Matematika kompetenciaterület

TANÍTSD MEG, ÉS EMLÉKEZEM RÁ, MONDD EL, ÉS ELFELEJTEM, TANÍTSD MEG, ÉS EMLÉKEZEM RÁ,   LEHESSEK RÉSZESE, ÉS MEGTANULOM. (KÍNAI BÖLCSESSÉG)

A matematikai kompetenciáról Olyan felkészültség, amely alkalmassá tesz arra, hogy különböző helyzetekben hatékonyan cselekedjünk Olyan felkészültség, amely tudásra, készségekre, tapasztalatokra, értékekre, beállítódásokra épül

Milyen céllal?” és a „Hogyan?” A kérdésekre a választ ki-ki maga próbálja megkeresni → tudatosság hiánya esetlegessé teheti a tanár munkájának hatékonyságát kerékkötője lehet a tantestület együttműködésének matematikatanítás csökkenő hatékonyságának is egyik okozója lehet

A matematika tanításának legfontosabb célja és feladata alsó tagozaton A matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Megismertesse a tanulókat környezetük mennyiségi és térbeli viszonyaival Fejleszti a tanulók kreatív gondolkodását, modellalkotó tevékenységét Kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét Megalapozza korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket Felső tagozaton pedig tovább biztosítsa a tanulók önálló, rendszerezett gondolkodásának fejlesztését, a matematika alkalmazásának képességét Megmutatja a matematika hasznosságát, az emberi kultúrában betöltött szerepét

A matematikai kompetencia matematikai ismeretek, matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese. A fogalom pontos tartalma a matematikai kompetencia komponensrendszerként való értelmezésével írható le.

Matematikai kompetenciaterületek • Algoritmikus gondolkodás • Függvényszerű gondolkodás • Értelmes, elemző olvasás • Következtetésekre való képesség • Ítéletalkotásra, döntésre való képesség • Számolási készség • Problémamegoldó képesség • A megoldás megtervezésének képessége • Konstrukciós képesség • Ismeretek gyakorlati alkalmazása • Motiváltság • Teljességre törekvés

A matematikatanítás fejlesztésére szükség van, mert: Gyorsan változik a releváns tudás, a hangsúlyok eltolódnak Megváltoztak a tudásátadás helyszínei A gyakorlatban alkalmazható tudásra van szükség A nemzetközi mérések céljai megváltoztak

A programcsomagok típusai B A vertikális (műveltségterületi) rendszer horizontális (kereszttantervi) rendszer kompetencia: a műveltségterület (egyik) elsődleges fejlesztési célja kompetencia: a műveltségterületnek nem elsődleges fejlesztési célja szövegértés-szövegalkotás: magyar nyelv és irodalom szövegértés-szövegalkotás: matematika matematikai kompetencia matematika matematikai kompetencia magyar nyelv és irodalom ember és társadalom ember a természetben művészetek testnevelés C tanórán kívül feldolgozható programok

Mitől kompetencia alapú a matematika oktatás? Nem mechanikus begyakorlás, Hanem a gyerekek igényeit Képességeit figyelembe vevő Tevékenykedtetés Játékos Gondolkodást, kreativitást fejleszt, Módszeriben:kooperatív és differenciált elemek megjelennek a szükséges helyeken

A tanár szerepe a kompetenciák fejlesztésében • Szakmai műveltség, nagy tárgyi tudás • Módszertani kulturáltság • Pedagógiai – pszichológiai felkészültség • Jó kérdéskultúra • Pedagógiai tapintat, pozitív érzelmi töltés • Következetesség, rendszeresség • Lényeglátás, lényegkiemelő képesség • Jó kommunikációs készség • Egyszerűség, célszerűség, érthetőség

Eszközök Tanári kézikönyv, programterv, tanári eszközkészlet Tanulói munkafüzet, tanulói eszközök Kártyák, játékok, szemléltető eszközök Programok Digitális eszközök

A munkaformák, módszerek, eszközök szerepe a kompetenciák fejlesztésében • Minimális mennyiségű tanári előadás • Jelentős mennyiségű és minőségű tanár – diák dialógus, felfedeztetés • Sok közös tanulói tevékenység – kooperatív tanulási - tanítási technikák • A tanulók fejlettségéhez igazodó eszközök Követendő stratégia: Csökkenő mennyiségű frontális munka, növekvő mennyiségű csoport és egyéni munka; egyénre szabott tanári segítség

Legfontosabb: a Motiváció • Az életkori sajátosságok és a tanulói érdeklődési kör maximális fegyelembevétele • A tanulói képzettségnek megfelelő kidolgozott mintapéldák • Gyakorlati alkalmazhatóság • Megfelelő színezettség, kiemelések, érdekességek

Programterv

Tanmenet

A tanmenetbe illesztés módja: 1./Ha a P.Cs-t teljesen alkalmazza: Kövesse a tantervet Vegye figyelembe a tananyag elrendezést Könnyítse vele saját munkáját lehetőleg, írjon bele óraszámot, tananyagot, képességfejlesztést, eszközt munkaformát és módszereket Hagyjon helyet saját megjegyzéseinek Támaszkodjon a modulokra.

Modulleírás

Modulvázlat

Feldolgozás menete

Feladatok

Melléklet

Pillanatképek

„Nem a tananyagot, a gyereket kell tanítani” Differenciálás!!! Az elsajátítandó ismereteket bontjuk le több szintre, közelítjük meg több oldalról a diákok tanulási stílusához igazodva. A differenciálás minden tanórán alapkövetelmény. „Nem a tananyagot, a gyereket kell tanítani”

IPR 100%-ban IPR eszköz elemek kerülnek alkalmazásra Kiemelten alkalmazandóak: Differenciálás Kooperatív technikák IKT alkalmazása Egyénre szabott szöveges értékelés Tevékenység központú oktatás

IKT eszközök Manó Matek cd Matematikai gyakorló cd Kis kezek, nagy számok Számtanmesék www.mrnussbaum.com www.woodlands-junior.hu www.umapalata.com www.egyszervolt.hu www.tananyag.almasi.hu www.mathplayground.com www.pheaaseyparkfarm.hu

Interaktív tábla

Notebook

Tapasztalataink A program előnyei Új szemléletű tankönyv, ötletes, gyakorlatias feladatokkal Az új módszerek fejlesztik az együttműködési készséget A tanulók aktívabbak, érdeklődőbbek

Problémák Tankönyvellátás Kevés jó digitális segédanyag van (eddig) A módszer időigényesebb Nagy létszámú csoportok A tanár nehezen követi a munkájukat Nem lehet megbeszélni a megoldásokat, megunják a gyerekek

Tanulságok: Szándék és tartalom – fegyelmezett motiváció Kapcsolatok - közös tanulás - szakmai kultúra Együttműködés, tapasztalatcsere az eredményesebb munka érdekében.

Köszönöm a figyelmet!

Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.      Szent-Györgyi Albert