A Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenysége, 2010. évi új feladatai Előadó: Kis Ágnes

Az előadás rövid ismertetése Az intézmény bemutatása A kincstári ellenőrzés rendje A Kincstár ellenőrzési feladatai Új feladatok Rehabilitációs foglalkoztatási támogatás Építtetői fedezetkezelés Önkormányzati családtámogatási folyószámla Önkormányzati számlavezetés Kincstárnoki rendszer A forint és deviza pénzforgalom Uniós források Önkormányzati támogatások Központosított illetményszámfejtés (KIR) Nem állami humán szolgáltatások Családtámogatási ellátások Kincstári biztosi tevékenység A lakossági gáz- hő- és távhő támogatás A törzskönyvi nyilvántartás A kincstári monitoring Lakáscélú állami támogatás A hazai és uniós pályázatos támogatások 2

A Magyar Államkincstár Az államháztartási pénzügyi rendszer korszerűsítése keretében jött létre 1996-ban. Létrehozásának céljai: a közpénzek hatékony felhasználása érdekében a pénzforgalom új alapokra helyezése (központi számlavezetés, Kincstári Egységes Számla (KESZ) létrehozása), az államháztartás külső finanszírozási szükségletének optimalizálása, áttérés az utófinanszírozásra, a tervezett kiadásoknak megfelelő pénzügyi teljesítés biztosítása, az ellenőrzés, transzparencia javítása, a döntéshozók naprakész tájékoztatása a költségvetési folyamatokról. A Kincstár küldetése: A közpénzek kifizetése, és ezen kifizetések ellenőrzése.

A Kincstár feladatai A Kincstár az állam bankja és főkönyvelője, a közpénzkifizetések jogszerűségének ellenőre. Feladata a közpénzek kifizetése és a kifizetések ellenőrzése kapcsán: Jogosultságot állapít meg és kifizetést teljesít: a család-támogatások, szociális juttatások körében, a lakossági energiaár-támogatásoknál, a lakástámogatásoknál, az életkezdési támogatásoknál. A közvetített kifizetéseknél ellenőriz és kifizet, teljes körű köztartozás ellenőrzést követően: az önkormányzati támogatásoknál (nettó finanszírozás) a nem állami humán szolgáltatások támogatásánál, a pályázatos támogatások és követeléskezeléseknél.

A Kincstár feladatai Egyéb, a költségvetés végrehajtását biztosító központi feladatok: pénzforgalmi számlavezetés és napi mérlegjelentések készítése, likviditásmenedzselés, előirányzat gazdálkodás központi feladatai, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása (értékpapír-kereskedelem, letétkezelés), központosított illetményszámfejtés, könyvvezetés és beszámoló készítés az állam pénzügyeiről és az EU-s támogatásokról (a Kincstár felel a pénzforgalomért, annak könyvviteli elszámolásáért és meghatározott adatszolgáltatásokért). A Kincstár a közpénzek jogszerű felhasználásának biztosításában az egyik legfontosabb szereplő.

Feladatok szervezeti megoszlása KÖZPONT költségvetés végrehajtása és ellenőrzése, finanszírozás, pályázatos támogatások bonyolítása és követelés kezelés, beszámolás. RÉGIÓ támogatások folyósítása, központosított illetményszámfejtés, ellenőrzés.

A kincstári ellenőrzés A Magyar Államkincstár a központi kormányzat bevételeinek és kiadásainak ellenőrzött teljesítése során a teljes éves GDP-nek megfelelő pénzmennyiséget kezel. Cél: a közpénzek jogosulatlan felhasználásának megakadályozása, a közpénzek racionális, átlátható és hatékony kezelése, ellenőrzött kifizetése. A pénzügyi ellenőrzés típusai: az előzetes kötelezettségvállaláshoz kötődő kincstári ellenőrzés, kifizetés iránti igény ellenőrzése, ellenőrzött kifizetés, felhasználás utólagos kincstári ellenőrzése. Az ellenőrzéssel elért megtakarítás 2009-ben: 26,1 Mrd Ft

Ellenőrzési jogosítványok, változó filozófia Jelentősen bővült a kincstári ellenőrzés: új területek (lakástámogatás, energiatámogatás, fejezeti gazdálkodás kincstárnoki ellenőrzése), új, kibővült feltételek (család-támogatás, nem állami humán szolgáltatás, KIR) meglévő tevékenységek továbbfejlesztése új ellenőrzési rendszerek bevezetésével. Változó filozófia: A hangsúly az előzetes ellenőrzésre kerül az utólagos ellenőrzésről. Eredmény: a közpénz jogosulatlan igénybevétele csökken, kevesebb a drága és nehézkes visszakövetelési eljárás, a pénzügyi igazgatás hatékonysága nő. Ellenőrzés 5.

Változó ellenőrzési filozófia számokban

A forint és deviza pénzforgalom ellenőrzése Ellenőrzési technikák: formai és tartalmi ellenőrzés , informatikai ellenőrzés (jogosultság, mezőkitöltés, logikai), számlavezetés területén kettős fedezetvizsgálat: előirányzati és likviditási. különleges folyamat monitoring: nagy összegű megbízások leválogatása és külön engedélyezési eljárása, nagy értékű készpénzkifizetés előzetes készpénzfelvételi bejelentési kötelezettsége. Eredmény: a közreműködő külső partnereinkkel hatékony együttműködés, javulás a feltárt szabálytalanságok forgalomhoz mért arányában. Készpénzkímélő eljárások alkalmazásával (nettó finanszírozás, kifizetés ütemezés, egységes számlavezetés, központi illetményszámfejtés, stb.) a KESZ forrásigénye csökkent.

Önkormányzati támogatások ellenőrzése A Kincstár államháztartási irodái 2002 óta végzik az önkormányzatok (2005. évtől a többcélú kistérségi társulások) állami támogatás igénylésének és elszámolásának ellenőrzését, felülvizsgálatát. Előzetes felülvizsgálat: csak korlátozottan eredményes (igényléskor nem áll rendelkezésre a jogosultságot bizonyító minden dokumentum, adat). Elszámolás felülvizsgálata: alapvetően a szabályszerűségre irányul, a Kincstár hivatali helyiségében, és/vagy a helyszínen, a Kincstár rendelkezésére álló adatok és az önkormányzat által beküldött adatok összehasonlításával, elemzésével történik. Helyszíni vizsgálat: a 2008. január 1-jétől hatályos jogszabály-módosítások alapján a Kincstárnak a törvény több lehetőséget ad – és kötelezettséget ró – a helyszíni vizsgálatra. Cél: A kifizetéseket megelőző, az év közbeni és cél-, illetve témavizsgálatok rendszeres végzése, az elszámolásoknál a helyszíni vizsgálatok esetszámának növelése.

Önkormányzati támogatások ellenőrzése Felülvizsgálat módja: a helyszíni vizsgálat rendszeressé tétele évközi dokumentum ellenőrzések működési engedélyek, társulási megállapodások, ellátási szerződések ellenőrzésével jogosultság vizsgálata, közoktatási normatívák előzetes felülvizsgálata az új tanévi statisztikai adatokkal, az évközi lemondások, pótigénylések felülvizsgálata. Eredmények: a költségvetési törvény jobb értelmezése és alkalmazása, az ellenőrzés visszatartó erejű. Megoldandó probléma: A jogszabályi háttér kialakítása szükséges az Állami Számvevőszék ellenőrzési és a Kincstár felülvizsgálati tevékenységének összehangolásához, az Állami Számvevőszék megállapításainak realizálásához. A Kincstár ellenőrzési tevékenysége során 2009-ben 18 Mrd Ft jogosulatlan kifizetést akadályozott meg, vagy követelt vissza.

Nem állami humán szolgáltatások A Kincstár pénzügyi hatósági ellenőrzést végez a jogosultság és a szabályszerűség feltételeinek a meglétéről. Ellenőrzés típusai: Előzetes – munkafolyamatba épített – ellenőrzés: az igénylés és elszámolás dokumentumai alapján Folyamatba épített ellenőrzés: a finanszírozást támogató informatikai rendszerbe épített ellenőrzés. Az utólagos helyszíni ellenőrzés szerepe lényegesen nőtt: céljelleggel a közoktatási ágazatban kötelező: ha az elszámoláskori létszám 10%-ot meghaladó mértékben lecsökken az igénylési létszámokhoz képest, vagy ha a befizetési kötelezettség 10%-kal meghaladja a jogosultság szerinti támogatás összegét, szükség szerinti ellenőrzés: évközi megszűnés esetén, fenntartó változásakor, eseti ellenőrzések.

Nem állami humán szolgáltatások Utólagos helyszíni ellenőrzés szerepe lényegesen nőtt: a szociális ágazatban évente egyszer a tárgyévet követő évben teljes körűen: a fenntartónál, az intézménynél, évközi megszűnés esetén, fenntartó változásakor, az éves elszámolással egyidejűleg. A Kincstár közvetlenül érvényesíti a normatív támogatásból a köztartozást az intézmény tevékenységének fenntarthatóságára. A Kincstár ellenőrzési tevékenysége során 2009-ben 1,4 Mrd Ft jogosulatlan kifizetést akadályozott meg, vagy követelt vissza.

Családtámogatási ellátások ( Családi pótlék, GYES, GYET, apákat megillető munkaidő kedvezmények) A munkáltatói kifizetőhelyek megszűnésével 2008-tól a Kincstár a megállapító, kifizető és ellenőrző: korszerűbb, szakmailag pontosabb ügyintézés, több mint 2 millió jogosult integrálása egy rendszerbe, a kettős folyósítás, jogalap nélküli kifizetések kiszűrése, az ellátáshoz jutás biztonsága nő, költségvetési pénzek még átmenetileg sem kerülnek ki a munkáltatókhoz. Hatékonyságnövelő lépések: ügyfélbarát elektronikus ügyintézés kialakítása, az igénylőknél banki folyószámlára utalás választásának ösztönzése.

C Családtámogatási ellátások (C Családi pótlék, GYES, GYET, apákat megillető munkaidő kedvezmények) A Kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél ellenőrizheti. Előzetes: a jogosultságot megalapozó igazolások vizsgálata, az előzmények áttekintése, döntést követően négy szem elve szerinti felülvizsgálat. Folyamatba épített: a családi pótlékra, a gyermekgondozási támogatásra jogosító gyermek után egyidejűleg nem történt-e többszöri kifizetés, ugyanazon személy egyidejűleg nem részesült-e több helyről ellátásban. Utólagos: kifizetések utólagos ellenőrzése, helyszíni ellenőrzések. A Kincstár ellenőrzési tevékenysége során 2009-ben 765,1 millió Ft jogosulatlan kifizetést akadályozott meg, vagy követelt vissza.

A Gáz- hő- és távhő- támogatás A lakossági energiafelhasználás szociális alapú támogatást igénylők száma a jogosultság szigorítás és a következetes kincstári ellenőrzés miatt csökkent (2007-ben 2,3 millió, 2008-ban 1,9 millió, 2009-ben 1,6 millió). Jogosultság: több adat szükséges a jogosultság igazolásához: háztartástagok vonatkozásában adóazonosító jel, társasházak esetében valamennyi lakásra és annak fogyasztási hányadára vonatkozó adatok. pontosabb a jövedelem-meghatározás, a támogatással összefüggő adatkezelési, adatnyilvánítási és továbbítási rendelkezések szabályozottá váltak (az ellenőrzés feltételei javultak), a jogosulatlan igénybevétel szankcionáltabb (a jegybanki alapkamat kétszerese, bírság). Az ellenőrzés módja adategyeztetés: APEH-hal KEK KH-val A Kincstár ellenőrzési tevékenysége során 2009-ben 634 millió Ft jogosulatlan kifizetését akadályozott meg, vagy követelt vissza.

A Gáz- hő- és távhő- támogatás Szolgáltatók ellenőrzése: Utólagos (formai, eljárási, nyilvántartási eltérések kiszűrése): helyszíni, dokumentumok utólagos vizsgálata. Folyamatba épített Előzetes igénylések ellenőrzése Feltárt hiányosságok: jogszabályi előírásoknak nem megfelelő analitika vezetése, könyvviteli elszámolás hiányosságai, nem megfelelő dokumentáltság, támogatás szabálytalan érvényesítése. A Kincstár ellenőrzési tevékenysége során 2009-ben 1,1 Mrd Ft jogosulatlan kifizetést akadályozott meg, vagy követelt vissza. Pénzügyi teljesítés elhalasztása

Lakáscélú állami támogatások ellenőrzése Cél: A jogosulatlan (többszöri) támogatás-igénybevétel kiszűrése. Pénzügyi ellenőrzés: Előzetes ellenőrzés: informatikai nyilvántartó és ellenőrző rendszer működtetésével a szerződés adatai alapján (jogosulatlan igénybevételről visszajelzés a hitelintézetnek). Utólagos ellenőrzés 2008. január 1-jétől (a támogatást folyósító hitelintézetnél): a hitelintézeti elszámolás ellenőrzése, a hitelintézeti elő- és utóvizsgálati kötelezettség ellenőrzése, a hitelintézeti megbízási szerződésben foglaltak ellenőrzése. Hatósági jogkörben végzett ellenőrzés (2008. január 1-jétől): hitelintézeti elutasítás esetén jogorvoslat, támogatott személyek igényjogosultságának utólagos/helyszíni vizsgálata. A Kincstár az eljárások keretében: jogosulatlan igénybevétel esetén rendelkezik a visszafizetésről, illetve kezdeményezi a végrehajtást, jogvitákban, peres eljárásokban képviseli az államot. A Kincstár ellenőrzési tevékenysége során 2009-ben 3,2 Mrd Ft jogosulatlan kifizetést akadályozott meg, vagy követelt vissza.

A hazai és uniós pályázatos támogatások Cél: a jogszabályi megfelelés és az adott részfeladat megvalósítására jóváhagyott pénzügyi-szakmai mutatók ellenőrzése Az ellenőrzések típusai: Előzetes: a támogatási szerződés megkötését, esetleg a döntést is megelőzően (hazai pályázatok), Közbenső: a megvalósítás, finanszírozás folyamata alatt (hazai, uniós pályázatok), Záró: a szerződés lejárta, a finanszírozás lezárása után (hazai, uniós pályázatok), Utóellenőrzés: a projekt lezárását, befejezését követően, a fenntartásra irányulóan (hazai pályázatok). Az ellenőrzések megállapításának jogkövetkezményei: megelőlegezési jellegű kifizetés nem lehetséges, jogosulatlan átutalás kifizetését megakadályozza, a nem jóváhagyott szakmai programokhoz kapcsolódó átutalások visszautasítása. A Kincstár ellenőrzési tevékenysége során 2009-ben 1 Mrd Ft jogosulatlan kifizetést akadályozott meg, vagy követelt vissza.

Uniós források kincstári ellenőrzései Az EU 2007-2013. programozási időszakra valamennyi operatív program esetében: a közreműködő szervezetekre átruházott feladatok végrehajtásának ellenőrzése (minőségbiztosítása) az irányító hatóságok feladata → Kincstárt bevonhatják, közreműködő szervezetekkel közösen vagy önállóan helyszíni ellenőrzések lefolytatása (kapacitás-kiegészítésként). Cél: minőségbiztosítás megszilárdítása Eredmények: EMIR rendszer feltöltöttségének minőségi javulása, közreműködő szervezetek irányító hatóságok általi minősítésének elindítása, helyszíni ellenőrzésekben kapacitások biztosítása, azok audit szemléletű lefolytatása.

A központosított illetményszámfejtés (KIR) A kincstári kör számára alkalmazása 2009-től kötelező, a helyi önkormányzatok számára térítésmentesen igényelhető. Jelenleg 797,7 ezer főből több mint 673 ezer részére számfejt a központi rendszer, a többiek a Kincstár által előírt adatszolgáltatást teljesítik. A KIR a közszolgálatban foglalkoztatottak bér- és létszámgazdálkodásának eszköze: bérek, levonások és közterhek elszámolása, bevallások elkészítése, személyi juttatások könyvelése, munkaügyi és más statisztikai adatszolgáltatás. A KIR ellenőrző funkciói: formai, alaki ellenőrzés (intézményektől beérkező okiratok), jogszerűségi ellenőrzés (TB és családtámogatási ellátások jogosultsága), számszaki ellenőrzés (összefüggés-vizsgálat számított adatok, bevallások, adatszolgáltatások).

A központosított illetményszámfejtés (KIR) A KIR kincstári körben történő teljes körű bevezetésének és továbbfejlesztésnek célja: a nettó finanszírozás a központi költségvetési szervek teljes körében, gazdaságosabban végzett illetményszámfejtés (a személyi juttatás, a közterhek, az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások pénzügyi teljesítése, elszámolása és bevallása), teljes körű humánpolitikai és munkaügyi feladatokat támogató információs rendszer kiépítése, az államháztartás integrált pénzügyi információs rendszerében működő illetményszámfejtő rendszer a teljes közszolgálatban, a személyi juttatások és közterheik kifizetés előtti teljes körű ellenőrzésének biztosítása.

Kincstári biztosi tevékenység A kincstári biztos a pénzügyi igazgatás ellenőrzésének eszköze, tevékenysége nem nevezhető hagyományos pénzügyi ellenőrzési feladatnak. A kincstári biztos feladata: likviditási válság feltárása, az adóssághelyzet okainak vizsgálata, a gazdálkodási folyamat teljes mélységű áttekintése, folyamatba épített és előzetes ellenőrzés külön ellenjegyzési jogosultsággal (csak a Biztos ellenjegyzésével teljesíthető kifizetés) . A kincstári biztos jogosítványai: nyilvántartások elrendelése, szabályozás (intézménnyel közösen), a szervezet átalakítása, intézkedési terv készítése.

Kincstári biztosi tevékenység A Kincstári biztosok az eltelt tizenhárom év során több mint 56 alkalommal, több mint 20 Mrd Ft tartozás felszámolásában, illetve keletkezésének megakadályozásában vettek részt. Új feladat keletkezett a felsőoktatási törvény módosításával 2006. március 1-jétől: a Kincstár felsőoktatási kincstári megbízottat delegál a szenátusok mellett működő gazdasági tanácsokba, a megbízottak a tanácsok törvényi jogosultságainak megfelelően előzetes kontrollt gyakorolnak az autonóm intézmények döntései előtt, a közpénzek hatékony és gazdaságos felhasználása érdekében.

Kincstári monitoring A Kincstár belső működésének ellenőrzését szolgáló rendszer FEUVE: az államháztartási kontrollrendszer folyamatosan megvalósuló eleme. Általános monitoring: havi rendszerességgel vizsgálja a szakterületek legfontosabb teljesítési mutatóit (hatósági ügyek intézésének módja, határideje). Szabálytalanság kezelés: kiemelt esetben azonnal, egyébként negyedévente információt nyújt a szabálytalanságok bekövetkezéséről és az intézkedések nyomon követéséről. Kockázatelemzés: évenkénti átdolgozása és lefolytatása. Hagyományos belső ellenőri vizsgálatok.

Új kincstári feladatok 2009. évi többlet feladatok: természetben nyújtandó családi pótlék kezeléséhez önkormányzati családtámogatási folyószámlát vezet (2009 szeptemberétől), kincstárnoki rendszert működtet (2009 szeptemberétől). 2010. januártól új feladatok: a Kincstár nyilvántartja és kifizetéskor ellenőrzi a költségvetési rend szerint gazdálkodók minden 1 millió Ft feletti kötelezettség vállalását adatszolgáltatásuk alapján, ellenőrzi a rehabilitációs foglalkoztatási támogatás felhasználását, építtetői fedezetkezelést végez, másodfokon eljárhat a nem állami, nem önkormányzati szociális fenntartók állami támogatással kapcsolatos ügyeiben, a költségvetési szervek lakástámogatási számláit vezetheti, az Áht. lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok gazdálkodásukhoz a Kincstárban pénzforgalmi számlát nyithassanak, vezettethessenek.

Rehabilitációs foglalkoztatási támogatás A Kincstár feladata 2010-től (177/2005. (IX.12.) Korm.rend.) a szerződéskötést követő pénzügyi ellenőrzés A szerződéskötést követő kincstári feladatok: az előleg jogosságának ellenőrzése és kifizetés, elszámolások ellenőrzése, a támogatások kifizethetőségének jóváhagyása. Az ellenőrzés módja: folyamatba épített ellenőrzés informatikai támogatással, helyszíni ellenőrzések lefolytatása.

Építtetői fedezetkezelés A Kincstár a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében fedezetkezelői feladatokat végez. Cél: az építési szerződésekben előírt fizetési kötelezettséghez a biztosíték megteremtése, szabályozott és ellenőrzött kifizetések. A fedezetkezelő kizárólagos rendelkezésére kell bocsájtani a szerződésben előírt és a fővállalkozó által nyújtott teljesítési biztosítékot. Feladat: a fővállalkozó kivitelezőt tájékoztatni kell a rendelkezésre álló fedezetről, valamennyi érintett alvállalkozót értesíteni kell, hogy az adott építési szakaszra az elvégzett munka ellenértéke elkülönítve rendelkezésre áll, ennek megfelelően történik a leigazolt teljesítések szerinti számlák kiegyenlítése az esedékesség napján.

Építtetői fedezetkezelés Az állampénztári irodák többszintű ellenőrzési feladatai: Források kezelése: az építtető által rendelkezésre bocsájtott mobil pénzeszközök (értékpapírok) megléte, annak „0” kockázatú besorolhatósága, a hitelszerződésekben az ütemezett utalások és az építési szerződésben ütemezett kifizetések összhangja, támogatási szerződések (döntések) és a finanszírozási feltételek megléte, a költségvetési források elfogadhatóságának, folyósítási feltételeinek ellenőrzése, saját források igazolására, zárolására. A felkínált fedezetek elfogadhatósága: a mobil pénzeszközök (értékpapírok) értéke, a Kincstárra átruházott rendelkezési jog érvényesíthetősége, a hitelszerződésekben rögzített hitelfolyósítási feltételek, a támogatási szerződésekben előírt folyósítási feltételek, a költségvetési források elkülönítése és nyilvántartása, a saját forrás befizetése, az összes fedezet nyilvántartásba vételének elvégzése. Az alvállalkozói nyilvántartásból a visszatartási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó információk. A számlák formai – és tartalmi kellékeinek ellenőrzése. A kiszámlázott díj és teljesítésigazolás összhangjának biztosítása. A vitatott követelési döntések dokumentumainak vizsgálata.

Önkormányzati családtámogatási folyószámla A természetben nyújtandó családi pótlék kezeléséhez önkormányzati folyószámla vezetés (2009 szeptemberétől): A jegyző intézkedik a családi pótlék meghatározott mértékének természetbeni formában történő nyújtásához a számla megnyitásáról, kezeléséről. Az igazgatóság a jegyzői végzést követően intézkedik a megfelelő összeg folyószámlára utalásáról. A Kincstár a számla tételes forgalmáról az önkormányzatot számlakivonattal értesíti. Alapvetően jegyzői felelősségben történik az ellenőrzés, a Kincstár folyamatba épített pénzforgalmi ellenőrzést végez.

Önkormányzati számlavezetés Az Áht. lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy gazdálkodásukhoz a Kincstárban pénzforgalmi számlát nyissanak. A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat pénzforgalmi számlát – a meghatározott kivételekkel – egy belföldi hitelintézetnél vagy a Kincstárban nyithat, és csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet. A Kincstár a pénzforgalomnál folyamatba épített ellenőrzést végez. Előnyök: Az önkormányzatoknál: az állami támogatás azonnali jóváírása a számlán, kedvező számlavezetési költségek. Az állam esetében: a KESZ likviditása javul, a pénzforgalmi folyamatok átláthatósága biztosított, a kincstári ellenőrzés hatékonysága nő.

Kincstárnoki rendszer A kincstárnok kirendelhető: a központi költségvetési szervhez, a központi és fejezeti kezelésű előirányzathoz, az elkülönített állami pénzalap valamennyi előirányzatához. Feladata: A kincstárnok figyelemmel kíséri a gazdálkodást: a források felhasználásának és a feladatoknak az összhangját, a szállítói tartozásállomány és a vevőállomány alakulását, a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedéseket. Haladéktalanul köteles egyeztetést kezdeményezni: a célszerűtlen, nem szükségszerű, nem időszerű fedezet nélküli kötelezettségvállalásról, a célszerűtlen vagy időszerűtlen kifizetésről. A tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv és a pénzügyminiszter felé.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!