A bányafelügyelet munkavédelemi tevékenysége Szabados Gábor elnök Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

A bányahatóság munkavédelmi feladatai a múltban kezdetben csak a bányák állapotát befolyásoló, a kitermelést súlyosan korlátozó haváriák vizsgálata és ezzel kapcsolatos intézkedések, a XVIII-XIX. században egyre fokozódott a szerepe a munkavédelmi-biztonsági előírások felügyelete terén (ellenőrzések, baleset vizsgálat, statisztika) (1892. évi utasítás: ellenőrzésnél ügyelni kell arra, hogy „a bányatan szabályai ne sértessenek”, hogy „a munkások élete és egészsége lehetőleg kevéssé veszélyeztessék”.

az 1960. évi III. tv. 57. § „A bányahatóság - e törvényben reáruházott feladatkörében - őrködik a dolgozók életére és testi épségére, egészségvédelmére, a biztonságos üzemvitelre, az ásványi nyersanyagkészlet és bányavagyon, valamint a felszín megóvására vonatkozó rendelkezések megtartása felett.” az 1993. évi XLVIII. tv. 43. § (2) „A bányafelügyelet feladata, hogy a felügyelete alá tartozó tevékenységek (44-46. §) végzése során védje a dolgozók életét, testi épségét és egészségét, ellenőrizze az ásványvagyon-gazdálkodásra, a környezet-, a táj- és a természetvédelemre, valamint a műszaki biztonságra és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok megtartását.

A bányafelügyelet hogyan tesz eleget a munkavédelem terén adódó feladatainak? A bányafelügyelet célja a biztonságos és egészséges munkahelyek megteremtése, amelynek: alapvetően a hatósági hatáskörének gyakorlásával, továbbá tájékoztató, felvilágosító tevékenységgel tesz eleget.

A hatósági hatáskör gyakorlása ellenőrzi a munkavállalók életének és egészségének védelmére vonatkozó követelmények betartását, érvényesíti a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályi követelményeket a létesítmények, műszaki üzemi tervek engedélyezésénél, kivizsgálja a súlyos baleseteket, üzemzavarokat, az előbbiek alapján hatósági intézkedéseket tesz, és/vagy javaslatot a biztonsági, mv-i szabályok megváltoztatására, szükség esetén szankcionál.

Egyéb a munkavédelmet érintő, segítő tevékenységek részt vesz a biztonsági, munkavédelmi jogszabályok előkészítésében, munkavédelmi oktató, felvilágosító munkát végez, figyelemmel kíséri a balesetek számának alakulását, értékel és elemez, elősegíti a jó munkavédelmi gyakorlat elterjesztését, alkalmazását (új technológiák, munkavédelmi irányítási rendszerek), együttműködik a munkáltatók és a munkavállalók képviseleti szerveivel, §

felvilágosító munkát végez (konferenciák, tanulmányok, oktató kiadványok) Működteti a Munkavédelmi Információs Szolgálatot (MISz) pénzügyileg is támogatja a biztonsági, munkavédelmi kutatásokat és ezek megvalósítását, kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel és részt vesz munkavédelmi képzési munkájukban, kapcsolatot tart és együttműködik az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséggel, részt vesz az EU Munkavédelmi Ügynökségének munkájában, az általa meghirdetett munkavédelmi programok lebonyolításában, adatokat szolgáltat az interneten elérhető munkavédelmi FÓKUSZPONT-hoz,

A feladatról … összegzően A bányafelügyelet a dolgozó emberek életének és egészségének védelmét biztosítja a Bt-ben és a munkavédelmi törvényben meghatározottak teljesítésén keresztül. Ennek során hozzájárul, a jogszabályban meghatározott: a balesetek és munkahelyi megbetegedések elkerüléséhez, a munkabiztonság és az egészségvédelem továbbfejlesztéséhez, a munkavédelem társadalmi elfogadottságához.

A bányászati szakágazat 2008 A bányászati szakágazat 2008. évi munkavédelmi helyzete és a bányafelügyelet munkavédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatai A föld alatti bányászatban a munkakörülményeket meghatározóan befolyásoló nehéz fizikai munka aránya számottevően csökkent, azonban még mindig jelentős mértékben előfordul. A munkahelyeken és az oda vezető bányatérségekben a kőzethullás és a járásra szolgáló útfelületek okozta kockázatok - a folyamatos karbantartás ellenére - továbbra is jelen vannak. Ezt igazolja az, hogy a bekövetkezett a balesetek 28 %-a kőzethullás, illetőleg elcsúszás, nekiütődés miatt történt. A fő bányaveszélyek (omlás-, sújtólég-, szénpor-robbanás-, tűz- és vízveszély) okozta károk megelőzésére, a munkafeltételek javítására, a munkavállalók biztonságos munkavégzésre történő felkészítésére a munkáltatók különös figyelmet fordítottak, a tevékenység végzésére munkavédelmi irányítási rendszert dolgoztak ki és sikerrel alkalmazták.

Az év során egyik föld alatti bányaüzemben végrehajtott menekülési gyakorlat során a szénmonoxidszűrős önmentő-készülékek egy része hibásan működött, ezért a bányafelügyelet kivonásukról intézkedett és eljárt a gyártó felé teendő intézkedések ügyében. Az előbbieket figyelembe véve a föld alatti bányákban a munkakörülmények munkabiztonsági helyzete megfelelőnek minősíthető.

A külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenységet folytatók több mint 90 %-a mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyeknél a kockázatok alakulása a föld alatti bányákénál kedvezőbb, azonban a kis termelési volumen, és árbevétel miatt a kiadással járó jogszabályi kötelezettségek betartása több esetben jelentős terhet jelent. A munkaeszközök műszaki színvonala – a munkáltató pénzügyi helyzetének megfelelően - nagyon változó. Az elmúlt évben a vállalkozások kis hányada engedhette meg magának a fejlesztést. A kisebb termelő kapacitással rendelkező bányavállalkozók egy részénél a munkaeszközök, elsősorban a rakodó és anyagmozgatógépek elavultak, nem megfelelő műszaki biztonsági állapotuk miatt több esetben intézkedni kellett.   Az anyagilag tehetősebb bányavállalkozásoknál a korábbi években történt műszaki, technológiai fejlesztések, korszerűsítések a munkakörülmények javulását és ezzel általában a munkabiztonsági és munkaegészségügyi helyzet kedvező irányú változását is eredményezték.

Kedvezőtlenül befolyásolta a munkabiztonságot, hogy a bányászati munkafolyamatokat egyre nagyobb számban alvállalkozók által foglalkoztatott munkavállalókkal végeztetik, akiknél gyakori a fegyelmezetlenség, a szabályoktól eltérő munkavégzés. A szilárdásvány-bányászatban az utóbbi években - a nyugdíjba vonulók jelentős száma miatt – a munkahelyi irányításra jogosító középfokú szakmai képzettséggel rendelkező munkavállalók hiányának pótlásában vállalkozói kezdeményezésre kedvező lépések történtek. Az év során a már foglalkoztatott munkavállalók részvételével egy bányaipari technikus képzési kurzus befejeződött és egy újabb is indult.

A kőolaj- és földgáz-bányászatot, illetve a földalatti gáztárolást végző, valamint a szénhidrogén szállító- és a földgáz-elosztó vezetékek üzemeltetői, és a PB ellátást biztosító szolgáltatók munkabiztonsági helyzete jónak értékelhető. Mindegyik szakterületen tanúsított minőségbiztosítási rendszereket alkalmaznak. A kőolaj- és földgáz-bányászatban, valamint a föld alatti gáztárolásnál az előbbieken túl jól szervezett, magas műszaki színvonalú, korszerű technológiát és munkavédelmi irányítási rendszert alkalmaznak. végző üzemekben munkavédelmi irányítási rendszert is működtetnek. A külfejtésekhez hasonlóan kedvezőtlenül befolyásolta a munkabiztonságot, hogy a csővezeték építési és karbantartási munkafolyamatokat egyre nagyobb számban alvállalkozók által foglalkoztatott munkavállalókkal végeztetik, akiknél gyakori a szakmai ismeretek hiánya, a fegyelmezetlenség, a szabályoktól eltérő munkavégzés (dúcolatlan munkaárkok, munkagödrök).

A munkabalesetek számának alakulása A 2004-2008. években bejelentett munkabalesetek számának alakulása a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó területeken:

Munkabalesetek számának alakulása súlyosság szerint A 2007. és 2008. évben történt munkabalesetek számának alakulása súlyosság szerint: Munkabalesetek számának alakulása súlyosság szerint Év/megoszlás 2007. 2008. Előző év %-a Összesen 232 241 + 3,9 Súlyos összesen 5 8 + 60,0 Ebből Halálos 1 2 + 100,0 Csonkulásos

Eltérés az előző évhez db A balesetek számának alakulása 2007. és 2008. évben szakterületek szerint: Szakágazat 2007. 2008. Eltérés az előző évhez db Szénbányászat 144 126 - 18 Uránérc-bányászat 3 + 3 Fémtartalmú ércek bányászata 36 34 - 2 Egyéb szilárdásvány-bányászat 21 26 + 5 Kőolaj- és földgázbányászat 18 15 - 3 Szállítóvezeték építés, üzemeltetés 5 13 + 8 Gázelosztóvezeték építés, üzemeltetés és PB gázellátás 8 Föld alatti gáztároló üzemeltetés 1 + 1 Bányászati módszert alkalmazó tev. 2 12 + 10 Egyéb + 2 Összesen: 232 241 + 9

A hatósági ellenőrzések A Bányakapitányságok az éves munkatervben meghatározottak szerint 24 üzemben komplex ellenőrzést, továbbá 75 üzemben központilag elrendelt célellenőrzést tartottak. A bányafelügyelet a munkavédelmi helyzet javítása, illetve az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében az ellenőrzések előbbi két formáját kiegészítette, és a hatósági ellenőrzések végzésére célcsoportokat6 hozott létre, amelyek egyes területeket célzottan vizsgáltak. A célellenőrzések tárgya a veszélyes technológia, és a veszélyes munkaeszközök Mvt. 23.§ (1) bekezdése szerinti időszakos biztonsági felülvizsgálatának végrehajtása volt. Külön figyelmet fordítottak a bányakapitányságok a bányászati technológiát alkalmazó, nem bányászati célból végzett tevékenységek (4-es metró, M6-os alagutak) munkahelyeinek ellenőrzésére.

munkabiztonsági szempontból ellenőrzött üzemek száma: 327 hiányosság megszüntetését előíró határozatok, és intézkedések száma: 61 db; 128 db a foglalkoztatást megtiltó határozatok száma, és az érintett létszám: 1 db; 1 fő a használatot felfüggesztő határozatok, és munkaeszközök száma: 18 db; 20 db a tevékenységet felfüggesztő határozatok, és tevékenységek száma: 3 db; 3 db. a munkavédelmi bírsághatározatok száma, összege: 20 db; 32.900.000 Ft a szabálysértési eljárás keretében kiadott szabálysértési bírsághatározatok száma, a kiszabott bírságok összege, valamint a kivetett helyszíni bírságok száma és összege: 23 db; 530eft.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Jó szerencsét!