel emeli fel a partnerét.

Megtartott emelés A megtartott emeléseket a legtöbb esetben a partnernek a feje fölött, egy bizonyos testhelyzetben kell tartania a lányt, miközben a férfi max. 3 fordulatot tehet a jégen.

Szinkronkorcsolya A szinkronkorcsolyázás, ahogy ma ismerjük, az ISU (International Skating Union) által elismert legfiatalabb sportág.

Szinkronprogramok 12-16 fős csapatok versenyeznek egymás ellen, egyéni és szinkron elemeket bemutatva. A verseny ugyanúgy rövidprogramból és kűrből áll, mint az egyéni számokban. A szinkronprogramok (egy max. 2 perc 50 másodperces rövidprogram és egy kb. négy perces kűr) természetesen különböző elemekből épülnek fel, de tiltottak például a műkorcsolyázásra jellemző többfordulatos ugrások.

Szinkronkorcsolyázás nehézsége A szinkronkorcsolyázás nehézsége abban a tényben rejlik, hogy csapatsportról van szó. A szinkronozás tökéletes együttműködést igényel a csapattagok között, minden évben ki kell állítani egy versenyképes csapatot. Aki valaha korcsolyázott, az tudja, hányszor fordul elő, hogy amiatt nem sikerül valamit megcsinálni, mert egy másik ember túl közel van a jégen. Az igazi probléma: mindenki máshogy csinálja, de ennek nem szabad látszania a jégen.