POLITIKAI IDEOLÓGIÁK © kurtán sándor pefele 2009

HÉTKÖZNAPI VÉLEKEDÉSEK AZ IDEOLÓGIÁRÓL ▪ Humbug (a politikusoknak csupán hatalomtechnikai okokból van rá szükségük) ▪ Hamis és igaz állítások keveréke, mögötte ott áll a nyers érdek, nem más mint az érdekek álcázása ▪ Gátolja a politika pragmatikus megoldásait

MILYEN IRÁNYBAN FEJTIK KI HATÁSUKAT AZ IDEOLÓGIÁK? 1. Mi van? 2. Mit kell tenni? 3. Csoportképzés (mi – ők)

MI JELLEMZI AZ IDEOLÓGIÁT 1. ▪ A társadalomban felmerülő problémákra ad választ ▪ Fennálló társadalmi viszonyokat igazol ▪ Fennálló társadalmi viszonyokat bírál ▪ Alternatívákat kínál

MI JELLEMZI AZ IDEOLÓGIÁT 2. ▪ Ismeretek közöl ▪ Mozgósít bizonyos célok megvalósítása érdekében ▪ Értékeket közvetít

A POLITIKAI IDEOLÓGIÁK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉNEK MÓDJAI 1. A.Értékek és világnézeti elemek szerint ▪ Milyen az emberi természet? ▪ Mi a viszonya az egyénnek a közösséghez? ▪ Melyek a politikai jogok és kötelességek? ▪ Mi a a véleménye az egyenlőség/egyenlőtlenség kérdéséről? ▪ Mi az igazságosság? ▪ Hogyan látja a hatalom kérdését?

A POLITIKAI IDEOLÓGIÁK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉNEK MÓDJAI 2. B. A politikai rendszer és működésének kérdései szempontjából C. A gazdaság és a kultúra alrendszeréhez való viszony alapján ▪ Befolyásolhatja-e a politika ezeket az alrendszereket? ▪ Mi az állam és a társadalom viszonya?

A LEGFONTOSABB POLITIKAI IDEOLÓGIÁK ▪ Liberalizmus ▪ Konzervativizmus ▪ Nacionalizmus ▪ Szocializmus ▪ Anarchizmus

ÖSSZEFOGLALÁSKÉPPEN: gör. idea = eszme, elvont fogalom + logia = gyűjtemény Az ideológia: –eszmerendszer –meghatározott hit és értékrenden nyugszik

A LIBERALIZMUS FŐBB ISMÉRVEI (lat. liber = szabad) 1. A szabadságba és az alapvető emberi jogokba vetett hit 2. Az individuum tisztelete (az egyén elsődleges bármilyen közösséggel szemben) 4. Univerzalizmus (az emberi faj morális egysége) 5. Az ember racionális lény 6. Antropológiai optimizmus 7. Tolerancia 8. „Laissez faire”-elv – hagyjátok, hadd menjen magától

A KONZERVATIVIZMUS FŐBB ISMÉRVEI (lat. conservo = megőrizni) 0. Nem ideológia, inkább világnézet, viszonyulási mód 1. Tradicionalizmus: meglévő szokások, intézmények (politikai, társadalmi, vallási) tisztelete 2. A szervesség elve (természetes változás a mesterséges változtatással szemben) 3. Politikai szkepticizmus (a politika szükséges rossz) 4. Antropológiai pesszimizmus 5. Társadalmi egyenlőtlenségek törvényszerűek, nem küszöbölhetőek ki 6. Ideológiaellenesség

A NACIONALIZMUS FŐBB ISMÉRVEI (lat. natio = nemzet) 1. A nemzetre vonatkozó (politikai, gazdasági, kulturális stb.) eszmék összessége 2. Alapja a nemzeti sajátosságok fontosságának tudata (mi ↔ ők) 3. A nemzeti érdek elsődleges, a nemzet megelőz minden más csoportot (kollektivizmus – fontos a kötelesség!) 3. Antropológiai pesszimizmus 4. Válfajai –Állami/állampolgári nacionalizmus –Etnikai nacionalizmus

A SZOCIALIZMUS FŐBB ISMÉRVEI (lat. socialis = társas, társasághoz tartozó) 1. Hit az egyenlőség elvében a társadalom minden alrendszerében 2. Kollektivizmus (a csoportérdek megelőzi az egyént – fontos a kötelesség!) 3. A kooperáció fontossága 4. A társadalom radikális átalakításának elve 5. Antropológiai optimizmus 6. A munka és tulajdon kérdésének fontossága

AZ ANARCHIZMUS FŐBB ISMÉRVEI (gör. an = nélkül; archos = hatalom) 1. Szélsőséges liberalizmus (az egyén teljes felszabadítása minden kötöttség alól) 2. Az egyéni felelősségtudat fontosságának hangsúlyozása (individualizmus) 3. Határtalan antropológiai optimizmus 4. Uralom- és hatalomellenesség ( cél az állam megszüntetése) 5. Hierarchia és bürokráciaellenesség (ezek az embereket elnyomó, kizsákmányoló, korrumpáló nem természetes képződmények) 6. Hit a társadalmi önszerveződésben (természetes kooperáció)