Konfliktusfelismerés, -kezelés Irodalom Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó. Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. 1995, IFA–Magyar ENCORE. Hunyady Györgyné – Szekszárdi Júlia: Konfliktusok az iskolában. Esetelemző gyakorlatok. 1998, BTF.

Irodalom (folytatás) Szekszárdi Júlia: Útvesztők bennünk, köztünk, körülöttünk. Tankönyv a 6. évfolyam számára, 1998, Calibra–Műszaki Kiadó. Horváth-Szabó Katalin (1997): Az iskolai konfliktusokról. In Mészáros A. (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 209. o.

A konfliktus igények, szándékok, vágyak, A konfliktus (<lat. confligere ‘fegyveres harc’) olyan ütközés, amely mögött ellentétes igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg (Szekszárdi, 1995.) Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző (Gordon 1994).

Mikor alakul ki konfliktus? A konfliktusban álló felek egymástól kölcsönösen függő kapcsolatban állnak. Az egyik cselekedete befolyásolja a másik helyzetét és fordítva. A felek úgy vélik, hogy egymást kölcsönösen kizáró célokat szeretnének megvalósítani. Konfliktushelyzet akkor alakul ki, ha a két fél szándéka különbözőnek látszik.

Lehet: interperszonális intrapszichikus társadalmi

Eredete latin > confligere, fegyveres összeütközés gyakran társítanak hozzá negatív tartalmakat, értelmezéseket, érzéseket, és mint nem kívánatos eseményt tartják számon

A konfliktusok azonban lehetnek fejlődést elősegítő jelenségek, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárói

Érzelmi színezet amely nem minden esetben arányos a konfliktus tétjével befolyásolja a konfliktusban részt vevő szubjektum személyisége, mentálhigiénés állapota

A konfliktusok gyakorisága Befolyásolja: a szervezet légköre, értékrendje, szellemisége, klímája, kohéziója csoporttagok empátiás, kommunikációs, kapcsolatteremtő képességei és toleranciája

Képzeljük el a tanár-diák kapcsolatot A diák összes lehetséges viselkedése

Elfogadható és nem elfogadható magatartások A diák csendben dolgozik A diák utasításokat követ Elfogadható viselkedés A diák segít egy társának A diák kérdez, rendet rak a munka után. A diák nem pakolja vissza az eszközöket a helyükre A diák hangoskodik, ami zavarja a többieket A diák félbeszakítja a beszélőt A diák megüt egy másik diákot Elfogadhatatlan viselkedés

Elfogadható magatartások Nem elfogadható magatartások

Elfogadható magatartások Nem elfogadható magatartások

KIÉ A PROBLÉMA? A diáké a probléma Nincs probléma A tanáré a probléma Student Owns The Problem A diák haragot, csalódottságot fejez ki Nincs probléma No-Problem A diák nyugodtan, örömmel dolgozik Elfogadási vonal A diák a padra firkál Teacher Owns the Problem A tanáré a probléma

Elkerülhető? azonosíthatóak az olyan konfliktusok, amelyek elkerülhetőek és ajánlatos is elkerülni őket (megfélemlítésből, frusztrációból, diszkriminációból adódó feszültségek, agressziók, túlérzékenységből, személyeskedésből, adódó ellentétek, visszafojtott feszültségből, lappangó indulatból fakadó robbanások). Ugyanakkor vannak kívánatos konfliktusok, mint a saját vélemény vállalásából, érdekérvényesítésből vagy az igazságért való kiállásból adódó konfliktusok.

Az interperszonális kapcsolatokban fennálló szimmetrikus kölcsönös függés formái és a konfliktus együttműködés és a versengés A konfliktusok szempontjából mindkettő igen nagy jelentőségű. A versengés: konfliktust előidéző tényező Az együttműködés a konfliktusok megoldását segíti elő. A személyközi kapcsolatokban a versengés ölthet tisztességes és tisztességtelen formát. A tisztességes versenyhelyzet a szociális összehasonlítás egyik eszköze, általa kiválasztható a legjobb teljesítmény.

A konstruktív konfliktus A konstruktív konfliktus (tisztességes verseny) a változást segíti elő, energiákat szabadít fel, és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. Tisztességtelen versenyhelyzet (destruktív konfliktus) akkor alakul ki, amikor a verseny egyenlőtlen felek között zajlik amikor alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően Kölcsönös bizalom hiánya

Konfliktuskezelési paradigmák a pedagógiai tevékenységben A pedagógiai tevékenység résztvevői nap mint nap konfliktusok szereplői. A pedagógus és a tanuló ellentétes oldalon álló felek önmagát beteljesítő jóslatként fölösleges konfliktusokat generálhat a pedagógiai tevékenységben Átértelmezés

Típusok Szerencsésebb, ha nem tipizáljuk, standardizáljuk a pedagógiai tevékenységben jelentkező konfliktusokat (nyomatékosítás) fontos, hogy a konfliktust a pedagógiai folyamat szerves, kívánatos, hasznosítható részének tekintsük: konstruktív konfliktusszemlélet A megoldás típusai: alapvetően győzelemre törekvő, alapvetően ráhagyó és kompromisszumkereső szemlélet szerint (Gordon)

A konfliktusok kezelése Személyiségdimenziók Az önérvényesítő személy Az önalávető ember Az eredményorientáltság A kapcsolatorientáltság

Konfliktusmegoldó stratégiák és módszerek Győztes/vesztes stratégia Alkalmazkodó konfliktusmegoldási stratégia Elkerülő konfliktusmegoldási stratégia Kompromisszumkereső konfliktusmegoldási stratégia Problémamegoldó – győztes/győztes – stratégia

Problémamegoldó – győztes/győztes – stratégia olyan megoldásra törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyőződései érvényesülnek. E stratégia alkalmazásához kulcsfontosságú a konfliktusmegoldás szándéka. A problémamegoldó stratégia együttműködést feltételez.

A problémamegoldás: folyamat a probléma meghatározása; azoknak a személyeknek a meghatározása, akik a konfliktusban érintettek a megvalósítható és hatékony megoldások összegyűjtése, mérlegelése; a legjobb megoldás kiválasztása; a kiválasztott stratégia melletti elköteleződés; a megoldás kivitelezése; ellenőrzés.

A konstruktív problémakezelés a következő képességek kialakítását igényli stabil személyiség, identitástudat, pozitív énkép, döntésképesség mások, a „másság” elfogadása, empátia, kongruencia eredményes verbális és nonverbális kommunikáció egészséges önérvényesítés, a másik fél szükségleteit mérlegelni képes asszertivitás kooperativitás, szabályok alkotása, működtetése, „fair” magatartás kompromisszumkészség, kreativitás, igény a konszenzusra

Konfliktuskezelési módszerek Minimális hatékonyságú módszerek Közepes hatékonyságú módszerek Leghatékonyabb módszerek

Konfliktusok a mai magyar iskolákban Az iskola alapkapcsolatának számító tanár-diák viszony gyökeres átalakulása A pedagógus pozíciójából eredő tekintélye sem működött a régi formában A plurális demokrácia pedagógiai konzekvenciáinak levonására A tantestületeken belüli nézeteltérések, összecsapások

Fegyelem, fegyelmezés (Sárosdy Anna: Fegyelem fegyelmezés nélkül Fegyelem, fegyelmezés (Sárosdy Anna: Fegyelem fegyelmezés nélkül. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Eötvös, Bp., 2002.) Kutatások szerint a tanárok egyik leggyakoribb problémája a tanítás során. Jelentős időveszteség a tanulás, tanítás rovására. A pedagógusok zöme úgy érzi, hogy az eltelt évek során a helyzet romlik, s ez világszintű tendenciának tűnik. Növekvő tudományos érdeklődés.

Mit is értünk fegyelem alatt? Nem egyértelműen pozitív fogalom. Jelenthet kívülről az egyénre kényszerített fegyelmet, vagy belső szükségletek vezérelte önfegyelmet. „Kétarcú”

A Pedagógiai Lexikon szerint Hagyományos értelemben a engedelmeskedés, az utasítás- és normakövetés szinonímája. Az egyéntől megköveteli, hogy önmagát valamilyen előírásnak vesse alá.(…) Ugyanakkor más felfogásban: az erőösszpontosítás képessége; a személy vagy csoport olyan állapota, amelyben képes megfelelő időben és kellő intenzitással mozgósítani erőit valamely szükségesnek ítélt feladat végrehajtására.

Elkülönítés szükséges: gyakran a viselkedészavarokat, figyelemzavarokat is fegyelmezési problémaként azonosítják – ezek kezelése nem minden esetben tartozik a pedagógus hatáskörébe. A fegyelem eszköz és cél is egyben. Nem más, mint a zavaró viselkedés minimalizálását és a tanulást elősegítő egyszerű szabályok betartása (Cotton, 2001).

A fegyelmezett légkör kialakításának és fenntartásának lehetőségei Nem vezethető vissza egyetlen okra, legalább 3 tényező: az iskolai közeg hatásai a tanár személyiségéből, készségeiből, az óravezetésből fakadó hatások a gyermek egyéni jellemzői, körülményei

A hatás színtere Iskola Csoport (osztály) Egyén (gyermek) Preventív Egyértelmű (a diákokkal közösen létrehozott) szabályok A megfelelő viselkedés elsajátítását segítő tréningek, programok Tanár-diák kommunikációs helyzet Óraszervezés Szabályok alkotása Ellenőrzés Pozitív visszajelzés A csoport együttműködésének erősítése Egyéni szükségleteken alapuló motiválás Kedvező viselkedés megerősítése (dicséret) Egyéni segítségnyújtás Reaktív Egységes fegyelmezési eljárások Következetesen érvényesített szabályok Tanácsadás Kooperáció Osztály-megbeszélések Tanácsadás, terápia Figyelmeztetés Büntetés Logikus következmények

A tanári tekintély Az elvárások megfogalmazása, a szabályalkotás szabályai Az órai munka hatékony szervezése A nem kívánatos viselkedés megelőzése visszajelzésekkel

A tanári tekintély Karácsonyig ne mosolyogj!  A vezetői hatalom forrásai Egyenlőtlen viszony, fölé- alárendeltségi reláció. Pozicionális hatalom (legitim, jutalmazó, büntető hatalmi források)  tekintély ?? Nem automatikus! Az interakció mintázata, szabályai a találkozás első időszakában alakulnak ki. Dominanciaharc. Kimenetele meghatározza az osztály a tanár későbbi viszonyát. porondmester nélküli cirkusz Karácsonyig ne mosolyogj! 

Metakommunikáció A kommunikációs helyzet irányításának praktikus technikái Fókusztartás Hangerő Szemkontaktus Barátságos vagy domináns testbeszéd? Territoriális jelzések

A megfelelő órai viselkedést vezérlő szabályok. Az órai munka hatékony szervezése A nem kívánatos viselkedések megelőzése motiváló visszajelzésekkel A legsikeresebben az a tanár fegyelmez, aki alig fegyelmez.