Informatikai alapismeretek 2010/2011 Varga Tamás vargat@ektf.hu

Miért kell ezt nekünk tanulni? Kötelező, ezért járunk ide  Mert felvettük ezt a tárgyat  Mert a tanulmányaink és életünk során megkerülhetetlen az informatika (ha eddig az volt, mostantól nem lesz az)  Két példa a szemléltetés kedvéért (azaz mi történne ha nem foglalkoznánk az informatikával):

EKF szerverpark 2002-napjainkig

EKF új szerverpark 2010 – 1. fázis

Mi a számítástechnika jelentése? Az automatizált információfeldolgozás eszközeivel (számítógépek, számítógép-rendszerek) és különböző szakterületen való használatukkal (programozás) foglalkozó tudományág. Körébe tartozik a hardver és a szoftver elemek összessége, a működésüket segítő szervezési, alkalmazási, szolgáltatási összetevők rendszere. Fejlődés: egyedi megoldások > sok felhasználót kiszolgáló intelligens számítógép-hálózati rendszerek

Mi a számítógép (computer)? Olyan elektronikus berendezés, amely képes adatok fogadására, tárolására, az adatok egy csoportja (program utasításai) által meghatározott módon az adatok egy másik csoportjának feldolgozására (műveletek), illetve az eredmény kivitelére. A vezérlés alapadatai (program utasításai) és a szükséges egyéb adatok működés közben a számítógép belső tárában vannak, azaz belső vezérelt.

A számítógép erőforrásai A hardver és szoftver együttesével dolgozni képes ember Szoftver Hardver

A hardvertől alapvetően függ: Hardver (hardware) Mi ez? A számítógép elektronikus-, elektromechanikus- és mechanikus egységeinek az összessége. Miért számít? A hardvertől alapvetően függ: - a végrehajtás sebessége, - a tárhely mérete, - a használható programok köre.

A szoftvertől alapvetően függ: Szoftver (software) Mi ez? Egy adott számítógépcsaládot működtetni képes programok, a programokhoz tartozó adatok és felhasználói dokumentációk összefoglaló neve. Miért számít? A szoftvertől alapvetően függ: - a végrehajtható tevékenységek köre - a felhasználói felület.

A program szerepéről… A programozók szellemi terméke, a számítógép működtetését teszi lehetővé. A program gépi szintű (kódú) utasítások sorozata A gépi szintű utasítás jellemzői: olyan elemi művelet (utasításkód), amelyet a processzor közvetlenül végre tud hajtani.

Adat, Információ A számítógép alkatrészei számára Az információ észlelt, érzékelt felfogott és a fogadó számára szükséges, az adott időben újdonságot jelentő adat, amit megszerzett ismereteinktől függően értelmezünk. A számítógép alkatrészei számára – a gondolkodás hiánya miatt– minden kapott adat információ is egyben.

Digitális információ Digit = szám Digitális információ = számokká alakított információ 2-es számrendszer (0 ,1) Ma a digitális információ elengedhetetlen része az életünknek.

Digitális mértékegységek Bit (BInary DigiT) Két különböző állapot tárolására alkalmas egység ( 0, 1 ) Byte 8 bitnyi információ Pl: 10010100 Variációk száma: 28

Adatmennyiség mérése 1 bit = 1 bináris elemen tárolgató adat 8 bit = 1 bájt (byte) 1024 Bájt = 1 KB (kilobájt) 1024 KB = 1 MB (megabájt) 1024 MB = 1 GB (gigabájt) 1024 GB = 1 TB (terabájt)

A Neumann elvű számítógép

Neumann-gép (1945. tavasz) Program, adat egy belső tárban > memória A szükséges adatokat (és részeredményeket) a gép a memóriájában, digitálisan, logikailag számjegyként tárolja. A tárolás alapja a kettes számrendszer (bináris tárolás). A gép belső programvezérlésű legyen, vagyis a működéséhez nélkülözhetetlen programot is tárolja. Általános célú számítógép > központi vezérlőegység Az így tárolt utasítássorozatot (a programot) a megfelelő körülmények között elindítva, a gép vezérlőegysége az eredeti sorrendben (szekvenciálisan) hajtsa végre az utasításokat, de legyen mód a végrehajtási sorrend valamely feltételtől függő megváltoztatására is (elágazás, ciklus). Szükséges egy számolómű > központi aritmetikai egység A számítási, logikai műveletek végrehajtására szolgál, ugyanis a vezérlőegységnek az utasítások „értelmezése” a feladata. Szükséges beviteli (input) és kiviteli (output) egység.

A Neumann-féle processzor centrikus számítógép vázlata Neumann-elvek (1946): A számítógép legyen teljesen elektronikus Külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen Kettes számrendszert használjon Az adatok és programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek A számítógép legyen univerzális Turing-gép

Az elektronikus számítógépek generációi 1. generációs számítógépek 2. generációs számítógépek 3. generációs számítógépek 4. generációs számítógépek

Elektronikus, digitális számítógépek A háború és a háborús kutatások elősegítették a számítógépek fejlesztését, ami nagy lendületet adott a tudósoknak A számítógépek első generációi közé az elektroncsöves digitális számítógépeket soroljuk Ez az időszak hozzávetőleg 1940 és 1959 közé tehető, de pontosan nem határozható meg

1. generáció (1940-1955) fő építőelem: elektroncső (vákuumcső) műveleti sebesség: 1000 összeadó művelet/sec. jellemzők: gyakori meghibásodás hatalmas méret (terem), költséges előállítás nagy fogyasztás ismert számítógépek Colossus (első titkosított, elektronikus, digitális) ENIAC (első nyilvános, elektronikus, digitális) IAS, EDVAC (univerzális, tárolt programú) UNIVAC (ipari gyártás) Whirlwind (USA, első valós idejű) IBM 701, IBM 704, IBM 709

Colossus 1943. december készült el (összesen 10 db) A neve: Colossus Alan Turing csoportja alkotta meg Anglia, Bletchley Parkban (Londontól északra) teljesen elektronikus digitális számítógép volt. paraméterei: elektroncső: kb. 1500 db-ot tartalmazott. kvarcvezérlésű volt (5 kHz-s órajellel) feldolgozási sebessége: 25.000 karaktert/sec. Feladata: rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtése, ezzel fejtették meg a németek ENIGMA nevű kódoló gép rejtjelét. A II. világháborús helyzet miatt csak a XX. század végén hozták nyilvánosságra létezését (50 évig titkosították). Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Colossus_computer

ENIAC 1945–47 között készült el ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Calculator) Machly és Eckert villamosmérnökök készítették el USA, University of Pennsylvania jellemzői: viszonylag megbízhatóan működött külső kapcsolótábla segítségével programozható elődeinél közelítőleg 2000-szer volt gyorsabb paraméterei: előállítási költsége (akkori áron): 10 millió dollár mérete: 30 m × 3 m × 1 m tömege: 30 tonna fölötti elektroncső: kb. 18.000 db-ot tartalmazott Érdekes: az első számítási feladatot atomfizikából kapta, amivel két óra alatt végzett, amivel egy ember papírral, ceruzával kb. 200 év alatt végezne. Forrás: http://www.cedmagic.com/history/eniac.html

2. generáció (1955-1964) fő építőelem: tranzisztor 1948-ban találták fel: J. Bardeen, W. Brattain, W. Shockley (Bell Labs) műveleti sebesség: 10 ezer összeadó művelet/sec. jellemzők: hosszabb élettartam csökkenő méret adatok rögzítése részben mágneses elven történik ismert számítógépek 1956-ban az első: TX-0, majd TX-2 (USA - MIT) IBM 7090, IBM 7094 (IBM - International Business Machine) PDP-1, PDP-8 (DEC – Digital Equipment Corporation) CDC 6600 (Control Data Corporation) B5000 (Borroughs)

3. generáció (1964-1980) fő építőelem: integrált áramkör az IC-t 1958-ban J. S. Kilby találta fel műveleti sebeség: 500 ezer összeadó művelet/sec. jellemzők: mágneses háttértároló több felhasználós multiprogramozás (több program) ismert számítógépek IBM 360 (1964), PDP-11 (DEC – Digital Equipment Corporation)

4. generáció (1980-tól) fő építőelem: mikroprocesszor (1969. M.E.Ted Hoff) első mikroprocesszor: 1971. Intel 4004 (japán számológéphez) műveleti sebeség: 10 millió összeadó művelet/sec. (napjainkban több 100 millió) jellemzők: számítógépek az egyéni felhasználóknak (személyi számítógépek) szuperkaláris CPU (több utasítás egy időben, 1990-) mikroszámítógépek (személyi): Apple Machintosh (Motorola), IBM PC XT és AT (Intel) Amiga, Atari 8800, Commodore 64, ZX-81, ABC 80, HT1080Z (magyar) miniszámítógépek: VAX (DEC), Alpha (DEC), AS/400 (IBM) mainframe rendszerek: IBM (ESZR), Unisys, NCR, CDC, Borroughs [USA], Fjitsu, NEC, Hitachi [Japán], Siemens-Nixdorf [Németország] szuperszámítógépek: Cray-1, DECmpp12000, CM2, Paragon XP/S, CYBER (CDC), RS6000 (IBM), System 3000 és Modell 3600 (NCR)

A személyi számítógép

Mi a személyi számítógép (PC)? Nagy tömegben, személyes használatra gyártott számítógép. Az angol personal computer (személyi számítógép) kifejezés kezdőbetűiből alakult ki a gyakran használt PC elnevezés. Először 1976-ban használták az Amerikai Egyesült Államokban (Apple I.).

Személyi számítógépek kialakulása I. 1976. APPLE I. – az első PC Steven Jobs, Steve Wozniak készítette el az első, személyes használatra szánt számítógépet.

Személyi számítógépek kialakulása II. 1977 – Commodore háziszámítógép 1978 – Atari háziszámítógép 1978 – INTEL 8086, INTEL 8088 processzorok megjelenése, az első IBM PC-hez

Személyi számítógépek kialakulása III. 1981 – az első IBM PC: INTEL 8088 processzor, MS-DOS operációs rendszer

Mi az IBM kompatibilis PC? Egy számítógép akkor IBM kompatibilis, ha minden egyező körülmény esetén bármely program ugyanazon bemeneti adatok mellett az eredeti IBM PC-vel azonos kimeneti adatokat szolgáltat. A kompatibilis számítógépek nem márkás gépek, ún. NONAME (névtelen) PC-k, amelyeket legtöbb esetben az összeillő alkatrészek összeszerelésével kap a meg felhasználó az eladótól. IBM > 2005. Lenovo

Miért sikeres az IBM kompatibilis PC? Nyitott architektúra: ez azt jelenti, hogy a számítógép modulárisan építhető össze, vagyis a felhasználó igényei szerint bővítheti a saját számítógépét. Kompatibilitás a régi és az új típusok között, így a régi programok (általában) az újabb számítógép típuson is használhatók. Ár: a gépcsalád nagy mennyiségű előállításának, tömeges gyártásának következménye a számítógépek árának csökkenése.

Más PC-k Apple Macintosh pl.: iMac G5 Amiga Sun Sparcstation NeXT...

Számítógépek csoportosítása napjainkban Szuperszámítógépek: tudományos, katonai munkákhoz nagy teljesítményű számítógépek Számítógép-farm: személyi számítógépek speciális összeköttetésével elért kimagasló teljesítmény. Személyi számítógépek: kisebb kutatómunkához, cégek számára, otthoni használatra: nem hordozható (desktop) hordozható (laptop, notebook) mobil eszközök (tablet pc, PDA, mobiltelefon+PDA, Pentop) Beépített speciális számítógépek (mobiltelefon, mikrohullámú sütő, mosógép, mosogatógép, intelligens hűtő, intelligens porszívó, stb.)

A személyi számítógépek csoportosítása nem hordozható – hordozható: laptop, notebook mobil eszközök: tablet pc, PDA, mobiltelefon+PDA Pentop

A nem hordozható PC kiépítése desktop (asztali) fekvő torony barbone speciális (modding) speciális házak http://www.news.com/i/ne/p/2005/104opendell550x334.jpg fekvő ház torony ház barbone ház

A világ legkisebb PC-i (Ultra Compact PC) Picotux 100/112 (2005) – 3,3V Linux 3,5 cm×1,9 cm×1,9 cm RJ45 csatlakozónyi 8 MB SDRAM 2 MB flash ROM A Shimafuji SEMC5701 – 5V 5cm x 5 cm x 4 cm CPU: NEC VR5701 (333Mhz) 64MB SDRAM 16MB flash ROM video- és hangkártya billentyűzet, egér CF kártya olvasó, LAN USB portok Jack PC (2006) Windows CE kb. 7cm x 7 cm x 1 cm 128MB SDRAM 64MB flash ROM video- és hangkártya billentyűzet, egér USB portok Forrás: Picotux 100: http://mefi.be/muti/846/a-legkisebb-pc/ Ulra Compact PC: http://www.shimafuji.co.jp/product/semc5701a01.html Jack PC: http://blog.scifi.com/tech/archives/2006/06/01/a_computer_so_s.html

Az IBM kompatibilis személyi számítógép (PC) hardverismeretei Központi egység és az alaplap Processzor (CPU) Belső tárak (RAM, EEPROM-BIOS)

A Neumann elvű számítógépek logikai felépítése Központi egység processzor operatív tár Perifériák bemeneti egységek kimeneti egységek háttértárak bemeneti egységek (input) kimeneti egységek (output)

IBM kompatibilis PC-k logikai felépítése ma Alaplap processzor operatív tár ... Perifériák bemeneti egység kimeneti egység háttértárak kommunikációs eszközök ... kimeneti egységek (output) bemeneti egységek (input) Alaplap

Az alaplap szerepe Integrált áramkörökből álló lap, egy nyomtatott áramkör, amely tartalmazza a számítógép központi egységének részeit, valamint a perifériákkal való kapcsolattartás elemeit, azaz a számítógép működése és vezérlése szempontjából meghatározó egységek csaknem mindegyikét. Az alaplaphoz adott füzet tartalmazza a rajta elhelyezhető eszközöket, illetve az elhelyezés módját, valamint a beállítások (konfigurálás) lehetőségeit.

Az alaplap főbb részei Processzor (CPU) Operatív memória – belső tár Órajelgenerátor I/O vezérlő Sínrendszer – buszrendszer, periféria csatlakozók (pl.: slot, port, …) Tápegység ...

I/O vezérlő vagy perifériavezérlő (I-input-bemenet, O-output-kimenet) az operatív tár és egyes perifériák közötti adatbeviteli és -kiviteli műveleteket vezérlő speciális processzor, amely a CPU felügyelete alatt, de attól függetlenül működik.

Sínrendszer (buszrendszer) Egy számítógéprendszer funkcionális elemei között kapcsolatot teremtő vezetékek összessége, amelyek segítségével valósul meg a különféle jelek átvitele. A jelek által hordozott kódolt adat természete alapján 3 sínt különböztetünk meg: adatsín, címsín, vezérlő sín.

Periféria csatlakozók Az alaplappal a perifériák kapcsolata lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli. A vezetékes kapcsolathoz az alaplapra helyezett csatlakozókat (pl.: a billentyűzet esetén), vagy az alaplap egyik bővítőhelyébe (slot) illesztett bővítőkártya csatlakozóját kell használni. A vezeték nélküli kapcsolathoz is szükség van egy berendezésre ami az alaplap felé továbbítja az adott jelet, illetve a adatokat elküldi a periféria számára.

Az alaplap funkcionális egységei A processzor (CPU)

A processzor helye az alaplapon

A processzor (CPU) fő feladata A rendszer egészének vezérlése: a program utasításainak dekódolása után biztosítja a számítógép egyéb részeinek, illetve a csatlakozó perifériáknak a vezérlését. Meghatározó jellemzői: típusnév busz mérete (bit) műveleti sebesség (MHz) tokozás

A processzor (CPU) jellemzői Gyártó: AMD/Intel/Via Típusnév: a fejlesztők vagy a gyártók által adott egyedi elnevezés (Pl.: Phenom, Core 2 Duo, Centrino) Órajel frekvencia (Hz): az órajelet az alaplapon található órajel-generátor állítja elő. A mai GHz (gigahertz) mértékegység azt mutatja meg, hogy másodpercenként hány milliárd műveletet kezdhet el a processzor. Vezetékvastagság

Az alaplap funkcionális egységei Operatív memória (belső tár) A legújabb számítógép 16 színű, egy merev lemezen, sőt még egér is van hozzá! Várjon Fennség! Fél év múlva úgyis csak a felébe kerül!

Az operatív memória (belső tár) feladata A számítógép működése közben a végrehajtáshoz szükséges, valamint a végrehajtás alatt keletkező adatok tárolása. A belső tárakat a központi vezérlőegység közvetlenül eléri, ezért tartalmazza a végrehajtás alatt a program(ok) utasításait, és az ahhoz kapcsolódó adatokat.

A belső tárak csoportosítása Adatfelejtő tárak Dinamikus RAM – DRAM (felhasználó adatai) Statikus RAM – SRAM Adatőrző tárak ROM EPROM EEPROM EEPROM-Flash (az alaplapon BIOS)

A belső tárak helye az alaplapon

Az adatfelejtő operatív tár (RAM) A felhasználó írhatja olvashatja, ide kerül a számítógépes munkavégzés során minden elindított program utasítása, valamint adat, részadat. Műveletek: írás, olvasás. Angol elnevezéssel RAM (Random Acces Memory), azaz véletlen elérésű memória. a gép kikapcsolásakor elveszti tartalmát Típusai: SD, DDR, DDR2, DDR3 + spec., egyedi típusok (pl.: Sony notebookokban)

Az adatőrző belső tárak jellemzése (ROM) Olyan véletlen elérésű operatív tár, ahová a felhasználó soha (ROM –Read Only Memory – azaz csak olvasható memória) vagy csak speciális körülmények esetén írhat (EPROM, EEPROM, Flash – speciális EEPROM). Mérete állandó, tartalma ritkán változhat Az adatokat a számítógép kikapcsolt állapotában is megőrzi. Az alaplapon lévő, azzal együtt forgalmazott kiemelten fontos ilyen tár: BIOS (basic input output system - alapvető bemeneti/kimeneti rendszer)

A BIOS feladatai hardverelemek ellenőrzése az operációs rendszer kulcselemeinek betöltése az adatfelejtő tárba (dinamikus RAM)

A számítógép kikapcsolt állapotban

Bekapcsoláskor az első program betöltődése

A felhasználó munka közben…

Perifériák csatlakoztatása az alaplaphoz Az alaplappal a perifériák kapcsolata lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli. A vezetékes kapcsolathoz az alaplapra helyezett csatlakozókat (pl.: a billentyűzet esetén), vagy az alaplap egyik bővítőhelyébe (slot) illesztett bővítőkártya csatlakozóját kell használni. A vezeték nélküli kapcsolathoz szükség van egy berendezésre ami az alaplap felé továbbítja az adott jelet, illetve a adatokat elküldi a periféria számára. Az alaplap csatlakozói bővítő- kártya slot

PERIFÉRIÁK PC Bemeneti egységek Háttértárak Egyéb perifériák Kimeneti egységek

GUI (graphical user interface)Grafikus Felhasználói Felület) Az, hogy miként használhatjuk az operációs rendszerünket, azon belül a felhasználói programokat, vagyis a felület kezelhetősége, felhasználó barát volta jelentősen befolyásolja a számítógép használatának tanulási idejét és a későbbi munkavégzés minőségét; ez a felület a felhasználói (user) interfész. Manapság a legtöbb operációs rendszer és program a grafikus felhasználói felületet támogatja, melynek alapelemei az objektumok (ablakok, ikonok...).

Bemeneti (input) perifériák olyan eszközök, melyekkel a felhasználó adatokat juttathat a számítógéphez tartozó adattárba. Jellemző eszközök: billentyűzet mutatóeszközök egér érintőpad (touchpad) érintőképernyő (touchscreen) szkenner mikrofon (web)kamera vonalkód-olvasó berendezés... Apádnak sikerült egeret szereznie. Most hogy kell használni?

Billentyűzet A vezetékes és a vezeték nélküli kapcsolat is elképzelhető az alaplappal. Ma már létezik mosható és a padra vetített billentyűzet is. Ergonomikus tervezésű billentyűzet

Mutatóeszközök - egér az emberi mutogatást kódolhatjuk vele, azaz mutatóeszköz, így a grafikus felületű rendszerek kiemelten fontos adatbeviteli eszköze Fajtái: görgős (optomechanikus) egér lézeres egér optikai egér hanyattegér (trackball) Egyéb mutatóeszközök: tollegér (penmouse) érintőpad (touchpad) érintőképernyő (touchscreen)

Mutatóeszközök - optomechanikus egér az elmozdulást egy golyó forgása segítségével érzékeli elforgatható gyűrű golyó

Mutatóeszközök - az egér működése 1. A golyó fordul 2. A golyó fordítja a rudakat 3. A lyukas tárcsa elfordul 4. A LED fénye segít érzékelni az elmozdulást és az irányt 5. Az érzékelők az elmozdulás adatait továbbküldik Az ábra forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/Computer_mouse

Mutatóeszközök – különféle „egerek” hanyattegér (trackball) optikai egér érintőképernyő (touchscreen) érintőpad (touchpad) tollegér (penmouse)

Szkenner síklapdigitalizáló eszköz, ismertebb típusok: lapszkenner kézi szkenner diaszkenner mikrofilmszkenner

Szkenner - digitalizálás a fény segítségével a fényérzékeny diódák érzékelik a síklapról visszaverődő fényt a fény intenzitásától függően egy kódot rendel az adott ponthoz tárolja a kódokat, így a számítógép képes az adatok feldolgozására az inchenként felismert pontok száma mindkét irányban igen fontos mutatója a szkennernek. pl. 600x600 dpi, azaz 600 képpontot ismer fel vízszintesen és függőlegesen is. (1 inch kb. 2,54 cm) Egy-egy képpont kóddá alakítsa jelenti a digitalizálást

Kimeneti (output) perifériák olyan eszközök, melyekkel általában a felhasználó számára is értelmezhető módon kapjuk meg az adatokat a számítógép valamely adattárából. Jellemző eszközök: monitor, projektor nyomtató hangszóró rajzgép ...

Monitor a belső tárban lévő adatok megjelenítésére alkalmas eszköz, szükséges hozzá egy ún. monitorvezérlő kártya vagy grafikus kártya is, amit manapság az alaplapra integrálnak. A mai monitorok fajtái: katódsugárcsöves (CRT) LCD (lapos – Liquid Crystal Display) TFT (lapos – Thin Film Transistor/vékonyfilm tranzisztor) PDP (lapos – plazma/gázzal töltött)

CRT monitor A katódsugárcsőben (Cathode Ray Tube) az elektronsugarat eltérítő elektromágnesek „mozgatják” a képernyő adott pontja felé. Az elektron a képernyő belső felületén lévő foszforba ütközve világítani kezd, ami egy képpontnak felel meg, azaz képalkotása mátrix elvű.

Monitor - TFT A TFT (Thin Film Transistor Technology) magyarul vékonyfilm-tranzisztoros monitor, vagy „lapos” monitor a folyadékkristályos (LCD – Liquid Crystal Display) monitor előállításának legújabb gyártási technológiája. Az ergonómiai szempontoknak jobban megfelelnek a CRT monitorokhoz képest (kevésbé károsítják az emberi szervezetet), kisebb helyet foglalnak el, és jelentősen kisebb a fogyasztásuk.

Monitor - PDP A plazma monitorok előnye, hogy színeik élethűbbek, főleg a fekete – bár az LCD-ket is nagyon rohamosan fejlesztik. Hátránya, hogy többet fogyaszt, jobban melegszik és sérülékenyebb, mint LCD-s társai.

Monitor – főbb jellemzők Méretarány: 4:3, 16:10, 16:9 grafikus felbontóképesség, pl.: 1024x768, 1280*800, 1366*768 (HD Ready), 1920*1080 (Full HD) képernyőátló mérete (inch, coll, hüvelyk) pl.: 15", 17", 19”, 21”, 24”, stb. 1"=2,54 cm (kerekítve) színmélység, pl.: 256 szín, 16,7 millió vagy 4,29 milliárd a készüléknek van-e káros sugárzása (leginkább CRT-re jellemző)

Nyomtató karakternyomtató: csak karaktereket nyomtat karos margarétafejes íróláncos íróhengeres mátrixnyomtatók: pontokat jelenít meg tűs nyomtató tintasugaras nyomtató hőnyomtató elektrosztatikus nyomtatók: festékport éget lézernyomtató LED-es nyomtató

Tintasugaras nyomtató

Lézernyomtató

Háttértárak olyan adattár, amely képes (nagy mennyiségű), felhasználói adat (hosszú távú) tárolására. Akkor is tárol, amikor a számítógép nem üzemel. Jellemző eszközök: papíralapú: lyukkártya, lyukszalag mágneses elvű: mágnesdob mágnesszalag mágneslemez (hajlékonylemez, merevlemez) optikai: csak olvasható, egyszer írható – ennek jelölése: -R vagy +R, újraírható – ennek jelölése RW. (Pl.: CD, DVD, Blu-Ray Disc elektronikus: PenDrive memoriakártyák ...

Hajlékonylemez - flopi A flopi írásvédetté tehető

Merevlemez – winchester/HDD A winchesternél az adathordozó lemezeket egybeépítették a meghajtó egységgel, a lemezek nem cserélhetőek. A merevlemezes tárolók több, egymás fölött elhelyezkedő fémből – általában alumíniumból – készült, vékony mágneses rétegű lemezből állnak. Jellemző a beépítési méretük is: 2.5” (notebook), 3.5” asztali PC

Optikai tárak – Az adattárolás elve Az optikai háttértárak mindegyike lézerfény segítségével olvasható és írható. Az optikai háttértárak többségénél a lemez felülete (land), illetve az azon létrehozott apró gödör (pit) hordozza a digitális adat két állapotát. A lemez felületéről az adatok olvasása lézersugárral történik. A visszavert lézerfény intenzitása eltérő a land és a pit esetén, amit egy fotódióda alakít át a számítógép számára feldolgozható elektromos jellé. Az optikai tárolók legtöbbjénél az adattárolás elve lényegében ilyen egyszerű. Az optikai elvű tárolók – az írhatóság alapján – három csoportra oszthatók: a felhasználó által nem írható (csak olvasható), egyszer írható és többször írható lemezekre.

Optikai tárak – CD/DVD CD (Compact Disc – kompaktlemez) A CD használatának három módja ismert: az adathordozó lemez kézzel megfogható, ez kerül a meghajtóból kigördülő tálcára, vagy a lemezt egy műanyag tokba (caddy) kell tenni, és így tolható a meghajtóba, vagy a lemezt eleve a tokkal gyártják, és ezt helyezzük a meghajtóba. A CD-lemez egy 12 cm (ritkán 8 cm) átmérőjű műanyag korong. A CD tárkapacitása: 650 MB vagy 700 MB DVD (Digital Video Disc) A DVD lehet egyoldalas, ill. kétoldalas. Az utóbbi esetben az egyik oldal lejátszása után a lemezt meg kell fordítani. A tárolókapacitás növelhető úgy is, hogy az összeragasztandó lemezen egymás fölött, két rétegben találhatók az adatok. A rétegek és a oldalak számának függvényében a DVD-ROM kapacitása 4,7 GBájt és 17 GBájt közötti lehet.

Optikai tárak - Csak olvasható (ROM) A felhasználó számára csak olvasható tárak, olvasásához egy meghajtó egység is szükséges a DVD meghajtó képes olvasni a CD formátumokat is CD-ROM, DVD-ROM pl.: újságmellékletek, jogtár, játék

Optikai tárak - egyszer írható A felhasználó számára csak egyszer írható tárak, az íráshoz egy író egység és egy speciális program is szükséges. Ez az egység képes olvasni is a CD, ill. a DVD lemezeket. CD-R, DVD-R, DVD+R land pit

Optikai tárak - újraírható Elnevezései: törölhető, újraírható, többször írható Törölhető, majd ismételten írható tárak, amihez egy speciális újraíró berendezés szükséges és a program. Az újraíró berendezés az egyszer írható eszközöket is tudja írni és tudja olvasni az adatokat. CD-RW DVD-RW DVD+RW DVD-RAM

USB tár/PenDrive/USBKey Angol neve: PenDrive vagy FlashDrive, USBKey, magyarul USB meghajtó, Flash meghajtó, USB tár, USB kulcs A tároló egy apró kulcstartóra hasonlít, de gyakorlatilag flopiként kezelhető, hiszen az USB csatlakozóra helyezve az adatok úgy írhatók rá, mint a mágneses adathordozókra, csak kicsit lassabban, azaz adatok igen sokszor letörölhetőek róla, majd újraírhatók. A tárolókapacitása a 32 gigabájtot is túllépheti. Előnye továbbá, hogy az adatok parányi helyen elférnek és külső ártalmakra sem érzékeny.

Memóriakártyák (CompactFlash) elektronikus elven működő hordozható tárak digitális fényképezőgépek, kamerák, MP3-lejátszók (tömörített formájú zenei adatot lejátszó eszköz), illetve a PDA-k (kézi számítógépek) elengedhetetlen tartozéka Fajtái: CompactFlash (CF) Type I és CF Type II. xD Picture Card SmartMedia (SM) Secure Digital (SD) MultiMediaCard (MMC) Memory Stick (MS) Memory Stick PRO (MS PRO)

Egyéb perifériák Kommunikációs perifériák: a számítógépek összeköttetésére szolgálnak modem hálózati kártya... Több funkciós perifériák webkamerás, hangszórós monitor mágneskártya olvasót tartalmazó nyomtató nyomtató, fax és szkenner egy eszközben USB tár, diktafon, zenelejátszó, rádió egyben mobil telefon robotok, háztartási gépek...

Felhasznált irodalom Abonyi Zsolt: PC hardver kézikönyv. ComputerBooks, 1998, Bp. Antal Péter - Bóta László - Szabó Bálint: Informatikai alapismeretek. Médiainformatikai kiadványok. EKF Líceum, Eger, 2006. Boér László-Dóra Gyula-Fenyő László-Seres Attila: Az IBM PC-k belső feláépítése. LSI, 1989, Bp. Dichschus, Arthur: Egyszerűen PC-ismeretek. Hardver 1. Panem, 1998, Bp. Ila László – Sághi Balázs: Megjelenítők, háttértárolók, soros és párhuzamos interfész. PC-Műhely 2. Panem, 1996, Bp. Ila László : PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. PC-Műhely 3. Panem, 1996, Bp. Markó Imre: PC Hardver. Konfigurálás és installálás. LSI, 2000, Bp. Racskó Péter: Bevezetés a számítástechnikába. LSI, 1994. Raffai Mária: Az informatika fél évszázada. Springer, 1997, Bp. Sághi Balázs: Alaplapok, sínrendszerek, konfigurálás. PC-Műhely 1. Panem, 1996, Bp. Tanenbaum, Andrew S.: Számítógép-architektúrák. Panem, 2001, Bp.