A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK FELÜLVIZSGÁLATA Kompetenciafejlesztés Balatonfüred, 2007. XI. 22.

Miért most időszerű? Megtörtént a módosított NAT kiadása Hatályba lép a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó jogi szabályozás Hazai és nemzetközi kompetenciaméréseken nem szerepelünk túl fényesen…

EURÓPAI KITEKINTÉS Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Európai Tanács 2000, Lisszabon OECD Kompetenciák meghatározása és kiválasztása Kulcskompetenciák (Kutatás. Európai Bizottság 2002 ) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006)

A kompetencia fogalma Cselekvőképesség komplex helyzetekben OECD DeSeCo projekt „…képesség arra, hogy a pszichés erőforrásaink (így tudásunk és attitűdjeink) mozgósításával komplex igényeknek megfeleljünk” Norvég nemzeti alaptanterv (2003) „…képesség arra, hogy a tudásunkat és képességeinket eredményesen és kreatív módon használjuk társas helyzetekben” (forrás: Ministry of Education and Research, Norway)

A kulcskompetenciák meghatározásának alapelvei A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon

A kulcskompetenciák meghatározásának alapelvei A legtöbb kompetenciaterületen nem lehetséges és nem is fontos különbséget tenni az adott kompetencia alapszintű és magasabb szintű elsajátítása között. A folyamatosan változó társadalomban az egyén a különböző helyzetekben mindig más és más követelményekkel szembesül. Ezért a feladatok bizonyos körében a megoldásához szükséges alapkészségeken túl az egyénnek rugalmasan alkalmazható, általános és az egyik helyzetről a másikra átvihető kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a készségek, ismeretek és attitűdök változatos helyzetekben felhasználható együttesét birtokolhassa.

Mi a kulcskompetencia? A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA 2005 Kulcskompetenciák AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA 2005 NEMZETI ALAPTANTRV KULCSKOMPETENCIÁK 1. Anyanyelven folytatott 1. Anyanyelvi kommunikáció kommunikáció 2. Idegen nyelveken folytatott 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3.Matematikai kompetencia és 3. Matematikai kompetencia alapvető kompetenciák a természet- és 4. Természettudományos komp. műszaki tudományok terén 4.Digitális kompetencia 5. Digitális kompetencia 5. A tanulás (meg)tanulása 6. A hatékony, önálló tanulás 6. Interperszonális, interkulturális, 7. Szociális és állampolgári szociális és állampolgári kompetencia kompetencia 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 8.Kulturális kifejezőkészség 9. Esztétikai-művészeti tuda- tosság és kifejezőképesség

és kereszttantervi célokra épülnek. Ezeket a kompetenciákat gyakran általános vagy kereszttantervi kompetenciáknak nevezik, mivel tantárgyaktól függetlenek, és kereszttantervi célokra épülnek. Általában az egyén saját tanulásának irányításával, társas és személyközi kapcsolataival és kommunikációjával állnak kapcsolatban, és a tanítástól a tanulás felé történő, általánosan megfigyelhető hangsúlyeltolódást tükrözik.

Kompetencia alapú oktatás A kompetencia alapú oktatás az egyes műveltségterületek ismeretanyagának közvetítése során tervezett módon gondoskodik az ismeretek alkalmazásához szükséges képességek folyamatos, rendszerszerű és differenciált fejlesztéséről, valamint az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakításáról.

Kulcskompetencia tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretbe ágyazott képességfejlesztés ismeretátadás túlméretezett tananyag reális tananyagmennyiség pedagógusközpontú, egységes módszertan tanulóközpontú, differenciált módszertan passzív tanulói magatartás tevékeny tanulói magatartás

Kompetencia alapú oktatás A kompetencia alapú oktatás alapdokumentuma a kompetenciafejlesztő pedagógiai program, amely biztosítja az adott kompetenciaterületet meghatározó készségek és képességek, valamint a tartalomtól független kulcskompetenciák fejlesztését.

I. A 202/2007 (VII.31.) kormányrendelet a NAT kiadásáról bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17.) kormányrendelet módosításáról

NAT felülvizsgálata NAT R. új 2/A.§ A helyi tantervnek az 1-4 évfolyamokon biztosítania kell, hogy tanítás-tanulás szervezése játékos formában, tanulói közreműködésre, az érdeklődés felkeltésére, problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretekre épüljön. Az 5-8. évfolyamon a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie

NAT felülvizsgálata NAT R. 6.§ A felülvizsgált NAT e rendelet mellékleteként lép érvénybe (2007. aug. 15. óta hatályos!) NAT R. 7.§ - feladatok: Az iskolák 2007. dec. 31.-ig áttekintik pedagógiai programjukat és a szükséges változásokat átvezetik A PP jóváhagyásáról vonatkozó eljárást csak akkor kell alkalmazni, ha A fenntartó 60 napon belül kéri (e rendelet kiadásától számítva) Az iskola e rendelet mellékletéből levezethető változásokon kívül is módosítja a PP.-t

NAT felülvizsgálata NAT R. új 11/A-11/B.§-a A 9/B-9/G.§-ban szabályozott nevelő-oktató munka kerettanterv alapján, az oktatási és kulturális miniszter rendelete szerint szervezhető meg Amíg a kerettanterv nem kerül kiadásra a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 39/B-39/F.§ szerint szervezhető

Változások Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai / NAT / A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák felsorolás és értelmezése Kiemelt fejlesztési feladatok A NAT alapján készült dokumentumokban… (kerettantervek, oktatási programok, tankönyvek, tanítási segédletek, vizsgakövetelmények, mérési-értékelési eszközök és helyi tantervek) „azonosíthatóknak kell lenniük a NAT-ban kiemelt kompetenciáknak” és e dokumentumokban foglaltaknak „alkalmasnak kell lenniük azok fejlesztésére”

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége,felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására A folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodáshoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását ( képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/ táblázatok ), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

ISMERETEK A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – az ismeretét foglalja magában. A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tételeket is beleértve. A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése

KÉPESSÉGEK A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például: a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció.

KÉPESSÉGEK Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.

ATTITŰDÖK Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

A hatékony, önálló tanulás A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának a képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Ismeretek Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.

Készségek A tanulás és általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányítása. A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

Attitűdök A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.

Személyközi és állampolgári kompetenciák A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók.

A kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon-és népismeret Európai azonosságtudat –egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A helyi tanterv érintett részei A helyi tanterv módosítása érinti: A tanítási időkereteket A tantárgyak megnevezését Kötelező és választható foglalkozások A tantárgyak tartalmát - képességfejlesztési területek, kompetenciák A tantárgyak követelményeit Az alkalmazandó módszereket A tanulók teljesítményének értékelése (szöveges értékelés) A továbbhaladás feltételeit (magasabb évfolyamra lépés feltételei)

Mi a teendő? A választandó stratégia megvitatása és eldöntése PP célrendszerének felülvizsgálata és kiegészítése Kulcskompetenciák fejlesztése a nevelési-oktatás egészében, az egyes tantárgyak ezzel kapcsolatos tartalmának és feladatainak meghatározása NAT kiemelt fejlesztési feladatok Az alapképességek és készségek fejlesztése egységes folyamatban az 1-6 évfolyamon Az Országos kompetenciamérés 4. évfolyama eredményeinek intézményi elemzése (helyzetelemzés)

Mi a teendő? A helyi tanterv tantárgyi és időkeretének felülvizsgálata – óraszámok és tantárgyak Az egyes tantárgyakon belül a tartalom és az egymásra épülés felülvizsgálata az 1-6, illetve 1-8 évfolyamon. A tantárgyi tartalom kiegészítése, pontosítása, a képességfejlesztési területek, kompetenciák beépítése A tanórai kereteken túli lehetőségek számbavétele (projekt, epocha, stb.) A tartalomváltozáshoz kapcsolódó követelmények pontosítása A tanulói teljesítmények értékelésének módosítása

Mi a teendő? A szöveges értékelés átvizsgálása, kiegészítése és kiterjesztése A tantervek koherenciájának átvizsgálása (cél-tartalom- követelmény) A pedagógiai program nevelőtestületi elfogadása A pedagógiai program szakértői átvizsgálása (ha fenntartó ezt kérte) A pedagógiai program fenntartói jóváhagyása

Kulcs-kompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségi területeken belül Óraszámok, tantárgyak Fejlesztési feladatok Helyi tanterv tartalma, követelményei, magasabb évfolyamra lépés követelményei

MINTA A kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása, az együttműködés egyszerű közös feladatban). Az értékelés során olyan általános kompetenciák jelennek meg, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség stb.) Az értékelés másik sajátsága a jegyek háttérbe szorulása. Mivel az érettségi rendszer is alapvetően százalékokkal operál, így ezt az árnyaltabb skálázást javasoljuk, kiegészítve a személyre szabott, célirányosan fejlesztő szöveges értékeléssel.

MINTA A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természet-tudományos és műszaki modellezés – praktikus szempontból – magasabb szintre lépett.

MINTA 1. Szociális kompetencia Anyanyelvi kompetencia Kulcskompe-enciák Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom Továbbhaladási feltételek Szociális kompetencia Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése Műveleti sorrend. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Anyanyelvi kompetencia Következtetési képesség fejlesztése Értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése. . Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel. Arányos következtetések. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

MINTA 2/a KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kompetencia A hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat. Matematikai kompetencia A gondolkodás fejlesztésének, alkalmazásának képessége, felkészülés a mindennapok problémáira. Természettudományos kompetencia Készséget, képességet jelent arra, hogy a különböző ismeretekkel, módszerekkel magyarázatokat, előrejelzéseket alkossunk a természetben. Magyarázatot adjunk az ember és a természeti világ kölcsönhatása között lezajló folyamatokra, és irányítsuk tevékenységünket.

MINTA 2/b Digitális kompetencia Használata a munkában, kommunikációban, szabadidőben. A következő készségeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje. Kommunikáció az interneten keresztül. Szociális, állampolgári kompetencia Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelyek segítségével hatékony és építő módon vehet részt a tanuló a társadalmi életben. Tudását felhasználva kreatívan, aktívan lehet részese a közügyeknek. A személyes, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés feltételei. Apáczai TK- kerettanterve

A képességfejlesztés fókuszai Számolás kompetencia: Műveletek természetes számokkal. Műveletek természetes számokkal más számrendszerekben. Mérés, becslés: A valóságos világból vett példák és a helyiérték-táblázat tudatosítja a nagyságrendekkel való gondolkodást, számolást. Kombináció, rendszerezés kompetencia: Számkártyákból számok, műveletek összeállítása, összes lehetőség megkeresése, minimum, maximum feladatok megoldása számjegyek változtatása mellett. Indukció, dedukció: Helyiérték-táblázat alapján szabályosságok felfedezése. Műveletvégzés algoritmusának felfedezése, alkalmazása.

A képességfejlesztés fókuszai Indukció, dedukció: Helyiérték-táblázat alapján szabályosságok felfedezése. Műveletvégzés algoritmusának felfedezése, alkalmazása. Szövegértés kompetencia: Szöveggel felírt összefüggések megfogalmazása az algebra nyelvén és fordítva, különböző szövegek alapján modellek alkotása. Valószínűségi kompetencia: műveletek kockadobás alapján, esélylatolgatás

Tanulói vélemények Szeretnek csoportban dolgozni, mert megoszthatják a munkát, tudnak kölcsönösen egymásnak segíteni, megtanulnak együtt tevékenykedni, a „súgás” nem számít bűnnek. Kedvelik a játékokat, mert játékosan könnyebb tanulni, jobban megértik a szabályokat, ha azt maguk alkotják, eszközökkel dolgozhatnak.

Tanulói vélemények Tetszik nekik, hogy: kevesebbet kell írni, a tanártól bátran kérdezhetnek , ha nem biztosak valamiben, véleményüket akkor is bátran elmondhatják. Szinte valamennyien ezt a tanulási formát választanák a 7. és 8. osztályban is, sőt más tantárgyakat is tanulnának így.

Várható eredmények alkalmazásképes tudás motivált tanulók egyéni tanulási utak együttműködés és csapatmunka gazdag módszertani kultúra változatos tanulásszervezés befogadó iskola gyermekbarát környezet versenyképesség esélyteremtés Minden gyerek számít. Minden gyerek tehetséges.

Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete Köszönöm a figyelmet! Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete Székelyné Magyary Nóra nora@heves-ped.sulinet.hu