Stratégiai menedzsment 10.előadás

Stratégiai menedzsment a stratégia alkotás, a stratégia megvalósítás és visszacsatolás integrált egységére épülő vállalatvezetés helyzetértékelés Folyamata: jelenlegi stratégia diagnosztizálása stratégiai elemzés döntési algoritmus alternatívák döntés az alternatívák között megvalósítás Teljesítményértékelő, visszacsatoló mechanizmus ellenőrzés

Stratégia eleme, szintjei A stratégia három fő eleme: a vállalat küldetése és működési köre tartós versenyelőny szinergia hatás A vállalati stratégia szintjei: A vállalat egészének stratégiája az egyes üzleti egységek (SÜE) stratégiája és a funkcionális részegységek stratégiájával

A stratégia megközelítései A vállalkozói megközelítés Adaptív megközelítés Tervezői megközelítés

1.A vállalkozói megközelítés Nagyban függ a vállalkozó egyéntől hosszú távú várakozások pillanatnyi impulzusok azokra a vállalatokra jellemző, ahol a tulajdonos és a menedzser ugyanaz a személy, 4 fő jellemző: a stratégiát új lehetőségek keresése jellemzi hatalom és felelősség egyértelműen a vállalkozó kezében összpontosul nagy lépések politikája jellemzi központi célja a növekedés

2.Adaptív megközelítés a stratégia folyamatos alku eredménye átláthatatlanul bonyolult közeg Nagy változásoktól való tartózkodás nincsenek világosan megfogalmazott célok reaktív megoldások kis lépések politikája a jellemzi a stratégiát az össze nem kapcsolódó döntések jellemzik

3.Tervezői megközelítés a stratégia rendszeres elemzés végén áll elő megismerhetjük a környezetet, oly mértékben, hogy befolyásolni is tudjuk kulcsszereplője: az elemző, rendszerszemléletű elemzésre épül, stratégia és a vele kapcsolatos döntések integrációja

A stratégiai menedzsment folyamata Helyzetelemzése Akciótervezés Megvalósítás Visszacsatolás

1. Helyzetelemzés A külső és belső környezet alapján ítélhető meg a vállalat helyzete általános környezeti feltételek (makrokörnyezet elemzése elemzés – PEST elemzés) a vállalat versenyhelyzete (BCG-mátrix, GE-mátrix, Porter modell) a vállalati helyzet értékelés (SWOT elemzés)

BCG-mátrix a vizsgált vállalkozás termékeinek, szolgáltatásainak, valamint a piaci környezet kínálta lehetőségeknek különböző szempontok szerinti elemzése. célja: a vállalat termékeinek piaci pozícionálása; A pozicionálás és a termék életgörbék vizsgálata alapján meghatározni az egyes termékekre alkalmazandó stratégiát; a vállalat szempontjából optimális termék-portfólió kialakítása. A portfolióelemzés alkalmazható termékre, termékcsoportra, szolgáltatásokra, de a vállalkozás helyzetének értékelésére is.

BCG mátrix Sztár termék Kérdőjelek Döglött kutya Fejős tehén

GE-márix Piaci vonzerő tényezői: Piacméret, piacnövekedési ütem, verseny jellemzői és intenzitása, piac lefedettsége, technológiai jellemzők, munkaerő-kínálat, inflációs hajlam, piacra lépés korlátai, kormányzati szabályozás, iparági nyereségszint Versenyképességet jellemző tényezők: vállalat mérete, piacrészesedés, vevőhűség, termékválaszték, elosztási csatornák, szabadalmak, innováció, vezetési színvonal Az üzletágak koordinátáit súlyozott számtani átlag segítségével állapítják meg. A koordináták kijelölik annak a körnek a középpontját, amelynek mérete az adott termékcsoport vagy üzletág nagyságával azonos. Előnye: több tényező alapján elemzi a piacot Gyengesége: a szubjektivitás az egyes tényezők értékelésében

Erős stratégiai pozíció: Bal felső mezőben helyezkednek el a vállalat legperspektivikusabb termékcsoportjai. Megfelelő stratégia a fejlesztés esetleg a támadás. Átlagos stratégiai pozíció: Az „átló”-ban helyezkednek el. Stratégia kijelölésénél szelektíven eljárni, további fejlesztés, vagy egyes szegmensekben való növekedés, esetleg kivonulás. Gyenge stratégiai pozíció: A jobb alsó három mezőben a legkedvezőtlenebb helyzetű termékcsoportok helyezkednek el. Stratégiai cél a leépítés, rövid távon pedig a piac minél mélyebb kiaknázása.

Porter modell a vállalat pozicionálását lehetővé tevő keretrendszert, amely minél objektívebb helyzetmegítélés alapján a piac szereplőinek versenyerejét becsüli meg. Szerinte az egyes iparágakban versenyző vállalatok sorsa öt befolyásoló erőtől függ, s ezeket világosan rendszerezve megállapíthatjuk azt, hogy miben különbözik a cég a piac többi szereplőjétől, melyek a versenyelőnyei – hátrányai az adott időpontban. Amennyiben egy stratégiai döntést kell meghoznia egy versenyhelyzetben lévő vállalat menedzsmentjének, a lentebb felsorolt öt erővel való viszonyát kell elsősorban számba vennie.

Beszállítók: Beszállítói koncentráltság (monopólium Beszállítók: Beszállítói koncentráltság (monopólium!), inputok hatása a költségekre, beszállító váltás költségei, inputok helyettesíthetősége, a kiadások aránya a teljes iparági vásárláshoz viszonyítva Belépési korlátok: Abszolút költségelőnyök, szabadalmak, betanulási idő, inputok hozzáférhetősége, kormánypolitika, méretgazdaságosság, tőkekövetelmények, márkahűség, váltási költségek, értékesítés csatornák elérése, várható válaszlépések Helyettesítők fenyegetése: Váltási költségek, vásárlók helyettesítési hajlandósága, helyettesítők ár-teljesítmény mutatói Vásárlói erő: alkupozíció, vásárlói volumen, vásárlói tájékozottság, márkahűség, árérzékenység, termékdifferenciálás, vásárlói koncentráltság (monopszónia!), helyettesítők elérhetősége, vásárlóösztönzés Versenytársak (Verseny foka):Kilépés korlátai, iparági koncentráltság, állandó (fix) költségek, iparági növekedés, termékek különbözősége, márkatudatosság, a riválisok eltérősége

SWOT elemzés A SWOT négy angol szó Strengths=erősségek, Weaknesses=gyengeségek, Opportunities=lehetőségek, Threats=veszélyek kezdőbetűjének összevonásából született fogalom. A fogalom első két tagja a szervezet belső kapacitására teszik a hangsúlyt, míg az utolsó kettő a külső környezetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket vizsgálja.

Megvalósítás visszacsatolás A stratégia megvalósításának 4 lépése: a szükséges erőforrások meghatározása szervezet-átalakítás irányítás, vezetés (a stratégia megvalósítása a mindennapok során megy végbe, ennek fontos eszköze az irányítás) teljesítmény értékelés

A stratégia megvalósításának teendői előnyök megfogalmazása, és ehhez kapcsolódóan a stratégiai teendők meghatározása teendők lefordítása konkrét akciókra a kritikus sikertényezők meghatározása ez alapján az egyes vezetők feladat és ösztönzési terveit fogalmazzuk meg részvétel fontosságának megértetése, a megfelelő kommunikáció kísérjük folyamatos figyelemmel a tervek megvalósítását

Köszönöm a figyelmet!