Bevezető információk Sajátos helyzet (több mint 500 fő 200 fős teremben) Megoldjuk duplázgatva – illetve lev óra e hét péntek 9-től) Több előadó (RJ, ? – kémia, Margóczi Katalin – természetvédelem, Soós Katalin – fizika? (– nem feltétlenül a legjobb sorrend az előadásoknál) Anyag – könyvet terveztünk, de készül több egyetem együttműködésében digitális anyag (??? Mikorra) Az anyag kissé rövidített változatban az interneten elérhető lesz: geo.u-szeged.hu/~rjanos/ (tematika is) Jegy: írásban – rövid kifejtős kérdések és teszt vegyesen Korábban utolsó órán írni is lehetett (csak lehetőség, de aki vállalja akkor „éles” jegy), de elbizonytalanodtam – rossz eredmények.

A környezetvédelem fogalma, kapcsolatrendszere

Tematika: I. Fogalma, kapcsolatrendszere, módszertani kérdések II. Ágazati környezetvédelem III.A környezetvédelem jogi szabályozása IV.A környezeti központú irányítás

1. A környezetvédelem fogalma: Sokáig legfeljebb körül írták (vagy elhallgatták) a magyarázatot. Később szakma-specifikus értelmezés Két fajta megközelítés: a/ szóösszetétel alapján (szűkebb ért.) vitatott és félrevezető lehet (pl. víztorony, félszem, talajvíz, stb.), de gyakorlatilag mind a két környezetvédelmi törvényünk így értelmezi (s nem definiálja) b/ tartalmilag az 1972-es stockholmi konferencián komplex értelmezés, (később szűkölő tartalom).

A környezetvédelem fogalom korszerű értelmezésének lényegi elemei: interdiszciplináris humán centrikus aktív (!!) társadalmi tevékenység (felismerés, megelőzés, az okozott károk megszüntetése, környezet fejlesztés/mérlegelt beavatkozás) globális gondolkozás Környezetgazdálkodás: olyan összetett cselekvési folyamat, amely az emberiség igényeit és a környezet lehetőségeit optimalizálja a hosszú távon fenntartható földi élet érdekében. Szemléleti kérdés (mi az „alma” probléma) az a lényeg, hogy tudjuk az értelmezést (pl. hamis színes műholdfelvételek)

2. A környezetvédelem helye a tudományok között Interdiszciplináris, nem kisajátítható (feladat és cél függő), időben változó

3. Helye és szerepe a társadalmi-gazdasági tevékenységrendszerben

4. A geoszférák és a környezet változásai (nem csak emberi hatásra), az értékelés fontossága: az ember előtt is voltak jelentős változások melyek azokat az ember idéz elő, milyenek ezeknek a következményei a környezet milyen visszacsatolásokkal válaszol környezetfilozófia fontossága (GAIA-elmélet)

5. Az értékelés legfőbb nehézségei: a természeti folyamatok és az emberi beavatkozások hasonló hatásokat válthatnak ki (jó példa lehet erre a Duna–Tisza közi homokhátság talajvízsüllyedésének elemzése), vagy éppen több természetes vagy mesterséges változás egymással ellentétesen fejti ki hatását (az emberi beavatkozások között például a szennyvízszikkasztás és a növekvő beépítés miatti beszivárgás-csökkenés), megfigyeléseink térben és időben is hiányosak, a rendelkezésre álló mérési adatsorok relatíve rövidek (a globális felmelegedés értékelésének igazi problémája), illetve sokszor kisebbek, mint az emberi beavatkozások időkésése (felszínalatti vizek szennyezésének gondja), a beavatkozási terület és a hatásterület sokszor jelentősen elkülönül egymástól, s előfordul, hogy lehetőség sincs az adatok pontos összevetésére (savas esők esete), az objektív értékelést gazdasági, politikai érdekek nehezítik (határokon átnyúló lég- és vízszennyezések).

6. A környezeti hatások kimutatásának lehetőségei múltbeli összehasonlítások (régészet, régi térképek összehasonlítása, leírások), ezek korlátjai térképezés mérések (mérés hibahatára!) méréseken alapuló statisztikai és egyéb eljárások (végletek!) távérzékelés monitoring A komplex szemlétet fontossága, multidiszciplinaritás (ld. Duna- Tisza közi talajvíz, Bős-Nagymaros, radioaktív hulladékok elhelyezése) (  Környezeti hatásvizsgálat)

Kiskunhalas csapadékváltozási trendje