Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) 2

Az előadások a következő témára: "Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) 2"— Előadás másolata:

1 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) 2
Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) A települési infrastruktúra

2 Az infrastruktúra fogalma és felosztása
Az infrastruktúra fogalma és felosztása. Az infrastruktúrafejlesztés és főbb problémái.

3 Egy kis etimológia

4 + Egy kis etimológia infra struktúra alapszerkezet? alépítmény?
infra- praep.: vmi. alatt structura - ae f.: épület, szerkezet

5 Egy kis fogalomtörténet
(hadtudomány definíciója) Paul. N. Rosenstein-Rodan: „feltételek komplexuma, amely a magántőke és a lakosság szükségletét elégíti ki, alapvető szolgáltatás, amely nélkül az árukat és a szolgáltatást nyújtó intézmények nem tudnak működni” első közgazdaságtani definíció: későbbi definíciók

6 Egy definíciós kísérlet
! általánosítható jelenségek A gazdasági-társadalmi szféra működését megalapozó feltételek (létesítmények, eszközök, speciális szaktudással rendelkező személyek) gyűjtőfogalma. időben térben változnak ?? általános definíciók (?)

7 Infrastrukturális ágazatok
Termelői infrastruktúra Szociális infrastruktúra

8 Az ágazati megközelítés problematikus elemei
Személyi infrastruktúra vs. Termelői infrastruktúra Termelői infrastruktúra és szociális infrastruktúra összemosódhat Hagyományos (kemény) infrastruktúra vs. Puha infrastruktúra

9 Infrastrukturális ágazatok
(Abonyiné P. J. 2007)

10 Az infrastruktúrafejlődés történeti típusai
(a) megelőző típus (b) párhuzamos típus fejlődés → fejlesztés ? (c) utólagos típus

11 Az infrastruktúrafejlesztés és főbb problémái
Technikai oszthatalanság Infrastruktúra nem építhető ki „részlegesen” Magas tőkekoefficiens tőkeigénye: nagy megtérülési ideje: hosszú önmagában véve vett jövedelmezősége: alacsony/negatív Korlátozott piaci szerepvállalás Gyakori állami szerepvállalás

12 Az infrastruktúrafejlesztés stratégiái (Albert O. Hirschman)
Fejlesztés infrastruktúrahiány mellett Fejlesztés infrastruktúra- megelőlegezés mellett (Világbank) volt szocialista országok fejlődő világ (kudarc!) (kudarc?)

13 Infrastruktúrafejlesztés és gazdasági növekedés

14 Infrastruktúrafejlesztés és gazdasági növekedés
Ti= az infrastruktúrában lekötött eszközök aránya Tt= az anyagi javak előállításában lekötött eszközök aránya A nagy tőkeigényű / kevéssé termelékeny infrastrukturális beruházások ideális mértékének eltalálása bonyolult kalkuláció eredménye a

15 Rostow fejlődési stádiumai
Infrastruktúra- fejlesztés mint a a take-off szakasz előfeltétele

16 A Kondratyev-ciklusok
K: konjunktúra kölcsönös egymásra-hatás Infrastruktúra ↔ Közvetlen termelőágazatok

17 Az infrastruktúra-fejlesztés néhány problémája
Az infrastruktúra alábecsülésében rejlő veszélyek : Nem termelő vs. közvetlenül nem termelő beruházások Az infrastruktúra túlbecsüléséből fakadó csapdák: cargo-hatás (avagy az infrastruktúra mindenhatósága) nem várt következmények

18 A települési infrastruktúra

19 Infrastruktúra – települési infrastruktúra
az infrastruktúra sajátos megjelenési formája funkció: A településekhez legszorosabban kapcsolódó, zavartalan működésük, kiegyensúlyozott fejlődésük szempontjából döntő fontosságú infrastrukturális szektorok tartalom: A település térbeli-fizikai határai között található mindazon létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltatóintézmények) összessége, amelyeket az ott élő embercsoport bővített társadalmi újratermelésének érdekében folyamatosan igénybe vesz.

20 A definíció néhány problémája
A település „térbeli-fizikai határai” közé szorítottság A „kellően szoros kapcsolat” mértéke

21 A települési infrastruktúra 8 szektora (Kőszegfalvi György, 1990):
lakásállomány közösségi szolgáltatások ellátására, közvetítésére alkalmas intézmények a lakossági igényeket kielégítő javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek a közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati rendszerei a települési környezet védelmére hivatott létesítmények, berendezések a településen belüli szállítás-közlekedés hálózati és létesítményi rendszerei az üdülés-pihenés céljait szolgáló intézmények, létesítmények a települések fenntartásával, üzemeltetésével foglalkozó építmények, létesítmények

22 1. lakásállomány

23 2. közösségi szolgáltatások ellátására, közvetítésére alkalmas intézmények
Oktatási Művelődési egészségügyi-gyógyászati kereskedelmi-vendéglátó intézmények

24 3. a lakossági igényeket kielégítő javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek
?

25 4. a közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati rendszerei
= „műszaki infrastruktúra”: energiaellátás villamos-, gáz- és távhőellátás, vízellátás, szennyvíz és csapadékvíz-elvezetés, távközlés

26 -tisztítás, -hasznosítás
5. a települési környezet védelmére hivatott létesítmények, berendezések szemétégetők, szemét- és hulladéklerakók szennyvízkezelés, -tisztítás, -hasznosítás zajvédőfalak

27 6. a településen belüli szállítás-közlekedés hálózati és létesítményi rendszerei

28 7. az üdülés-pihenés céljait szolgáló intézmények, létesítmények
építészeti-térbeli „dekorok” lakosság napi, hétvégi pihenési, felfrissülési igényeit kielégítő területek zöldterületek

29 8. a települések fenntartásával, üzemeltetésével foglalkozó építmények, létesítmények, szervezetek
a köztisztaságtól …. … a kertészetekig

30 Települési infrastruktúra és településüzemeltetés

31 Települési infrastruktúra és településüzemeltetés
Települési-infrastruktúragazdálkodás > közjavak szolgáltatása díjfizetéses javak magánjavak helye/szerepe a települési köszolgáltatások között