8. Települési zöldfelületek, üdülés, idegenforgalom Berczeli Emília adjunktus

Zöldfelületi rendszer, gazdálkodás A zöldfelületi/zöldterületi rendszer kialakításának, fejlesztésének, fenntartásának célja, a települések, a város környezeti ártalmainak ellensúlyozása. A zöldterületi gazdálkodás feladata a közhasználatú zöldterületek fejlesztésének tervezése, a zöldterületek beillesztése a településrendezési tervekbe, a zöldfelület fajták létesítése, kezelése, fenntartása és lehetőség szerinti hasznosítása. Műszaki, esztétikai és közegészségügyi tevékenység, a fenntartásnál a fő figyelmet a növényeknek kell szentelni.

Zöldfelületi rendszer Zöldfelületi rendszer - zöld felületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége. Elhelyezkedésük szerint lehetnek belterületiek és külterületiek. A földfelszín növényzet borítottsága szerint lehet biológiailag aktív (zöld növényzettel borított), vagy inaktív felület ( jéggel, hóval, homokkal, kővel - természetes úton, aszfalttal - mesterséges úton borított)

Balatonfüred Egységes Településszerkezeti Terve

A biológiailag aktív a zöldfelület: termesztési célú - gazdasági hatása mellett pl. erdő esetén hétszer értékesebb a járulékos (komitatív) hatása nem termesztési célú - hozam másodlagos, elsődleges az ökológiai, pszichológiai, esztétikai állapot-, kondíciójavító hatás ún. kondicionáló

Zöldfelület a klimatikus viszonyokat befolyásolja: meteorológia - napsütés, csapadék, szél topográfia - völgyi település - füstképződés valószínűbb síkvidék esetében - mezőgazdasági területek negatív hatása - búza learatva talaj vízfelületek - felszíni, felszín alatti növényfajták - lombos, tűlevelű

Zöldterület - terület felhasználási kategória OTÉK szerint - a állandóan növényzettel fedett közterület - Közpark, közkert. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. A zöldterületen elhelyezhető: a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) vendéglátó épület, c) a terület fenntartásához szükséges épület. A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

A zöldterületek fajtái Közparkok - felüdülés, kikapcsolódás a beépítéstől elkülönülten Lakóterületi közpark - üdülési célú zöldterület min. 1-1,5 ha - méretezési minimum: - lakótelkes 2 m2/fő - tömbtelkes 4 m2/fő - üdülőterületen 8 m2/fő - rekonstrukciós egyedi elbírálás Városi szintű közpark - közhasználatra szánt zöldterület, komplex ellátási és kondicionálási szerepet tölt be. Egységei a kultúr, sport, és pihenőterületek (sétakertek) min. 5 ha. - méretezési minimum: - lakótelkes beépítés 30 m2/fő - tömbtelkes 7 m2/fő - kert nélküli rekonstrukciós 8 m2/fő közkert - sport, pihenés, játék funkciót biztosít tömbtelkes területen (lakótelepen) minimális nagysága 300 m2 funkcionális elkülönítés szükséges méretezése - játszóhelyek 4,8 m2/fő - 1-6 éves gyermek 0,8 m2/fő - 6-10 éves gyermek 2,0 m2/fő - 10-14 éves gyermek 2,0 m2/fő - pihenőhelyek 2,2 m2/fő összesen 7,0 m2 fő

A zöldfelületi rendszer elemei Sportterületek - az aktív testmozgás, sport felületei a város intézményi vagy különleges területén - méretezés 1000-10 000 lakos 7 m2/fő (OTÉK szerint nem önálló területfelhasználási kategória, de lakó, üdülő, gazdasági területeken elhelyezhető) Intézmények közhasználatú kertjei sportterület, strand, kemping, botanikus kert, állatkert, temető (4 m2/fő) időbeli, vagy szezonális korlátozás, - este (télen) bezár - de közhasználatra szánt Egyéb intézmények kertjei bölcsőde, óvoda, iskola, kórház - (nem közhasználatra szánt)

A zöldfelületi rendszer elemei Erdőterületek - erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: Védelmi (védett és védő) - nem közhasználatra szánt, bel- és külterületi erdők az alábbi igényeket biztosítják, épület nem helyezhető el rajta. - víz káros hatása elleni védelem, - vízháztartás egyensúlyának biztosítása, - szél káros hatásának csökkentése, - a levegő minőségének javítása, - a zajártalom elleni védelem, - a táj- és természetvédelem továbbá műemlék- és műtárgy-védelem Gazdasági erdő Egészségügyi-szociális, turisztikai -üdülési célú, pihenőerdő, sétaerdő, kirándulóerdő, erdei tornapálya, sípálya, szánkópálya, lovaglás - kiépítettségben, ellátási szintben van különbség - 3 ha/1000 fő Oktatási-kutatási erdő Erdőterületen való építés lehetősége: a 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken Gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel, Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

Balatonfüres ERT Táj- és természetvédelem

Mezőgazdasági terület A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. A mezőgazdasági terület: a) kertes, b) általános A mezőgazdasági területen 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, 2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

Üdülés, idegenforgalom Üdülési igények az életmód változásból vezethetők le. Az üdülési igény számítását befolyásolják: az üdülési igény meghatározói: foglalkozás, iskolai végzettség, kormegoszlás az üdülést befolyásoló tényezők: jövedelem alakulása, településkörnyezet az üdülést motiváló tényezők: szabadidő, vagyoni viszonyok

Pihenés típusai - mindennapi pihenés - lakásban vagy annak környékén - hétvégi pihenés - település területén vagy annak peremén fekvő területen (domináló a környezetváltozás és a természeti környezettel való kapcsolat) - évi pihenés, üdülés - túlnő a település, esetleg ország határain

Városkörnyéki rekreációs területek Elsősorban hétvégi pihenésre szolgál nagy városoknál Városkörnyék szerkezete: - védő, kiszolgáló, ellátó - elsősorban zöldfelületek (erdők, parkerdők, esetleg történelmi kastélyokhoz kapcsolódó kertek és parkok, a tájképileg és archeológiailag védett területek temetők és krematóriumok parkjai, a városkörnyéki utakat kisérő védő- és díszültetvények, fasorok, sövények, az ipari védősávok, talajvédő erdősávok, hő- és szélvédő erdősávok, a víkendtelepek, üdülők és szanatóriumok kertjei.

Városkörnyék vizsgálatok - a mikroklimatikus viszonyok - a higiéniai és egészségvédelmi helyzet - a közlekedési adottságok és potenciák - az építészeti-tájképi értékek - a terep-, talaj- és vízrajzi adottságok - a kert- és mezőgazdasági földek értéke - az üdülőhelyi adottságok és lehetőségek

Üdülő-pihenő terület vizsgálatok - az ökológiai, (a természeti környezet állóképessége) - fizikai (vízfelületek stb) - pszichofizikai - természeti környezet változatlansága 5-15 km körzet, egymásrautaltság, városkörnyéki nyaralótelepek - közösségi célt szolgáló helyiségek és játszóterek, alapfokú ellátás, szolgáltatás,kereskedelem intézmények szükségesek - második lakás szisztéma kiskertek - 1500 m2-nél kisebb ne legyen mert OÉSZ szerint nem építhető be - tipizált épületek kollektív igényű városkörnyéki üdülési-pihenési területek - testedzés, sport, vizi sport, szórakozás (játéktermek, attrakciós létesítmények - lövölde, hullásmvasút), csöndes pihenés, művelődés, étkezés, szállás, üzemeltetés, parkolás,vadászat és horgászat

Üdülővárosok, üdülőtelepek Üdülővárosok - komplex települések, évi pihenést lebonyolító települések, kisebb nagyobb központi szerepkörrel, az idényjellegű lakosság többszöröse lehet az állandó lakosságnak Üdülőtelepek - nem komplex jellegű települések, beépítés pedig lazább szinte zöldbe ágyazott, nagy jelentősége van a közlekedési kapcsolatoknak és a gyors megközelíthetőségnek

Üdülőterületek üdülőházas (sűrű) min. 6 m építménymagasság üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek változó üdülői kör hosszabb tartózkodására hétvégi házas (laza)max. 6 m építménymagasság legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek olyan építmények amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezhetők egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el

Üdülőterületeken nem helyezhető el a sportolási célú lóistálló kivételével - árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, és ömlesztett anyag-,folyadék- és gáztároló melléképítmény, a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével Csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkoló és garázs helyezhető el

Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke rendezése A horgásztó a város északi részén a Petőfi lakótelep szomszédságában helyezkedik el. A területet nyugatról az 50 sz. főút, délről egy csekély forgalmú vasútvonal és a nagyvárosias lakótelep, keletről a Kőrösi út és Bankfalu határolja.

Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke régi szabályozási terve

Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke jelenleg elfogadott szerkezeti terve

Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke elfogadott szabályozási terve

Legnagyobb területe [m2] Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke tervezett szabályozási előírások Sajátos Használat Szerinti terület Építési Övezet Jele Beépítési Mód Az építési telek Megengedett Min/max Építmény Magasság [m] Telekalakítás esetén Legnagyobb Beépítettség [%] Legkisebb/ Legnagyobb területe [m2] Legkisebb Szélessége üdülőterület ÜÜ-1 szabadonálló K 10 3,50/6,0 ÜÜ-2 800/1800 12 15

Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke tervezett szerkezeti terve

Áélkjélkjélkj Élkjékj lkélkj