A gazdálkodás környezete 3. előadás

2 Az előadás menete A vállalati „környezet” tárgykörébe tartozik: infrastrukturális – környezet vásárlók (fogyasztókat stb.), szállítók versenytársak értékláncok munkaerő-piac állami befolyásolás elemzései társadalmi összefüggések.

3 A „műszaki” infrastruktúra Az infrastruktúra - a hivatalos (műszaki) definíció szerint - a gazdaság működésének üzemen kívüli előfeltételeit biztosító eszközök és szolgáltatások (az út-, víz-, villany-, gáz-hálózat) halmaza.

4 A közlekedési infrastruktúra talán a gazdasági infrastruktúra legrégibb eleme. Az úthálózat az „ipar ott van, ahol út is van” gondolat jegyében a modern gazdaságokban is erőteljesen befolyásolja azonban a gazdaság működését.

5 Közmű-ellátottság – víz-ellátás, szennyvíz-elvezetés, energia- elsősorban villany- és gáz- ellátás - nélkül szintén elképzelhetetlen a korszerű vállalatok hatékony működése.

6 A korszerű info-kommunikációs infrastruktúra is a sikeres gazdálkodás elemi követelményévé vált. Például: a vonalas telefon, a rádió és a TV a mobil hálózat lefedettsége a szélessávú internet (pl. közlekedési cégeknél) a műhold követő rendszerek alkalmazása is segíti a vezetést.

7 A magyar „műszaki” infrastruktúra fejlettségében igen nagy különbségek vannak. A közlekedési infrastruktúra (a lassan épülő sztrádák kivételével) igen rossz állapotban van.

8 Villany és víz csaknem mindenütt van, a csatornázás terén azonban igen nagy a lemaradás. A hírközlés az elmúlt évtizedben igen gyorsan fejlődött, viszonylag jó, a mobil lefedettség csaknem teljes, az Internet elérhetőség is javul.

9 A vevők és a szállítók A vevő – akár fogyasztó, akár kereskedő (közvetítő) – a vállalat legfontosabb külső kapcsolata. Szükségleteinek figyelembe vétele, igényeinek kielégítése, szándékainak vizsgálata (és befolyásolása) ezért a versenyképesség kulcs-fontosságú forrása.

10 a szállítók szintén a gazdálkodás környezetének meghatározó elemei, M. Porter [1980] kiemeli, a verseny már legtöbbször nem egyes vállalatok, hanem értékláncok – a késztermékek előállításában egymással üzleti kapcsolatban álló, „együttműködő” vállalatok láncai - közt folyik.

Az értékláncban szereplő valamennyi cégnek ellenőriznie kell, nincs-e a láncnak gyenge eleme, s ha igen, mindent meg kell tennie a probléma kiküszöbölésére. A lánc egyik cége sem felejtheti továbbá azt se, hogy az „együttműködő” partnerek körében is van verseny, s azonnal kicserélhetik, ha nem teljesíti azokat a követelményeket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a lánc kielégítse a késztermék vevőinek elvárásait. 11

12 Termékünk csak akkor lehet versenyképes, ha az előállításához felhasznált valamennyi nyersanyag, félkész-termék, részegység, üzleti szolgáltatás, illetve az értékesítés egész csatornája versenyképes. Ezért a vállalatoknak fontos feladata az együttműködés a szállítók és vevők „csapatával”.

13 A cégek az együttműködés elősegítésére olykor egyesülnek (vagy valamelyik kivásárolja a másikat). Máskor például beszállítói hálózatba, szövetségbe tömörülnek, s így próbálnak „együtt fellépni a piacon” (gyakran az ilyen hálót hívják klaszternek).

14 Az „iparági” (és a potenciális új) versenytársak Az iparági versenyt meghatározó erők Porter

15 A közgazdasági elmélet alapvető feltételezései közé sorolható, hogy a versenyben a vállalatok profitjuk – hosszú távú – maximalizálására törekszenek. A klasszikus felfogásmód (miként ezt a Marshall-kereszt is sugallja) elsősorban az ár-versenynek tulajdonított fontosságot.

16 Marketing mix Verseny-előnyök elsősorban a marketing mix fegyverei révén teremthetők.

17 Az arzenálba sorolt eszközök fő csoportjai - az ún. 4 P szerint – a versenyző termékek tulajdonságai (korszerűsége, minősége, választéka stb.), az árak, az értékesítési csatornák és az értékesítés-fokozás korszerű technikái (Kotler [1967]). A 4 P (angolul): product, price, place, promotion.

18 Tisztességtelen verseny A küzdelem meg nem engedett eszközeit általában az ún. „verseny”- törvény (hazánkban a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló évi LVII. törvény) sorolja fel.

19 A magyar törvény két fő területre koncentrál: /1/ a versenytársak egymással szembeni tisztességtelen magatartásával szembeni küzdelem, amelyhez a későbbiekben a fogyasztók védelme kapcsolódott, /2/ a versenykorlátozások kiküszöbölése, amely a következő három területre bomlott: a) kartelljog (verseny-korlátozó megállapodások tilalma), b) gazdasági erő-fölénnyel való visszaélés, c) vállalkozások összefonódása.

20 Gazdasági Versenyhivatal A rendelkezések betartását a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi. Néhány, a törvényben tiltott magatartás: a versenytárs jó hírnevének megsértése; üzleti titok tisztességtelen megszerzése, felhasználása; hamis árumegjelölés; a versenyeztetés tisztaságának megsértése.

21 A humán „infrastruktúra” A humán környezetnek a versenyképesség szempontjából legfontosabb eleme a munkaerő- kínálat, tehát az, hogy a vállalat elérhető környezetében milyen adottságokkal rendelkező (milyen létszámú, egészségi állapotú, szakképzettségű, innovatív képességű, munka-kultúrájú) munkaerő áll rendelkezésre.

22 „Tudás” Korszerű gazdaságokban azonban a cégek környezetében lévő szélesebb körű humán háttér – kiemelten: „tudás”- a fent említetteknél is nagyobb jelentőségű.

23 A humán erőforrások mennyiségét demográfiai, egészségügyi, a munkavállalást befolyásoló stb. okok determinálják, minőségük szempontjából pedig legtöbbször az oktatás a kulcs- fontosságú tényező.

24 Egyre több vizsgálat igazolja, hogy az alapképzésnek is rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a fiatalok e szinten sajátítják el az írás, számolás, kreatív gondolkodás, probléma megoldás készségeit. Ahhoz, hogy az oktatási rendszer valóban a munkaerő-piac - változó - igényeit kielégítő munkaerő-kínálatot tudjon nyújtani, elengedhetetlen, hogy rugalmas együttműködés alakuljon ki az oktatási intézmények, illetve a vállalatok között.

25 A középiskolák is fontosak, a tanulóknak itt kell elsajátítaniuk a ma már a legtöbb munkahelyen nélkülözhetetlen biztos nyelvtudást, valamint számítástechnikai ismereteket – és a tanulást befejezőknek legalább egy szakmát. A diplomás (azaz felsőfokú végzettségű) szakemberektől pedig a munkaadók elvárják a kreatív, innovatív gondolkozást, illetve a jó kommunikációs és menedzsment képességeket is.

Kulturális infrastruktúra Elősegíti a munkaerő újratermelődését, ha hogy az emberek kulturált környezetben élhetnek. Sokak számára fontos a kedvező lakáshelyzet, a települési tisztaság, rend, az, hogy a hagyományos értelemben vett kulturális lehetőségek rendelkezésre állnak 26

27 Aktivitási ráta Az aktivitási ráta a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a (munkaképes korú) népesség százalékában.

28 A kormányzat és a gazdasági szabályozás A „kormányzat” szó legtöbbször egyrészt az állami, kormányzati intézményeket, másrészt az önkormányzatokat jelenti. Államnak (illetve ezzel azonos értelemben kormányzatnak) a legfelső törvényhozó és végrehajtó szerveket (az Országgyűlést, a kormányt és a minisztériumokat, a Magyar Nemzeti Bankot stb.) – valamint esetenként a területi önkormányzatokat - tekintjük.

29 M. Porter újszerű, s mára széles körben elfogadott nézetei szerint a nemzetgazdaságok fő törekvésének („céljának”), illetve feladatának a mind magasabb fejlettség elérését, illetve a minél gyorsabb fejlődést tekinti - s az elért szint változásai nyomán bekövetkező pozícióváltásokat szintén versenyként értelmezi.

30 Önkormányzatok Az önkormányzatok szintén jelentősen befolyásolhatják a vállalatok tevékenységeit. Számos feladatot láthatnak el a „műszaki” infrastruktúra megteremtésében (akár inkubátor-házak, ipari, vagy innovációs parkok létesítésével és működtetésével). Segíthetik az oktatás és az egészségügy fejlődését stb. De egyénileg is támogathatnak egyes munkavállalókat például lakáshoz-jutásuk (így a bérlakás építés) támogatásával.

31 A vállalatok érdek-képviselete A gazdasági érdekképviseletek a konkrét vállalatok és az „állam” közé beékelődve a gazdaságszervezés, közigazgatás folyamataiba kapcsolódnak be és mindkét szféra számára sokféle szolgálást nyújtanak.

32 Az ún. szakmai szövetségek „ágazati” elven létrejött és szakmai érdekek alapján működnek, egyes szakmák üzleti képviseletét és érdek-képviseletét látják el. A területi elven létrejött érdek- képviseletek főként egyes – méret alapján polarizálódó – üzleti rétegek képviseletét kívánják ellátni, ilyenek például az ipartestületek, vállalkozói szövetségek, kistérségi munkaadói szervezetek stb.

33 Kamarák A (ipari és kereskedelmi) kamarák az üzleti világ szélesebb rétegeinek hagyományos képviselői, elsődleges céljuk a gazdasági szférán belüli önkormányzati lehetőségek megteremtése és hasznosítása.

34 A kamarák feladatai A tájékozódás, tájékoztatás keretében a kamarák statisztikákat, elemzéseket, üzleti „barométereket” készítenek és hoznak nyilvánosságra. Az üzleti kapcsolatok fejlesztése érdekében a kamarák hazai és nemzetközi partner-keresést vállalnak, üzleti ajánlatokat közvetítenek, címlistákat készítenek, üzleti találkozókat szerveznek stb.

35 A kamarák feladatai A munkaerő-piaci, szakképzési feladatok jórészt érdek-közvetítést jelentenek. A kamarák gyűjtik össze, fogalmazzák meg és adják át az oktatásnak - illetve az illetékes önkormányzatoknak és állami szerveknek - a vállalatok munkaerő- piaci igényeit.

36 A kamarák feladatai A tisztességtelen piaci magatartás elleni védelem céljaira a kamarák egyrészt etikai bizottságokat működtetnek, amelynek a célja olyan – gyakran a jogszabályokon túlmenő – normák kialakítása, amelyek a helyi etikai kultúra elveit fogalmazzák meg (ilyen norma például a fogyasztó megtévesztésének tilalma).

37 A kamarák feladatai A gazdaságfejlesztési feladatok legfontosabb típusa a gazdasági jogszabályok és a gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozásában való közreműködés.

38 A vállalatok társadalmi felelőssége A gazdaságilag fejlett országokban köztudott, hogy a vállalatok nem csak árut vagy szolgáltatást állítanak elő, nem csak munkahelyeket teremtenek és profitot termelnek, hanem mindezeken túl is jelentős befolyásuk van a társadalomra.

39 E befolyás olykor nagymértékben is növelheti, vagy csökkentheti a mikro- szféra „külső” (extern, nem a cég profitját, hanem a társadalmat terhelő) költségeit. Ezért fontosnak tekintik azt is, hogy tevékenységeik hatásaiért a cégek vállaljanak társadalmi felelősséget. E felelősségvállalás (social responsability) kiemelt jelentőségű lehet a kulturális és közösségi érdekek védelme terén.

40 A felelősségtudatos cégeknek ugyanis egyenlő esélyeket kell teremteniük alkalmazottaik számára, gondoskodniuk kell a megfelelő munkakörülményekről, a továbbképzési lehetőségekről. Kerülniük kell a megtévesztő információk és reklámok közreadását, a korrupciót, támogatniuk kell a kultúrát, a sportot. Vállalniuk kell a környezet védelmét.

41 Felhasznált irodalom Demeter László – Fülöp Gábor – Hollóné dr. Kacsó Erzsébet – Dr. Kádek István – Námor Anna – Dr. Papanek Gábor DSc. – Dr. Román Róbert – Tánczos Tamás – Turóczi Gabriella: Gyakorlati vállalkozási ismeretek. PR-Editor Kft

42 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!