SZÁMVITEL I. 1. BLOKK

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Előfeltételek: írás, pénz Cash-flow típusú számbavétel Vagyontípusú számbavétel Eredménytípusú számbavétel Kettős könyvvitel: vagyon, profit, pénz Kettős könyvvitel Európában: Fibonacci

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK 1494. Pacioli (1445? – 1517): „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” (Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) → kereskedelmi (kettős) könyvvitel Perszonális számlaelmélet: „aki kap az tartozik, aki ad az követel”

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK J. Gottlieb: mérleg (1546) Ipari forradalom Tulajdonosi és munkaszervezet szétválása Külső finanszírozás megjelenése Materiális számlaelméletek (XIX. század 2. felétől) E. Schmalenbach: üzemi számvitel, négyszámlasoros elmélet, számlakeret (1927) Mérlegelméletek (XX. század)

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Nemzeti szabályozások (nemzeti GAAP) kialakulása, megerősödése - kontinentális típusú (állami, jogszabály) - angolszász típusú (szakmai, szokvány) Országokon átnyúló számviteli rendszerek megjelenése - US General Accepted Accounting Principles (1934 – 1973 – …) - International Accounting Standards (1973) → - International Financial Reporting Standards (2001)

JELEN ÉS A JÖVŐ? Globális vállalatok Tudásalapú vállalatok Világstandard kialakítása (IAS/IFRS vs. US GAAP) EU-ban: IAS/IFRS elfogadása Tudásalapú vállalatok Kvalitatív termelési tényezők (tudástőke, információs tőke, szervezeti tőke) térnyerése Hagyományos könyvviteli elszámolás válsága?

Teljesítmények Erőforrások Eszközök Szolgáltatások Munkaerő információ ÁLLAM TULAJDONOS HITELEZŐK Adók Befektetés (tőke) Hitel Hozam (osztalék) Tőke + hozam (kamat) PÉNZ SZÁLLÍTÓK VEVŐK Erőforrások Eszközök Szolgáltatások Munkaerő információ Működés: VAGYON Teljesítmények EREDMÉNY

SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SZIR) FOGALMA eljárások, módszerek, technikák, szabályok, szokványok együttese, amely alkalmas a vagyon megragadására, kimutatására alkalmas a vagyonban bekövetkezett változások megragadására, feldolgozására, megbízható és valós információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a gazdálkodó érdekhordozói körének

VAGYON rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége. „…azon jelenségek összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatóak, értékelhetőek és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak” (Baricz-Róth [2002]). „az erőforrások minden olyan formája, amely a társadalmi-gazdasági alakulat értékítélete alapján tényszerű szükséglet kielégítést teljesít a gazdasági alkalmazási rendszerek (vállalatok) felületén, az vagyonként határozódhat meg” (Malasics [2002]).

VAGYONVÁLTOZÁSOK = gazdasági események A működési folyamat egyes jelenségei az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek pénzértékben kifejezhetők és hitelt érdemlő módon igazolhatóak

INFORMÁCIÓK KVALITATÍV INFORMÁCIÓK KVANTITATÍV INFORMÁCIÓK SZÁMVITELI NEM SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK PÉNZÜGYI SZÁMVITEL VEZETŐI SZÁMVITEL

GAZDÁLKODÓ A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság szereplői tájékoztatást igényelnek Vállalkozások Államháztartás szervezetei MNB Egyéb szervezetek

ÉRDEKHORDOZÓI KÖR Külső Belső Összefogja mindazon szereplőt, akik a gazdálkodóval annak működése és működtetése során kapcsolatban kerülnek koalíciós elmélet Külső Belső Tulajdonosok, befektetők, Hitelezők, hatóságok (állam) közvélemény Menedzserek Munkavállalók igazgatóság PÉNZÜGYI SZÁMVITEL Pénzügyi információk szolgáltatása, standardizált kimutatásokon keresztül a külső érdekhordozók részére VEZETŐI SZÁMVITEL Pénzügyi és nem pénzügyi információk szolgáltatása nem standardizált kimutatásokon keresztül a belső érdekhordozók részére

Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel HATÓKÖR Teljes gazdálkodó Egy részterület TAGOLTSÁG Jelentős mértékben aggregált Részletezett ORIENTÁCIÓ Elszámolás orientált: rögzít, nyilvántart, tudomásul vesz Döntésorientált: tervez, előre jelez, befolyásol, javasol JELLEG Reproduktív, követő Kreatív, preventív CÉL Beszámolás tényadatok alapján Döntések megalapozása IDŐTÁV Visszatekintő: múlt Előretekintő: jövő INFORMÁCIÓ Csak pénzügyi Pénzügyi és működési/naturális SZABÁLYOZÁS Kötelező, kötött (külső) Kötetlen (belső) 2000. évi C. törvény a számvitelről

MEGFIGYEL, FELJEGYEZ FELDOLGOZ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT INFORMÁL A SZIR FELÉPÍTÉSE, A SZÁMVITELI TRANSZFORMÁCIÓ MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK, JELENSÉGEK (GAZDASÁGI ESEMÉNYEK) BIZONYLATI REND MEGFIGYEL, FELJEGYEZ KÖNYVVEZETÉS FELDOLGOZ BESZÁMOLÓ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT KÖNYVVIZSGÁLAT NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL INFORMÁL

BIZONYLATOK Fogalma: a gazdálkodó által kiállított, készített, vagy a gazdálkodóval kapcsolatban álló érdekhordozó által kiállított, készített okmány, amely valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készült, és amely rendelkezik a törvény által meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel (függetlenül az előállítási módjától): Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági határozat stb. stb. bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani bizonylati fegyelem: a bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell megőrzése: legalább 8 évig (eredeti vagy elektronikus formában) Fajtái, tartalma: lásd Könyvviteltan jegyzet (3.1. fejezet) és a számviteli politika témakörnél

KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) módszertan, amellyel zárt rendszerben, szervezett keretek között, ellenőrizhetően, áttekinthetően rögzítjük a gazdálkodók életében bekövetkező gazdasági eseményeket. Más szavakkal: olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően – lezárják. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló (egyik) dokumentum FORMÁI egyszeres könyvvitel: csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett változások rögzítése zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet) kettős könyvvitel: a teljes vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése (naturál szemlélet).

Beszámoló: a gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített összevont, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum Könyvvizsgálat: annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, azaz megbízható és valós összképet ad a gazdálkodóról Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel Részletesen lásd a számviteli politika témakörnél

Számviteli transzformáció: leképezés, amelynek tárgya a vagyon és annak változásai Statikus Dinamikus MÉRLEG KÖNYVVEZETÉS

A MÉRLEG Vagyonkimutatás, írásos számviteli okmány, amely Előírt struktúrában Összevontan és pénzértékben Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan Kettős vetületben (eszköz és forrás) Jeleníti meg a vállalkozás vagyonát. Hitelesítő okmánya: leltár (a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és értékben is) és a könyvvitel

TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN

MÉRLEGKÉPESSÉG azok a szempontok, kritériumok, amelyek alapján eldöntjük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül: AKTIVÁLÁSI ÉS PASSZÍVÁLÁSI KRITÉRIUMOK ESZKÖZ FORRÁS A vagyon megjelenési formája A vagyon finanszírozási formája

MÉRLEGKÉPESSÉGI KRITÉRIUM Általános megfogalmazás (ismérvek) Nincs tételes felsorolás (nem standardizált) Gazdálkodói mozgástér nagy Angolszász szabályozás Tételes felsorolás Vagyon elemei a tételes felsorolás eredményeképpen definiálódnak: mindenki számára egységesen Minimális gazdálkodói mozgástér Kontinentális szabályozás Magyarországon a számviteli törvény keretében

ESZKÖZ Általános meghatározás (ismérvek) múltbeli események eredményeként keletkező, a vállalkozás által ellenőrzött erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni hány periódusban? Befektetett eszközök Forgóeszközök

FORRÁS elemei KÖTELEZETTSÉG: múltbeli eseményekből eredő meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi (SAJÁT) TŐKE: a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány Jegyzett tőke Tartalékok Hány periódus múlva? HOSSZÚ LEJÁRATÚ RÖVID LEJÁRATÚ

EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK FORGÓESZKÖZÖK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK NYE- RE- SÉG TÁRSASÁGI ADÓ OSZTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE FORGÓESZKÖZÖK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK VESZTESÉG RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK – MSZE

ÉRTÉKTAN Mérlegképes vagyonrészek beárazása, amely a mérleg céljától függ ÉRTÉKELÉSI ELVEK realizációs elv időérték elve hozadékérték elve bekerülési (múltbeli) érték napi (aktualizált) érték jövőbeni (terv) érték ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK +/– ÉRTÉKKORREKCIÓK

egyező mérleg főösszeg TAGOLÁSTAN Vagyonrészek elhelyezése alapján Kétoldalas mérleg (kontinentális forma) ESZKÖZÖK FORRÁSOK E1 F1 E2 F2 . . . . Ei Fj En Fm n m ∑ Ei ∑ Fj i=1 j=1 egyező mérleg főösszeg

Egyoldalas mérleg (angolszász forma) . Ei En - Fm - Fm-1 - Fj - F1

TAGOLÁSTAN Milyen sorrendben? újratermelési folyamatban való lekötés (tartós → rövid) likviditási sorrend szerint (rövid → tartós) Magyar szabályozás: kötött (újratermelési folyamat) Befektetett eszközök → Forgóeszközök Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek

TAGOLÁSTAN Horizontális tagolás: értékoszlopok száma legalább bázis és tárgyidőszak Magyar szabályozás: bázis + tárgy + korábbi évek helyesbítései

TAGOLÁSTAN Vertikális (mélységi) tagolás mérlegfőcsoport (nagybetű) mérlegcsoport (római szám) mérlegtétel (arab szám) Magyar szabályozás: főcsoport és csoport kötött, tételek módosíthatók

TAGOLÁSTAN Eredmény bemutatása Jellege szerint Előjeltől függően Nyereség: forrásoldalon veszteség eszközoldalon Előjeltől függetlenül Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel) Felosztás szintje szerint: Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény) Részleges felosztás után (adózott eredmény) Teljes felosztás után (osztalék levonása után)

TAGOLÁSTAN Eredmény bemutatása a gyakorlatban Magyar szabályozás Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Részleges vagy teljes felosztás után Magyar szabályozás Teljes felosztás után

ESZKÖZÖK Mérleg, 2005. 12. 31. FORRÁSOK A jelenleg érvényes (magyar) mérleg áttekintése ESZKÖZÖK Mérleg, 2005. 12. 31. FORRÁSOK A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem … III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D. EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E ) = FORGÓTŐKE G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+/-F) = MŰKÖDŐTŐKE

H. EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. CÉLTARTALÉKOK J. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény VEGYÜK ÉSZRE! MÉRLEG FŐÖSSZEG = A+B+C vagy D+E+H+I+J G = H+I+J

A vagyonváltozások megragadása → KÖNYVVITEL Gazdasági események és hatása a mérlegre (a vagyonra) az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek hitelt érdemlően igazolható értékben (forintban) kifejezhető Rendszerezés: a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján

0. Kiinduló (nyitó) helyzet Alapítottunk egy kft-t 1.000 egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát Eszközök M0, 2005. 09. 12. Források Jegyzett tőke 1 000 Pénzeszközök 1 000 ∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000

1. esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel. Hatása a mérlegre: Eszközök M1, 2005. ……. Források Jegyzett tőke 1 000 Áruk (0+100) 100 Pénzeszközök (1000-100) 900 ∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000 eszközforgás Általános képlete: E0 + X – X = F0 ahol X az adott gazdasági esemény forintban kifejezett értéke

2. esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel. Hatása a mérlegre: Eszközök M2, 2005. ……. Források Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk 100 Pénzeszközök 900 Szállítók 500 ∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500 Tőkebevonás Általános képlete: E1 + X = F1 + X

3. esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből. Hatása a mérlegre: Eszközök M3, 2005. ……. Források Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk 100 Hitelek 500 Pénzeszközök 900 Szállítók (500-500) 0 ∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500 Forráskörforgás Általános képlete: E2 = F2 + X – X

4. esemény: bankhitel visszafizetése. Hatása a mérlegre: Eszközök M4, 2005. ……. Források Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk 100 Hitelek (500-500) 0 Pénzeszközök (900-500) 400 ∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000 Tőkekivonás Általános képlete: E3 – X = F3 – X

ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RENDSZEREZÉSE Vagyon (mérleg főösszege) nem változik Eszközforgás Forráskörforgás Vagyon (mérleg főösszege) változik Tőkebevonás Tőkekivonás

Eszközök M5, 2005. ……. Források ∑ Eszközök 1.020 ∑ Források 1.000 5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a vevő készpénzben fizet. Hatása a mérlegre: Eszközök M5, 2005. ……. Források Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk (100-60) 40 Pénzeszközök (400+80) 480 ∑ Eszközök 1.020 ∑ Források Eredmény 20 1.000 1.020 Összetett gazdasági esemény = alapvető gazdasági események összege

EREDMÉNYKÉPZŐDÉS MODELLEZÉSE NETTÓ MÓDSZER (E4 - X + X) + Y= F4 + Y ahol X az eszközforgást jelenti (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 20) BRUTTÓ MÓDSZER (E4 - X) + Y = (F4 – X) + Y ahol X a tőkekivonást jeleni (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 80)

A kettős könyvelés alapjai Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés) szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze. olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük

A főkönyvi számla modellezése Tartozik szám, megnevezés Követel Hivatkozás Összeg Hivatkozás Összeg

KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK T oldalra való könyvelés: Terhelés K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés) T oldalra könyvelt tételek összege Tartozik forgalom (TF) K oldalra könyvelt tételek összege Követel forgalom (KF) A TF és KF különbsége Egyenleg Ha TF > KF Tartozik egyenleg (TE) Ha TF < KF Követel egyenleg (KE)

EGYENLEG időpontja szerint nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1-jén), az adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított egyenleg záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31-én) mutatkozó egyenleg

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK I. A ZE és NYE különbsége Állományváltozás (ÁV) A nyitó egyenleggel számolt forgalom Halmozott forgalom (főösszegnek is nevezik) A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása) Időszaki (nettó) forgalom

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK II. A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás A nyitás elvi lényege Számla1 (nyitó)mérleg tételei … Számlan Adott mérlegtételhez több főkönyvi számla is kapcsolódhat.

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK III. A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat A zárás elvi lényege Számla1 … (záró)mérleg tételei Számlan Adott számla csak 1 mérlegtételhez kapcsolódhat.

A KÖNYVELÉS AXIÓMÁI A SZÁMLÁK TAGOLÁSI RENDSZERE + – – + ALAKI SZEMPONTBÓL Milyen szabály szerint? TARTALMI SZEMPONTBÓL Milyen vagyonrészhez kapcsolódik? AKTÍV PASSZÍV ESZKÖZ FORRÁS T K + – T K – +

AZ ESZKÖZSZÁMLÁK a mérleg eszközoldalának részletezése Aktív számlák általában T egyenlegük van T ESZKÖZSZÁMLA K NYE Időszaki növekedések (Nettó TF) Időszaki csökkenések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF

T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K ESZKÖZSZÁMLA PÉLDA T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K NYE 12 000 000 Növekedések 4 000 000 Csökkenések 7 000 000 TF 16 000 000 KF ZE 9 000 000 16 000 000 7 000 000

A FORRÁSSZÁMLÁK a mérleg forrásoldalának részletezése Passzív számlák általában K egyenlegük van T FORRÁSSZÁMLA K NYE Időszaki csökkenések (Nettó TF) Időszaki növekedések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF

FORRÁSSZÁMLA PÉLDA T SZÁLLÍTÓK K NYE 7 000 000 Csökkenések 40 000 000 Növekedések 35 000 000 TF KF 42 000 000 ZE 2 000 000 40 000 000 42 000 000

A KÖNYVELÉS SZABÁLYAI Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben, milyen irányú változás történt, és ezt a változást (gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye Könyvelés: a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel alapján Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák

5a. 80 5a. 80 E NYITÓMÉRLEG F PÉNZESZKÖZ 1000 JEGYZETT TŐKE 1000 ÖSSZESEN 1000 ÖSSZESEN 1000 T PÉNZ K T Jegyzett tőke K Ny. 1000 Ny 1000 T ÁRUK K T ÉPÜLETEK K 1. 100 1. 100 5b. 60 2. 500 Z. 500 Z. 1000 5a. 80 4. 500 Z. 40 Z. 480 T SZÁLLÍTÓK K T HITELEK K T EREDMÉNY K 3. 500 2. 500 4. 500 3. 500 5b. 60 5a. 80 Z. 20 E ZÁRÓMÉRLEG F ÉPÜLETEK 500 JEGYZETT TŐKE 1000 ÁRUK 40 EREDMÉNY 20 PÉNZESZKÖZ 480 ÖSSZESEN 1020 ÖSSZESEN 1020

A KETTŐS KÖNYVELÉS ALAPSZABÁLYA minden gazdasági eseményt (legalább) két számlán, mégpedig az egyiknek a T oldalán, a másiknak a K oldalán, ugyanazzal az összeggel kell könyvelni.