A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

A SZERZŐDÉS FOGALMA; LÉTREJÖTTE FOGALMA: két vagy több személy (felek) joghatás kiváltására irányuló, kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. Ptk. 205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

KÖVETELMÉNYEK A KONSZENZUS TARTALMÁRA NÉZVE A feleknek a LÉNYEGES KÉRDÉSEKBEN kell megállapodniuk. MI LÉNYEGES? (essentialia negotii) amit a törvény (bírósági gyakorlat: XXV. PED, megbízási szerződésnél a díj nem) lényegesnek minősít amit a felek bármelyike lényegesnek minősített ÁLTALÁBAN NEM LÉNYEGES: amiről diszpozitív szabály rendelkezik (naturalia negotii ) 205. § (1) …Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. (megállapodást pótló funkció) Accidentalia negotii : a felek megállapodása viszi a szerződésbe, magában véve nem lényeges pont, de ha bármelyik fél kijelentette, hogy erre nézve is meg kell állapodni, akkor lényeges (ld. essentialia negotii)

A SZERZŐDÉSI AKARATNYILATKOZAT AKARATNYILATKOZATOK ajánlat: szerződéskötésre irányuló indítvány, amely tartalmazza a szerződés lényeges tartalmi elemeit elfogadás: az ajánlat tartalmával egyező, a szerződés megkötését célzó nyilatkozat CÍMZETT meghatározott személyhez szólnak NEM CÍMZETT nem meghatározott személyhez szólnak általában vannak közlésre szánva, pl. felhívás ajánlattételre nem jár ajánlati kötöttséggel MÚLÓ ESZKÖZZEL TETT MARADANDÓ ESZKÖZZEL TETT szóban, szóbeli üzenettel, tartalma nem reprodukálható írásban, távirati úton, tartalma reprodukálható

A SZERZŐDÉSI NYILATKOZATOK HATÁSA Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. (diszpozitivitás) LÉNYEGES KÉRDÉSEK: 1.Mikor áll be a kötöttség? 2. Meddig tart?

A KÖTÖTTSÉG BEÁLLTA A kötöttség kezdete = a nyilatkozat (az ajánlat és elfogadása is) hatályának beállta a címzettel szemben. 1. Múló eszközzel tett: tudomásulvétellel (Ptk.: szóban, szóbeli üzenettel tett ajánlat) 2. Maradandó eszközzel tett: megérkezés a címzetthez (Ptk.: írásban, távirati úton tett ajánlat)

AZ AJÁNLAT (ELFOGADÁS) VISSZAVONÁSA A még hatályossá nem vált nyilatkozat visszavonható. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia.

A KÖTÖTTSÉG MEGSZŰNÉSE Múló eszközzel tett ajánlatnál: ha a címzett nyomban el nem fogadja Maradandó eszközzel tett ajánlatnál: annak az időnek elteltével, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta, tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára.

A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE Jelenlevők között, amikor az ajánlatot elfogadják. Távollevők között, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadás= új ajánlat

AJÁNLAT – VISSZAVONÁS – ELFOGADÁS ≠ MEGÉRKEZÉS kézhezvétel MARADANDÓ ESZKÖZZEL TETT NYILATKOZAT ESETÉN elfogadás megérkezése időben ajánlati kötöttség  ajánlat elfogadás visszavonhatóság időtartama értesítési kötelezettség az ajánlat hatálya beáll 

az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (2006. 03.01-TŐL HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS) 205/A. § (1) ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL: az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (Bizonyítása a használót terheli!)

SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (folytatás 1) Három szabályozási kérdés: 1. Milyen feltételekkel válik az ÁSZF a szerződés részévé? 2. Különös tájékoztatási kötelezettség 3. Eltérés az ÁSZF és az annak alapján megkötött szerződés tartalma között

SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (folytatás 2) 1. MILYEN FELTÉTELEKKEL VÁLIK AZ ÁSZF A SZERZŐDÉS RÉSZÉVÉ? Csak akkor, ha alkalmazója - lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, - és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. „Blanketták csatája” : mindkét fél alkalmaz ÁSZF-t az ajánlatban ill. az elfogadáskor arra utalva. 1: Nem ütközik: mindkettő része a szerződésnek, ha a másik fél általi elfogadás (kifejezett, ráutaló magatartás) megállapítható) 2: Ütközés, ellentmondás esetén a) ha az ellentmondás nem lényeges elemre vonatkozik: egyiket sem lehet alkalmazni , helyébe a jogszabály diszpozitiv rendelkezése vagy más szabály lép be b) ha lényeges elemre vonatkozik az ellentmondás : nem jön létre szerződés

SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (folytatás 3) 2. KÜLÖNÖS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG +KÜLÖN ELFOGADÓ NYILATKOZAT Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely - a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltér, vagy - valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.

SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (folytatás 4) 3. Eltérés az ÁSZF és az annak alapján megkötött szerződés tartalma között Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről AZ ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ SZERZŐDÉSKÖTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5. § (1) A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni; b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről; d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről; e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető. (3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől. (4) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre. 6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak. (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. (3) A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. (4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak. (5) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.

SZERZŐDÉSKÖTÉSI SZABÁLYOK A SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÖTELEZETTSÉG KÖRÉBEN Ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. (Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.) A bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést - a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti.

HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS - HARMADIK SZEMÉLY BELEEGYEZÉSE „a már megkötött, de létre mégsem jött szerződés esete” 215. § (1) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik. (2) A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés - ha jogszabály kivételt nem tesz - megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. (3) Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

A SZERZŐDÉS ALAKJA szóban szerződés köthető: szóban írásban: egyszerű, vagy minősített (köz-, teljes bizonyító erejű magán-) okiratba foglaltan ráutaló magatartással

AZ ÍRÁSBELISÉG JOGSZABÁLYI KRITÉRIUMAI Írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezést. Ha a felek megállapodása rendel írásbeli alakot, a megállapodás kiterjedhet arra is, hogy az írásba foglalás követelményét a fentiek közül melyik alkalmazásával kell teljesíteni. A közokirat minden más alakszerűséget pótol.

AZ ÍRÁSBELISÉG Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Ha jogszabály rendeli, és a szerződő fél ÍRÁSTUDATLAN, VAGY ÍRÁSKÉPTELEN, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges az érvényességhez. Megszabott alakiságokhoz kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A megszabott alak mellőzésével történt megszüntetés vagy felbontás is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.

AZ ÍRÁSBELISÉG KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSZEGÉSE JOGSZABÁLY RENDELKEZÉSE ALAPJÁN A FELEK MEGÁLLAPODÁSA ALAPJÁN MEGSÉRTÉSÉNEK HATÁSA SEMMISSÉG ha jogszabály másképp nem rendelkezik de csak akkor, ha a felek kifejezetten ebben állapodtak meg ORVOSOLHATÓSÁG külön jogszabályi rendelkezés alapján (pl. mg. termékért. szerz.) a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték

A KÉPVISELET Fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében olyképpen, hogy a nyilatkozat joghatásai a képviseltnél állnak be: a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. Fajai: törvényes (pl. szülő, gyám, gondnok) ügyleti (meghatalmazott) szervezeti (pl. kft. ügyvezető, bíróság elnöke, egyesület elnöke)

219. § (1) Más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg (pl. végrendelkezés, házasságkötés). Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet. (2) A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté (közvetlen képviselet). VÉLELMEZETT KÉPVISELET 220. § (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik - az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. (2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna. (3) E rendelkezések megfelelően irányadók a magánszemély alkalmazottjára is.

ÁLKÉPVISELET 221. § (1) Aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítése alól mentesítheti, különösen, ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott. (2) A rosszhiszemű álképviselő teljes kártérítéssel tartozik. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG (3) A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat. AZ ÁLKÉPVISELŐ ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS MINŐSÍTÉSE: SEMMISSÉG???- NEM LÉTEZŐ SZERZŐDÉS!!!

A MEGHATALMAZÁS 222. § Képviseleti jogot - a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül - a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni. 223. § (1) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes. (2) A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes; visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani. (3) A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszűnik.

AKADÁLYOZOTT SZEMÉLY GONDNOKA Ptk. 224. § (1) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van. (2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. (3) A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály reá bíz. A távollevő gondnoka ezenfelül - a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával - minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges; erről azonban - mihelyt lehet - a gyámhatóságnak be kell számolni.

AZ ESETI GONDNOKSÁG Ptk. 225. § (1) Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. (2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is, a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges. (3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illetőleg a gondnok. (4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.