Riczu Zsuzsanna, Dávid Andrea/ Örökbefogadás /Készítette: Kovács Georgina, Szilágyi Judit, Czine Tünde, Dévényi Dóra, Riczu Zsuzsanna, Dávid Andrea/

Piaci logika az örökbefogadásban Keresleti oldal: örökbefogadásra váró, fizetőképes szülők Kínálati oldal: örökbeadó szülők Ingyen lemondanak a gyermekükről Anyagi szolgáltatás fejében szül egy másik családnak =béranyaság A piaci logika értelmében az „ár és a minőség” kombinációja a döntő szempont, nem a gyermek érdekét védi!

A gyerek érdekét előtérbe helyező gyakorlat alapelvei: Hosszútávon csök-kenteni kell az örökbeadható gyerme-kek számát Felvilágosítás, születésszabályozás Család támogatása Családot kell keresni A gyerek érdekei a döntőek

Az örökbefogadás jogi háttere Külföldi gyermekek örökbefogadása Hollandiában Hazai gyakorlat Örökbefogadás fogalma Feltételei Engedélyeztetése Fajtái

Külföldi gyerekek örökbefogadása Hollandiában Szigorúbbak a feltételek, mint a hazai örökbe -fogadás esetén Az örökbefogadás előtt a gyermeknek legalább egy évet nevelt gyermekként az örökbefogadók- nál kell élnie, csak azután válik örökbeadhatóvá Engedély az Igazságügyi Minisztériumtól Tanfolyam elvégzése kötelező Csak egy gyermeket lehet örökbefogadni

Az örökbefogadás fogalma: A szülő és a gyermek törvényes kapcsolatának teljes megszüntetése, valamint egy új törvényes kapcsolat megteremtése a gyermek és az őt örökbefogadó szülők között.

Feltételei: Az örökbefogadó: teljesen cselekvőképes nagykorú büntetlen előéletű együttesen csak házaspárok (élettársak nem) csak kiskorút fogadhatnak örökbe jelentkezési korhatár 41 év mindkét szülő esetében a szülő és a gyermek közötti korhatár max. 40 év Külföldre csak akkor, ha itthon nincs rá esély (pl. fogyatékos, roma származású stb.)

A gyámhatóság engedélyeztetheti Az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbeadhatónak nyilváníthatja, ha: a szülő a gyermekével önhibájából egy éve nem létesít rendszeres kapcsolatot, illetve körülményein nem változtat lakóhelyéről ismeretlen helyre költözött

Az örökbefogadás fajtái: Nyitott A nyitottságot helyezi előtérbe A vérszerinti és az örökbefogadó szülők ismerik egymást Folyamatos kapcsolatban vannak egymással az örökbefogadás előtt, alatt és után Zárt (Hagyományos) A titkosságot helyezi előtérbe A vérszerinti és az örökbefogadó szülők nem tudhatják egymás kilétét nincs kapcsolat közöttük

Nyitott örökbefogadás előnyei: A zárt forma nem volt megoldás (lelki sérülések) Elősegítette a felkészülést a szülői szerepre Információ a vérszerinti szülőkről (kockázatok, betegségek, stb.) Információ az örökbeadás okairól Gyermek számára információ a vér szerinti szüleiről Testvérekkel való kapcsolattartás Az örökbeadók visszajelzéseket kapnak Sokkal természetesebb viszony

A nyitott örökbefogadás hátrányai: A kapcsolattartás elhagyásával a gyermek érzelmileg sérülhet Bűntudat keltés Gátolja az örökbefogadókat a kötődés kialakulásában Összehasonlítás a vérszerinti szülővel Problémás a vérszerinti szülőtől való elszakadás az örökbefogadás után

Gyakorlati alkalmazása: Nyílt örökbefogadást ajánlani kell, mint lehetséges módot Szülők és az örökbefogadók szükségleteinek hasonlósága „a gyereknek vannak más szülei is” tudatosítása Az örökbefogadás előtti és utáni kapcsolattartás írásbeli rögzítése Oktató és segítő-tanácsadó szolgálat biztosítása

A gyerek alapvető emocionális szükségletei Kellmer- Pringle szerint: Szeretet és biztonság Új ismeretek és élmények Dicséret és elismerés Felelősségtudat

Örökbefogadás során figyelembe vett tényezők: Szülők bevonása a gyermeket érintő döntésekbe Szülői kapcsolat nélkül is segíthetjük a gyermeket Nem elengedhetetlen a szülői kapcsolattartás Szülői kapcsolattartás hatása a gyerekre Nevelőszülők-biológiai szülők

Gondozott gyermek szüleivel végzett szociális munka: Meghozott döntések magyarázata Segíteni kell a szülőket a tények feldolgozásában Szülő-gyermek kapcsolatának fenntartása Konfliktusok kezelése

A nevelőszülő helye és szerepe a gyermekvédelemben helyettesítő szülő, aki a családból ideiglenesen vagy tartósan kikerült gyerek számára családi gondozást, nevelést ad. a gyerek jogilag nem válik a család tagjává helyettesítő szerep számonkérhető, szakmailag felkészültebb rendszer

Külföldön terápiás vagy speciális nevelőszülőkként ismert csoporthoz hasonlít: különösen nehezen nevelhető vagy fogyatékos, esetleg súlyos bántalmazást vagy más traumát elszenvedett, bűnelkövető gyermeknél alkalmazzák a gyerek szüleit átmenetileg akadályozzák a körülmények csoportotthon: párok, házaspárok élnek együtt saját vagy az alkalmazó által rendelkezésre bocsátott lakóegységben, házban, 3-8 gyerekkel.

A nevelőszülők motivációi: úgy érzik, hogy e területen hasznosítható és társadalmilag elismerhető tudással rendelkeznek. egyéb motivációk: pl.: munkanélküliség, pénz, nagy ház kihasználatlansága, érzelmi indítékok, jótékonyság, hit, stb. A nevelőszülőket segítő szakemberek: családgondozó védőnő felügyelő gyámügyes és elengedhetetlen a szakirodalom fontossága

Az örökbefogadás felmérési/kiválasztási és felmérési/képzési modellje

Felmérés Felkészítés Jelentkezők képességeinek felmérése Kiválasztani azokat a jelentkezőket, akik alkalmasak az örökbefogadásra Kiválasztáson van a hangsúly Felkészítés Felkészítik a jelentkezőket a várható nehézségekre Képesség tudatosítása a jelentkezőkben Fejlesztésen van a hangsúly

Munkamódszer Felmérés Felkészítés Rendszerint a szakember és a jelentkező közötti interjúból áll. A szociális munkás kérdéseket tesz fel és értelmezéseket ad. Felkészítés Csoportos beszélgetések alkalmazása, ahol a szociális munkás veti fel az egyes témákat és irányítja a beszélgetést. A kommunikáció főleg a csoportba tartozó jelentkezők között zajlik.

Szociális munkás-jelentkező kapcsolata Felmérés A szociális munkásé a hatalom Diagnosztizál A szociális munkás az elismert szakember Felkészítés A szociális munkás a segítő Feltételez Közös megbeszélés, a felek egyenrangúak

Perspektívabeli különbségek Felmérés Rövid távú Örökbefogadói képességek szerinti kiválasztás Felkészítés Hosszú távú Folyamatos kapcsolattartáson alapul

A gyermek és a család összeismertetésének folyamata: Igény szerinti hosszúságú A gyermek saját környezetében kell kezdeni Az együtt töltött időtartamot folyamatosan növelni kell Napló készítése a gyermek viselkedéséről

Örökbefogadás: Az örökbefogadás időpontjának megtervezése A döntéshozatal függvényei A hangsúly az új családba kerülő gyermek érzelmein és szükségletein van A gyermek esetleges problémás viselkedésének megszüntetése

A csecsemőotthonban nevelkedő gyerek családba kerülésének előkészítése

/Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg/ „Mit kell tennem, hogy megszelidítselek?- kérdezte a kis herceg. - Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. Először leülsz szép, tisztes távolságba tőlem, úgy ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te, pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak a félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz…” /Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg/

Legfontosabb a beszélgetés: A gyerekkel: Vérszerinti családjukkal kapcsolatos emlékeikről, érzéseikről, a rájuk váró változásokról, szüleikről, gondjaikról, örömeikről A szülőkkel: A gyerekek eddigi életéről, fejlődéséről, szokásairól, barátkozás közben fellépő nehézségekről, illetve a szülők saját aggodalmairól, jövendő, közös életükről.

Örökbefogadott gyermek nevelése: Csecsemők Kisgyermekek Fogyatékos gyerekek Eltérő etnikumú, bőrszínű gyerekek

Csecsemők A bizalom elvesztésének okai: a szükségletek kielégítetlenek maradnak Apátiás állapot kialakulása: a gyerek lemond szükségletei kielégítéséről Bizalom megszerzése: az új szülő feladata

Kisgyermekek Az örökbefogadottak többsége 2-6 év közötti Nem szabad az emlékeiket elnyomni, mert bizonytalanság, szorongás alakul ki Az emlékek felidézése a bizalmat alapozza meg Gyakran tesztelik új szüleiket

Fogyatékos gyerekek „ Szeretni és szeretve lenni, ehhez bátorság kell, az a bátorság, hogy bizonyos értékeket mindennél előbbrevalónak ítéljünk- és vállalva a kockázatot mindent feltegyünk ezekre az érzésekre.” /Erich Fromm: A szeretet művészete/

Fogyatékos gyerekek örökbefogadása során fontos tájékozódni: A betegség alakulásáról, tüneteiről Hatásairól a megjelenésre, képességekre Maximális fejlettségi szintről Fontos az önállóság megtartása A nevelés során kialakult érzelmek megbeszélése

Eltérő etnikumú, bőrszínű gyermekek Nagyon ritka Probléma: A szülők gyakran saját előítéletüket vetítik a gyerekre „megmentés” hangsúlyozása az örökbefogadó részéről Jó szülő-rossz szülő

Az örökbefogadás sikeressége Nyílt, őszinte kommunikáción alapszik. A szülők részéről nagy az ellenállás az örökbefogadás felvállalásával szemben. Okai: Társadalmi előítéletek Vérségi kapcsolat favorizálása Egy nő számára szégyen a gyermektelenség-előítélet

Sikertelen örökbefogadás Okai: A gyermek eszközként való felhasználása: Házassági problémák Látszat, képmutatás elsődlegessége Családon belüli anyagi vagy egyéb viszályokban „Szőnyeg alá seprés”: az örökbefogadás gyermek elől való eltitkolása

Felhasznált irodalom: Herczog Mária: A nevelőszülő helye és szerepe a gyermekvédelemben. Esély, 1995/2. Vincze Mária: Lehet-e otthon a csecsemőotthon? Esély, 1993/1. Kálló Éva: A csecsemőotthonban nevelkedő gyermek találkozása saját múltjával, Esély 1993/1. Majoros Mária: A csecsemőotthonban nevelkedő gyerek családba kerülésének előkészítése, Esély 1993/1.

Hevesi K. - Majoros M. - Mészáros L. né - Tardos A Hevesi K.- Majoros M.- Mészáros L.né - Tardos A.: Csecsemőotthonok és gyermek- védelem, Esély 1993/1. Carole R. Smith: Örökbefogadók és nevelő-szülők, Bp. Pont Kiadó, 1995 Szilvási Léna: Az örökbefogadásról máskép- pen, Esély, 1997/2. Székely Erika: Nyitott örökbefogadás, CSGYI, 1996/3. Neményi Eszter: Örökbefogadott gyerme- kek nevelése, CSGYI, 1996/3

Oláh Judit: Külföldi gyermekek örökbefo-gadása, CSGYI, 1996/5 Molnár László: Mi történt Pilisszántón? CSGYI, 1994/1 Bányai Emőke: Veszélyes családok, veszélyes segítők, CSGYI, 1993/3 Fazekas Erzsébet: Örökbefogadás, Bp. 1998, Glória Kiadó 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról: családjogi tv. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról: gyermekvédelmi tv.