SZÁMVITEL I. 1. sillabusz (A kettős könyvvitel alapjai)

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL I. 1. sillabusz (A kettős könyvvitel alapjai)"— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL I. 1. sillabusz (A kettős könyvvitel alapjai)

2 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Előfeltételek: írás, pénz
Cash-flow típusú számbavétel Bevételek és kiadások időrendi feljegyzése Vagyontípusú számbavétel Javak leltárszerű feljegyzése Eredménytípusú számbavétel Vagyonváltozások okainak feltárása, kockázatvállalás Kettős könyvvitel: vagyon, profit, pénz együttes elszámolása Kettős könyvvitel Európában: Fibonacci © Deák István

3 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK 1494. Pacioli (1445? – 1517): „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” (Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) → kereskedelmi (kettős) könyvvitel Perszonális számlaelmélet: „aki kap az tartozik, aki ad az követel” © Deák István

4 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK J. Gottlieb: mérleg (1546) Ipari forradalom
Tulajdonosi és munkaszervezet szétválása Külső finanszírozás megjelenése Materiális számlaelméletek (XIX. század 2. felétől) E. Schmalenbach: üzemi számvitel, négyszámlasoros elmélet, számlakeret (1927) Mérlegelméletek (XX. század) © Deák István

5 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Nemzeti szabályozások (nemzeti GAAP) kialakulása, megerősödése - kontinentális típusú (állami, jogszabály) - angolszász típusú (szakmai, szokvány) Országokon átnyúló számviteli rendszerek megjelenése - US General Accepted Accounting Principles (1934 – 1973 – )Általánosan elfogadott számviteli elvek az USA-ban - International Accounting Standards (1973) → - International Financial Reporting Standards (2001-) Nemzetközi Számviteli Standardok, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok

6 JELEN ÉS A JÖVŐ? Globális vállalatok Tudásalapú vállalatok
Világstandard kialakítása (IAS/IFRS vs. US GAAP) EU-ban: IAS/IFRS elfogadása (és 2005-től kötelező alkalmazása a konszolidált beszámolók szintjén) Tudásalapú vállalatok Kvalitatív termelési tényezők (tudástőke, információs tőke, szervezeti tőke) térnyerése Hagyományos könyvviteli elszámolás válsága? © Deák István

7 Teljesítmények Erőforrások Eszközök Szolgáltatások Munkaerő információ
ÁLLAM TULAJDONOS HITELEZŐK Adók Befektetés (tőke) Hitel Hozam (osztalék) Tőke + hozam (kamat) PÉNZ pénzbevételek pénzkiadások SZÁLLÍTÓK VEVŐK Erőforrások Eszközök Szolgáltatások Munkaerő információ Működés: VAGYON Teljesítmények EREDMÉNY

8 SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SZIR) FOGALMA
eljárások, módszerek, technikák, szabályok, szokványok (és szakemberek) együttese, amely alkalmas a vagyon megragadására, kimutatására alkalmas a vagyonban bekövetkezett változások megragadására, feldolgozására, megbízható és valós információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a gazdálkodó érdekhordozói körének © Deák István

9 VAGYON rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége.
„…azon jelenségek összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatóak, értékelhetőek és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak” (Baricz-Róth [2003]). „az erőforrások minden olyan formája, amely a társadalmi-gazdasági alakulat értékítélete alapján tényszerű szükséglet kielégítést teljesít a gazdasági alkalmazási rendszerek (vállalatok) felületén, az vagyonként határozódhat meg” (Malasics [2002]). © Deák István

10 VAGYONVÁLTOZÁSOK = gazdasági események
A működési folyamat egyes jelenségei az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek pénzértékben kifejezhetők és hitelt érdemlő módon igazolhatóak © Deák István

11 INFORMÁCIÓK KVALITATÍV INFORMÁCIÓK KVANTITATÍV INFORMÁCIÓK SZÁMVITELI
NEM SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK PÉNZÜGYI SZÁMVITEL VEZETŐI SZÁMVITEL © Deák István

12 GAZDÁLKODÓ A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság szereplői tájékoztatást igényelnek Vállalkozások Államháztartás szervezetei MNB Egyéb szervezetek © Deák István

13 ÉRDEKHORDOZÓI KÖR Külső Belső koalíciós elmélet
Összefogja mindazon szereplőt, akik a gazdálkodóval annak működése és működtetése során kapcsolatban kerülnek koalíciós elmélet Külső Belső Tulajdonosok, befektetők, Hitelezők, hatóságok (állam) közvélemény Menedzserek Munkavállalók igazgatóság PÉNZÜGYI SZÁMVITEL Pénzügyi információk szolgáltatása, standardizált kimutatásokon keresztül a külső érdekhordozók részére VEZETŐI SZÁMVITEL Pénzügyi és nem pénzügyi információk szolgáltatása nem standardizált kimutatásokon keresztül a belső érdekhordozók részére © Deák István

14 Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel HATÓKÖR Teljes gazdálkodó
Egy részterület TAGOLTSÁG Jelentős mértékben aggregált Részletezett ORIENTÁCIÓ Elszámolás orientált: rögzít, nyilvántart, tudomásul vesz Döntésorientált: tervez, előre jelez, befolyásol, javasol JELLEG Reproduktív, követő Kreatív, preventív CÉL Beszámolás tényadatok alapján Döntések megalapozása IDŐTÁV Visszatekintő: múlt Előretekintő: jövő INFORMÁCIÓ Csak pénzügyi Pénzügyi és működési/naturális SZABÁLYOZÁS Kötelező, kötött (külső) Kötetlen (belső) 2000. évi C. törvény a számvitelről

15 MEGFIGYEL, FELJEGYEZ FELDOLGOZ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT INFORMÁL
A SZIR FELÉPÍTÉSE, A SZÁMVITELI TRANSZFORMÁCIÓ MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK, JELENSÉGEK (GAZDASÁGI ESEMÉNYEK) BIZONYLATI REND MEGFIGYEL, FELJEGYEZ KÖNYVVEZETÉS FELDOLGOZ BESZÁMOLÓ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT KÖNYVVIZSGÁLAT NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL INFORMÁL © Deák István

16 BIZONYLATOK Fogalma: a gazdálkodó által kiállított, készített, vagy a gazdálkodóval kapcsolatban álló érdekhordozó által kiállított, készített okmány, amely valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készült, és amely rendelkezik a törvény által meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel (függetlenül az előállítási módjától): Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági határozat stb. stb. bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani bizonylati fegyelem: a bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell megőrzése: legalább 8 évig (eredeti vagy elektronikus formában) Fajtái, tartalma: lásd Könyvviteltan jegyzet (3.1. fejezet) és a számviteli politika témakörnél © Deák István

17 KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)
módszertan, amellyel zárt rendszerben, szervezett keretek között, ellenőrizhetően, áttekinthetően rögzítjük a gazdálkodók életében bekövetkező gazdasági eseményeket. Más szavakkal: olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően – lezárják. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló (egyik) dokumentum FORMÁI egyszeres könyvvitel: csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett változások rögzítése zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet) kettős könyvvitel: a teljes vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése (naturál szemlélet).

18 Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel
Beszámoló: a gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített összevont, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum Könyvvizsgálat: annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, azaz megbízható és valós összképet ad a gazdálkodóról Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel Ezeket részletesen lásd a számviteli politika témakörnél © Deák István

19 Számviteli transzformáció: leképezés, amelynek tárgya a vagyon és annak változásai
Statikus Dinamikus MÉRLEG KÖNYVVEZETÉS © Deák István

20 A MÉRLEG Vagyonkimutatás, írásos számviteli okmány, amely
Előírt struktúrában Összevontan és pénzértékben Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan Kettős vetületben (eszköz és forrás) Jeleníti meg a vállalkozás vagyonát. Hitelesítő okmánya: leltár (a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és értékben is) és a könyvvitel © Deák István

21 TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG (azonosítás)
MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN (mérés) MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN (bemutatás) © Deák István

22 MÉRLEGKÉPESSÉG azok a szempontok, kritériumok, amelyek alapján eldöntjük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül: AKTIVÁLÁSI ÉS PASSZÍVÁLÁSI KRITÉRIUMOK ESZKÖZ FORRÁS A vagyon megjelenési formája A vagyon finanszírozási formája © Deák István

23 MÉRLEGKÉPESSÉGI KRITÉRIUM
Általános megfogalmazás (ismérvek) Nincs tételes felsorolás (nem standardizált) Gazdálkodói mozgástér nagy Angolszász szabályozás Tételes felsorolás Vagyon elemei a tételes felsorolás eredményeképpen definiálódnak: mindenki számára egységesen Minimális gazdálkodói mozgástér Kontinentális szabályozás Magyarországon a számviteli törvény keretében © Deák István

24 ESZKÖZ Általános meghatározás (ismérvek)
múltbeli események eredményeként keletkező, a vállalkozás által ellenőrzött erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni hány periódusban? Befektetett eszközök Forgóeszközök © Deák István

25 FORRÁSOK elemei KÖTELEZETTSÉG: múltbeli eseményekből eredő meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi (SAJÁT) TŐKE: a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány; tagolása Jegyzett tőke Tartalékok Hány periódus múlva? HOSSZÚ LEJÁRATÚ RÖVID LEJÁRATÚ © Deák István

26 EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK FORGÓESZKÖZÖK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK NYE- RE- SÉG TÁRSASÁGI ADÓ OSZTALÉK © Deák István MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

27 EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE
FORGÓESZKÖZÖK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK VESZTESÉG RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK – MSZE © Deák István

28 ÉRTÉKTAN Mérlegképes vagyonrészek beárazása, amely a mérleg céljától függ ÉRTÉKELÉSI ELVEK realizációs elv időérték elve hozadékérték elve bekerülési (múltbeli) érték napi (aktualizált) érték jövőbeni (terv) érték érvényesítése ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK © Deák István

29 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = aktualizált bekerülési érték
+/– ÉRTÉKKORREKCIÓK Részleteket lásd a félév végén © Deák István

30 (egyező) mérleg főösszeg
TAGOLÁSTAN (1) Vagyonrészek elhelyezése alapján Kétoldalas mérleg (kontinentális forma) ESZKÖZÖK FORRÁSOK E F1 E F2 Ei Fj En Fm n m ∑ Ei ∑ Fj i= j=1 (egyező) mérleg főösszeg © Deák István

31 Egyoldalas mérleg (angolszász forma)
. Ei En - Fm - Fm-1 - Fj - F1 Végösszege elvileg 0, de vö. saját tőke általános definíciójával! © Deák István

32 TAGOLÁSTAN (2) Milyen sorrendben?
újratermelési folyamatban való lekötés (tartós → rövid) likviditási sorrend szerint (rövid → tartós) Magyar szabályozás: kötött (újratermelési folyamat) Befektetett eszközök → Forgóeszközök Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek © Deák István

33 TAGOLÁSTAN (3) Horizontális (szélességi) tagolás: értékoszlopok száma
legalább bázis és tárgyidőszak Magyar szabályozás: bázis + tárgy + korábbi évek helyesbítései © Deák István

34 TAGOLÁSTAN (4) Vertikális (mélységi) tagolás
mérlegfőcsoport (nagybetű) mérlegcsoport (római szám) mérlegtétel (arab szám) Magyar szabályozás: főcsoport és csoport kötött, tételek módosíthatók © Deák István

35 TAGOLÁSTAN (5) Eredmény bemutatása Jellege szerint
Előjeltől függően Nyereség: forrásoldalon veszteség eszközoldalon Előjeltől függetlenül Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel) Felosztás szintje szerint: Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény) Részleges felosztás után (adózott eredmény) Teljes felosztás után (osztalék levonása után) © Deák István

36 VESZTESÉG BEMUTATÁSA Eszközoldalon Forrásoldalon Tárgyi eszköz 5.000
Készletek Pénzeszköz Eredmény Jegyzett tőke Kötelezettségek Eszközök összesen Források összesen Tárgyi eszköz Készletek Pénzeszköz Jegyzett tőke Kötelezettségek Eredmény Eszközök összesen Források összesen © Deák István

37 TAGOLÁSTAN (6) Eredmény bemutatása a gyakorlatban Magyar szabályozás
Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Részleges vagy teljes felosztás után Magyar szabályozás Teljes felosztás után © Deák István

38 ESZKÖZÖK Mérleg, 2005. 12. 31. FORRÁSOK
A jelenleg érvényes (magyar) mérleg áttekintése ESZKÖZÖK Mérleg, FORRÁSOK A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem … III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

39 A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D. EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E ) = FORGÓTŐKE G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+/-F) = MŰKÖDŐTŐKE © Deák István

40 H. EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. CÉLTARTALÉKOK J. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény VEGYÜK ÉSZRE! MÉRLEG FŐÖSSZEG = A+B+C vagy D+E+H+I+J G = H+I+J © Deák István

41 A vagyonváltozások megragadása → KÖNYVVITEL
Gazdasági események és hatása a mérlegre (a vagyonra) az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek hitelt érdemlően igazolhatók értékben (forintban) kifejezhetők Rendszerezés: a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján © Deák István

42 0. Kiinduló (nyitó) helyzet
Alapítottunk egy kft-t egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát Eszközök M0, Források Jegyzett tőke Pénzeszközök ∑ Eszközök ∑ Források Bizonylata: társasági szerződés © Deák István

43 1. esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel.
Hatása a mérlegre (bizonylata: készpénzfizetési számla) Eszközök M1, …… Források Jegyzett tőke Áruk (0+100) Pénzeszközök ( ) ∑ Eszközök ∑ Források eszközforgás Általános képlete: E0 + X – X = F0 ahol X az adott gazdasági esemény forintban kifejezett értéke © Deák István

44 2. esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel.
Hatása a mérlegre (bizonylata: számla) Eszközök M2, …… Források Épületek Jegyzett tőke Áruk Pénzeszközök Szállítók ∑ Eszközök ∑ Források Tőkebevonás Általános képlete: E1 + X = F1 + X © Deák István

45 3. esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből.
Hatása a mérlegre (bizonylata: bankszámla-kivonat) Eszközök M3, …… Források Épületek Jegyzett tőke Áruk Hitelek Pénzeszközök Szállítók ( ) ∑ Eszközök ∑ Források Forráskörforgás Általános képlete: E2 = F2 + X – X © Deák István

46 4. esemény: bankhitel visszafizetése.
Hatása a mérlegre (bizonylata: bankszámla-kivonat) Eszközök M4, …… Források Épületek Jegyzett tőke Áruk Hitelek ( ) Pénzeszközök ( ) ∑ Eszközök ∑ Források Tőkekivonás Általános képlete: E3 – X = F3 – X © Deák István

47 ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RENDSZEREZÉSE
Vagyon (mérleg főösszege) nem változik Eszközforgás Forráskörforgás Vagyon (mérleg főösszege) változik Tőkebevonás Tőkekivonás © Deák István

48 Eszközök M5, 2006. ……. Források ∑ Eszközök 1.020 ∑ Források 1.000
5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a vevő készpénzben fizet. Hatása a mérlegre (bizonylata a számla) Eszközök M5, …… Források Épületek Jegyzett tőke Áruk (100-60) 40 Pénzeszközök (400+80) ∑ Eszközök ∑ Források Eredmény 1.000 1.020 Összetett gazdasági esemény = alapvető gazdasági események sorozata

49 EREDMÉNYKÉPZŐDÉS MODELLEZÉSE
NETTÓ MÓDSZER (E4 - X + X) + Y= F4 + Y ahol X az eszközforgást jelenti (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 20) BRUTTÓ MÓDSZER (E4 - X) + Y = (F4 – X) + Y ahol X a tőkekivonást jeleni (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 80) © Deák István

50 A kettős könyvelés alapjai
Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés) szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze. olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük © Deák István

51 A főkönyvi számla modellezése: a főkönyvi számlavázlat
Tartozik szám, megnevezés Követel Hivatkozás Összeg Hivatkozás Összeg © Deák István

52 KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK
T oldalra való könyvelés: Terhelés K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés) T oldalra könyvelt tételek összege Tartozik forgalom (TF) K oldalra könyvelt tételek összege Követel forgalom (KF) A TF és KF különbsége: Egyenleg © Deák István

53 EGYENLEG fajtái Egyenleg jellege szerint Egyenleg időpontja szerint
Tartozik egyenleg (TE) Ha TF > KF Követel egyenleg (KE) Ha TF < KF Egyenleg időpontja szerint nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1-jén), az adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított egyenleg záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31-én) mutatkozó egyenleg © Deák István

54 TOVÁBBI ALAPFOGALMAK I.
Halmozott forgalom A nyitó egyenleggel számolt forgalom Időszaki (nettó) forgalom A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása) Állományváltozás (ÁV) Időponti adatokból: ZE – NYE Időszaki adatokból: Időszaki forgalmak különbsége ÁV = ZE – NYE ZE = NYE + Növ. – Csökk. ÁV = (NYE + Növ. – Csökk) – NYE, tehát ÁV = Növ. – Csökk. © Deák István

55 TOVÁBBI ALAPFOGALMAK II.
A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás A nyitás elvi lényege Számla1 (nyitó)mérleg tételei … Számlan Adott mérlegtételhez több főkönyvi számla is kapcsolódhat. © Deák István

56 TOVÁBBI ALAPFOGALMAK III.
A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat A zárás elvi lényege Számla1 … (záró)mérleg tételei Számlan Adott számla csak 1 mérlegtételhez kapcsolódhat. © Deák István

57 A KÖNYVELÉS AXIÓMÁI A SZÁMLÁK TAGOLÁSI RENDSZERE + – – +
ALAKI SZEMPONTBÓL Milyen szabály szerint? TARTALMI SZEMPONTBÓL Milyen vagyonrészhez kapcsolódik? AKTÍV PASSZÍV ESZKÖZ FORRÁS T K – T K – © Deák István

58 AZ ESZKÖZSZÁMLÁK a mérleg eszközoldalának részletezése Aktív számlák
általában T egyenlegük van T ESZKÖZSZÁMLA K NYE Időszaki növekedések (Nettó TF) Időszaki csökkenések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF © Deák István

59 T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K
ESZKÖZSZÁMLA PÉLDA T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K NYE Növekedések Csökkenések TF KF ZE © Deák István

60 A FORRÁSSZÁMLÁK a mérleg forrásoldalának részletezése Passzív számlák
általában K egyenlegük van T FORRÁSSZÁMLA K NYE Időszaki csökkenések (Nettó TF) Időszaki növekedések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF © Deák István

61 FORRÁSSZÁMLA PÉLDA T SZÁLLÍTÓK K NYE 7 000 000 Csökkenések 40 000 000
Növekedések TF KF ZE © Deák István

62 A KÖNYVELÉS SZABÁLYAI Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben, milyen irányú változás történt, és ezt a változást (gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye Könyvelés: a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel alapján Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák © Deák István

63 5a. 80 5a. 80 E NYITÓMÉRLEG F PÉNZESZKÖZ 1000 JEGYZETT TŐKE 1000
ÖSSZESEN ÖSSZESEN T PÉNZ K T Jegyzett tőke K Ny Ny 1000 T ÁRUK K T ÉPÜLETEK K 5b Z Z 5a Z Z T SZÁLLÍTÓK K T HITELEK K T EREDMÉNY K 5b 5a Z E ZÁRÓMÉRLEG F ÉPÜLETEK JEGYZETT TŐKE ÁRUK EREDMÉNY PÉNZESZKÖZ ÖSSZESEN ÖSSZESEN © Deák István

64 A KETTŐS KÖNYVELÉS ALAPSZABÁLYA
minden gazdasági eseményt (legalább) két számlán, mégpedig az egyiknek a T oldalán, a másiknak a K oldalán, ugyanazzal az összeggel kell könyvelni. © Deák István

65 KÖNYVELÉSI HIBÁK JAVÍTÁSA
Sztornózás: hibásan elkönyvelt könyvelési tétel semlegesítése, azaz ellenkező előjellel való lekönyvelése (pozitív és negatív stornózás) Sztornó tétel: a hibásan megszerkesztett könyvelési tételben szereplő főkönyvi számlák ellenkező oldallal való szembeállítása Formai megoldásai Pozitív sztornózás Negatív sztornózás © Deák István

66 Következmény: forgalmak indokolatlan halmozódása
POZITÍV SZTORNÓZÁS X vagyonrész Y vagyonrész Hi Sti Sti Hi 100 Ji Ji Következmény: forgalmak indokolatlan halmozódása TF = KF = TF = KF = 100 © Deák István

67 Következmény: forgalmak nem halmozódnak
NEGATÍV SZTORNÓZÁS X vagyonrész Y vagyonrész Hi Hi 100 Sti Sti Ji Ji Következmény: forgalmak nem halmozódnak TF = 0 KF = TF = KF = 0 © Deák István

68 A KÖNYVELÉS FORMÁI I. a gazdasági események logikája alapján
SZÁMLASOROS (főkönyvi) könyvelés: gazdasági események vagyonrészenkénti könyvelése eszköze a főkönyvi számla IDŐSOROS könyvelés: gazdasági események időrendi sorrendben való könyvelése eszköze a napló (alapkönyv): tartalma tkp. ugyanaz, mint a főkönyvi számla tartalma, csak más logikai sorrendben egynaplós és többnaplós szisztéma használata: először a naplóban majd a főkönyvben (ma már nem használatos) párhuzamosan © Deák István

69 A KÖNYVELÉS FORMÁI II. az adatok részletezettsége alapján
SZINTETIKUS könyvelés: bizonyos szempontból összevont, csak értékbeni elszámolás ANALITIKUS könyvelés: részletes, tételes, mennyiségi és/vagy értékbeni elszámolás Megjelenési formái: csak értékben (pl. vevő-szállító folyószámlák) csak mennyiségben (pl. készlet) mennyiségben és értékben is (pl. tárgyi eszköz, készlet) © Deák István

70 ANALITIKA JELLEMZŐI nem minden vagyonrészhez kapcsolódik
nem a kettős feljegyzés elvére épül nem érvényesül az Eszköz = Forrás, ehelyett Analitika = Szintetika (adott vagyonrész tekintetében) közvetlen (automatikus) közvetett (értékelés szükséges) A szintetika hitelességét az analitika biztosítja Az analitika hitelességét a leltár biztosítja © Deák István

71 Leltár: a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes (jegyzékszerű) kimutatása (mennyiségben és értékben is) Leltározás: az a tevékenység, amelynek során tételes számbavételre, felmérésre kerül a gazdálkodó vagyona Leltározás formái: tételes, mennyiségi felvétel egyeztetés (mennyiségben nem kifejezhető vagyonrészek esetében) Leltárkülönbözet: a leltár szerinti és a könyv szerinti (analitika) adat különbsége, amely lehet leltárhiány (leltár szerinti < könyv szerinti) leltártöbblet (leltár szerinti > könyv szerinti) © Deák István

72 ANALITIKA ÉS SZINTETIKA KAPCSOLATA
csak szintetika (nincs elkülönült analitika) analitika és szintetika párhuzamosan Vevő, szállító folyószámlák, tárgyi eszköz először az analitikában, majd a szintetikában kapcsolat eszköze: feladás csak analitika (időszak közben a szintetikát nem vezetjük) © Deák István

73 B E S Z Á M O L Ó SZINTETIKA ANALITIKA SZINTETIKA ANALITIKA SZINTETIKA
G A Z D S Á I E M É N Y K B E S Z Á M O L Ó SZINTETIKA ANALITIKA SZINTETIKA ANALITIKA SZINTETIKA ELSŐDLEGES BIZONYLATOK MÁSODLAGOS BIZONYLATOK © Deák István

74 A KETTŐS KÖNYVVITEL SZÁMLARENDSZERÉNEK BŐVÍTÉSE (I.)
TECHNIKAI SZÁMLA: adott gazdasági esemény könyveléséhez használt, a könyvelési tétel áttekinthetőségét biztosító segédszámla, amelyet sem tartalmi, sem alaki szempontból nem rendszerezünk. Lásd (egyelőre) a Nyitó- és Zárómérleg számlát HELYESBÍTŐ SZÁMLA: valamely AKTÍV vagy PASSZÍV számlához kapcsolódó számla, amely az adott számla egyenlegét növeli, vagy csökkenti. A helyesbítő számlák mind tartalmi, mind alaki szempontból rendszerezhetőek. A számlákra gyakorolt hatásuk alapján: kiegészítő számla ellentétesen helyesbítő (kontra) számla © Deák István

75 HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK ALAKISÁGA
AKTÍV SZÁMLA KONTRAAKTÍV SZÁMLA + – – + AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA + – KONTRA PASSZÍV SZÁMLA PASSZÍV SZÁMLA + + – – PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA – + © Deák István

76 HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK ÉRTELMEZÉSE
ESZKÖZSZÁMLA KONTRAAKTÍV SZÁMLA 1000 400 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = 600 FORRÁS SZÁMLA 1000 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = 1400 PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA 400 © Deák István

77 PÉLDA 1000 400 TÁRGYI ESZKÖZ TÁRGYI ESZKÖZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK BRUTTÓ ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZ TÁRGYI ESZKÖZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE 1000 400 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NETTÓ ÉRTÉK) = 600 © Deák István

78 ÖSSZESÍTŐ-ELLENŐRZŐ KIMUTATÁSOK
Számviteli időszakonként legalább egyszer (a zárlat keretében) összeállított olyan kimutatások, amelyek alkalmasak az alkalmazott főkönyvi számlák (beszámoló összeállításához szükséges) rendszerezésére, alkalmasak a könyvelési munka (egyes) számszaki összefüggéseinek ellenőrzésére. © Deák István

79 ALAPUL SZOLGÁLÓ ÖSSZEFÜGGÉS
∑ TNYE = ∑ KNYE TF(i) = KF(i) ∑ TF(i) = ∑ KF(i) ∑ TZE = ∑ KZE E1 = F1 © Deák István

80 FAJTÁI főkönyvi kivonat: forgalmi kimutatás záró kimutatás
© Deák István

81 FŐKÖNYVI KIVONAT 2x2 értékrovatos kimutatás, amelyben
felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, bemutatva a főkönyvi számlák halmozott forgalmait és (záró)egyenlegét. Általában ezt használják © Deák István

82 FŐKÖNYVI KIVONAT ESZKÖZ SZÁMLA FORRÁS SZÁMLA NYE Időszaki KF
Időszaki TF ZE Halmozott TF Számla megnevezése (halmozott) FORGALOM (záró) EGYENLEG T K Számlai Számlaj ÖSSZESEN X Y FORRÁS SZÁMLA Időszaki TF NYE ZE Időszaki KF Halmozott KF © Deák István

83 FORGALMI KIMUTATÁS 3x2 értékrovatos kimutatás, amelyben
felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, bemutatva a főkönyvi számlák nyitó egyenlegét, időszaki forgalmait és (záró)egyenlegét. © Deák István

84 FORGALMI KIMUTATÁS ESZKÖZ SZÁMLA FORRÁS SZÁMLA NYE Időszaki KF
Időszaki TF ZE Számla megnevezése NYITÓ EGYENLEG IDŐSZAKI FORGALOM ZÁRÓ EGYENLEG T K Számlai Számlaj ÖSSZESEN A B Y FORRÁS SZÁMLA Időszaki TF NYE ZE Időszaki KF © Deák István

85 ZÁRÓ KIMUTATÁS 4x2 értékrovatos kimutatás, amelyben
felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, bemutatva a főkönyvi számlák halmozott forgalmait és (záró)egyenlegét, valamint az egyenlegek mérlegben, illetve eredmény-kimutatásban való elhelyezkedését. © Deák István

86 ZÁRÓ KIMUTATÁS Ahol E – F = B – R Összesen X Y E F R B Számlák
megnevezése FORGALOM EGYENLEG MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS Tartozik Követel Eszköz Forrás Ráfordítás Bevétel Összesen X Y E F R B Ahol E – F = B – R FŐKÖNYVI KIVONAT © Deák István

87 KÖNYVVITELI MUNKA FOLYAMATA
NYITÓMÉRLEG NYITÁS SZINTETIKUS ANALITIKUS IDŐSOROS SZÁMLASOROS ÉVKÖZI (FOLYAMATOS) KÖNYVELÉS ZÁRLAT Kiegészítő, helyesbítő, összesítő, ellenőrző munkák Összesítő-ellenőrző kimutatások ZÁRÁS ZÁRÓMÉRLEG © Deák István

88 SZÁMVITELI IDŐSZAKOK ÜZLETI ÉV FORDULÓNAP1 FORDULÓNAP2 MÉRLEG1 MÉRLEG2
…ZÁRÁS NYITÁS KÖNYVELÉS ZÁRÁS NYITÁS … ÜZLETI ÉV MÉRLEG1 MÉRLEG2 Az üzleti éveket a mérleg, a mérlegeket a könyvelés kapcsolja össze © Deák István