Tehetség, tehetségazonosítás "A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani" (Galilei) 4-16. dia Czirjákné Vértesi Marianna klinikai szakpszichológus, tehetségfejlesztő szakértő munkája, mely megtalálható az ineterneten.

Ha van sors, hát az nagyon gyorsan elkezdődött....

Csermely Péter professzor szerint: A tehetség definíciója: A tehetség fogalmát az angol nyelv és más nyelvek sokasága több szóval is illeti: „giftedness” potenciális tehetség, a tehetségígéretet jelöli „talented” a már felismert, a már kifejlődésnek indult tehetséget. „genius” különleges párját ritkító szellemi teljesítményre képes ember vagy zseni A tehetség nem egyenlő a sikerrel. A valóságban a tehetségígéreteknek sajnos csak egy kis részéből lesz felismert, tehetséges. A tehetséggondozónak az is a feladata, hogy ezeket az arányokat javítsa.

Renzulli-modell/ majd Renzulli-Monks „ Tehetséges gyerek az, akire mindhárom összetevő jellemző, s ennek következtében képes arra, hogy az emberi tevékenység minden területén fejlődjön.” (Renzulli,1981).

Átlagon felüli képességek különleges teljesítményekre, melyek különböző területeken nyilvánulnak meg. pl.: intellektuális (általános és specifikus) képesség, mely a legkönnyebben mérhető és a legismertebb. Ilyen a logikus gondolkodás, a következtetés, a figyelem, az emlékezet és az absztrakció. művészi pszichomotoros (pl. ahol testi vagy kézügyességre van szükség) szociális tehetség , ha valaki hatékonyan tud cselekedni, társas viszonyokban jól kiismeri magát.

A tehetségdefiníció hat eleme: Magas IQ, az általános intellektuális tehetség alkotó elemei: a jó memória, kérdezni tudás, lényeglátás, következtetés, figyelem, kommunikáció, eredeti ötletek, eredetiség. Speciális tehetségfajta Gardner szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális, téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. 3. Kreativitás. 4. Motiváció, szorgalom, kitartás. 5. Érzelmi érettség, kudarctűrés. A tehetség élete szélsőséges és nagyon sok kudarcot hoz a sikerek mellett. 6. Kellő kapcsolatrendszer.

Mi a szülő feladata? „A család értéket ad, a tanár kapukat nyit, a társak, mint katalizátorok hatnak.” (Mönks) Érzelmi stabilitást nyújtson a gyereknek, Támaszt nyújtani, mellettük állni, s ezzel hozzájárulni a „csodához”, a tehetségígéret kiteljesedéséhez. Együttlét, szeretet, türelem.

Életkori specializáció - szenzitív időszakok tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi alapok lerakása, lehetőségek megkínálása Óvodáskor: „érezze jól magát a gyerek az óvodában”.

Életkori korszak, életkori sajátosságok megtanítani a gyereket írni, olvasni, számolni, próbálgassa a gyerek képességeit /megerősítés / - Alsó tagozat: „általános intellektuális fejlesztés megalapozása”. - általános intellektuális képességek erősítése, általános képességeken elindulni a speciális képességek felé, - lehetőségek megteremtése (5-6. oszt), - programok indítása (6-7. oszt),  Felső tagozat: „kóstoljon bele a gyerek”. Középiskola: az igazi tehetséggondozás időszaka „tehetségfejlesztés”

Kreativitás Kreativitás, az intelligencia kiegészítője. A kreatív ember nem konvergens, hanem divergens módon gondolkodik , többféle lehetséges válaszra törekszik. „ Nem alkalmazkodnak, hanem létrehoznak, nem megtanulnak, hanem rátalálnak vagy kitalálnak.” A divergens gondolkodás néhány jellemzője: eredetiség , egy megoldás mennyire egyedi, ritka fluencia azt a könnyedséget, gyakoriságot jelzi, amivel az ötletek, megoldások, asszociációk előjönnek flexbilitás, a szellemi rugalmasság

Motiváció Feladatelkötelezettség ( motiváció) kíváncsiság, érdeklődés, a legfontosabb, pótolhatatlan tényező, legfőbb hajtóereje az ismeretszerzésnek. szorgalom, kitartás , a kíváncsiság kiegészítője kell, hogy legyen becsvágy, teljesítményorientáció , a belső erő.

Gardner hét egymástól független emberi intellektuális képességet, tehetségterületet különít el: Logikai – matematikai Nyelvi Testi – kinesztetikus Térbeli Zenei Interperszonális Intraperszonális

A tehetségek azonosítása A tehetségek azonosítására sokféle módszer használatos: szülői tapasztalat tanári megfigyelés csoportos iskolai, tantárgyi teljesítménytesztek, mérések eredményei háttérvizsgálatok a tanulók tanulási szokásairól, motivációjáról, attitűdjéről szülői klub, esetmegbeszélő csoport