Helyi tanterv módosítása Pedagógiai program Helyi tanterv módosítása

Törvény által meghatározott kiegészítések Az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva biztosítják, hogy tanulóink elsajátítsák az alábbi témakörökkel kapcsolatos ismereteket: egészségfejlesztés, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, közlekedésre nevelés, társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás, erőszakmentes konfliktuskezelés

A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Közös szabályok EGYSÉGES ALAPOKRA ÉPÜLŐ DIFFERENCIÁLÁS Az előző években megszerzett pedagógus kompetenciák ( differenciálás, kooperatív oktatásszervezés, drámapedagógia eszközei, projektoktatás, életvezetési ismeretek, mentálhigiénés ismeretek, mentori ismeretek tervszerű és folyamatos alkalmazása) A tanulói értékelés A magasabb évfolyamra lépés A házi feladat A nem szakrendszerű oktatás A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai A nyitott iskola

A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. Az intézményi esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósítása

Helyi tantervben megtalálható-e ? az 1-4. évfolyamon legalább heti három testnevelési óra, az 5-12. évfolyamon heti átlagban kettő és fél testnevelési óra, iskolaotthonos oktatás esetén napi egy testnevelési óra (délelőtt vagy délután), az összefüggő, napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai, iskolaotthonos oktatás esetében a délutáni időszakban napi negyvenöt perc játékos, egészségfejlesztő testmozgás? A

A kötelező és szabadon választott tanítási órák együttes összege egy tanítási héten nem haladhatja meg az 1-3. évfolyamon a 22 órát (20 óra kötelező+2 óra szabadon választott), a 4. évfolyamon a 24,5 órát (22,5 óra kötelező+2 óra szabadon választott), az 5-6. évfolyamon a 25,5 órát (22,5 óra kötelező+3 óra szabadon választott), a 7-8. évfolyamon a 29 órát (25 óra kötelező+4 óra szabadon választott), a 9-10. évfolyamon a 31,5 órát (27,5 óra kötelező+4 óra szabadon választott), a 11-13. évfolyamon a 34 órát (30 óra kötelező+4 óra szabadon választott)?

A helyi tantervnek biztosítania kell hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie.” A R. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: "(2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti órák és testnevelés órák kivételével nem kötelezhető

Kiemelt változás Az iskolákban a nem szakrendszerű oktatás keretében a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésének kell folynia. E:\PROJEKT MÓDSZER A MŰVÉSZETEK NEM SZAKRENDSZERŰ FELDOLGOZÁSÁHOZ.doc E:\matematika5-8evfesnemszakrendszeru.doc

Egyes oktatási feladatokra vonatozó külön szabályok A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A szakiskolai nevelés és oktatás elvei Képesség-kibontakoztató programok

Oktatásszervezés Az iskola oktatásszervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet: kötelező tanórai foglalkozás [közoktatásról szóló törvény 52. § (3) bekezdés], nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás [közoktatásról szóló törvény 52. § (7) bekezdés], egyéni foglalkozás [közoktatásról szóló törvény 52. § (11) bekezdés].

Oktatásszervezés A tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben az iskola biztosítja az előírt tananyag átadását, a követelmények teljesítését, a tanítási órák ingyenességét, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartását. Ilyen foglalkozás lehet pl. a projektoktatás, az erdei iskola, a könyvtári foglalkozás, a művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás stb.

Oktatásszervezés Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében kell megszervezni oly módon, hogy a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban biztosítva legyen a tanulók részére az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása, a következő tanítási napokra történő felkészülés, továbbá a mindennapi testedzés.

Oktatásszervezés Az emelt szintű oktatást élő idegen nyelv (beleértve a latin nyelvet is), matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt a többi tantárgy esetében pedig legalább heti négy tanórai foglalkozás biztosításával lehet megszervezni.

A tanulók részvétele a tanítási órákon A tanuló részvétele szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra. Az iskolának a helyi tantervben kell meghatároznia, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken az adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Adott időszakban lehet több osztályból is létrehozni adott céllal csoportot

Az iskolai oktatásszervezés egyes feladatainak meghatározása A képesség-kibontakoztató felkészítés A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával.

A közoktatási típusú sportiskolai nevelés és oktatás A közoktatási típusú sportiskola pedagógiai tevékenysége biztosítja a rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását olyan tudásrendszer közvetítésével, amely segíti a sportoló tanulókat a természetben, a társadalomban, és a sport világában való eligazodásban, önmaguk megismerésében, sport- specifikus tudáselemek közvetítésével pedig megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló élsportolóvá váljon.

Feladataink Az iskolák nevelőtestületei háromféle módon készíthetik el helyi tantervüket: az iskola átvesz egy kész kerettantervet; a tantervek, oktatási programok (pedagógiai rendszerek) kínálata alapján maga állítja össze helyi tantervét; saját helyi tantervet készít.

A tanulói értékelés A helyi szintű szabályozás egyik kiemelkedően fontos területe az iskolai tanulói értékelés rendjének, normáinak, eszközeinek, formáinak meghatározása. A pedagógiai program meghatározhatja azokat a tantárgyakat, tananyagrészeket, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, az iskola eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. (Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyekből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni.) Az iskola az állami vizsgák rendszere mellett kidolgozhatja saját vizsgáztatási rendszerét, bevezethet tanévet lezáró írásbeli beszámoltatást, „kis érettségit” stb.

A magasabb évfolyamra lépés Az iskola helyi tantervében kell meghatározni, hogy a tanuló milyen feltételek mellett léphet az iskola magasabb évfolyamába. A közoktatási törvény meghatározza a legfontosabb alapelvet: a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Hogy mi minősül sikeres teljesítésnek, az az iskola helyi tantervében rögzített értékelési szempontok és konkrét követelmények alapján határozható meg. Nem szükségszerű, hogy minden tanuló azonos időpontban azonos teljesítményt érjen el. A nevelőtestületnek jogában áll a magasabb évfolyamra lépés lehetőségét biztosítani a tanulónak akkor is, ha adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagnál. Az iskola pedagógiai programja határozza meg, hogy adott iskolában milyen feltételek mellett lehet a tanulót évfolyamismétlésre utasítani, illetve lehetséges-e az évfolyamismétlésre utasítás.

A házi feladat A helyi tantervben kell rögzíteni a házi feladatok adásának szabályait. A szabályozás akkor lesz szakmai szempontból megfelelő és a tanulók, valamint a szülők számára elfogadható, ha figyelembe veszi az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét, a heti iskolai tanulmányi rendet, ha megfelelően mérlegeli a tanulók számára szükséges szabadidő biztosításának követelményét. A helyi szabályozásnak kell összehangolnia az egyes tanítási napokon, különösen a hét első tanítási napján megkövetelhető, komolyabb felkészülést igénylő írásbeli beszámolók mennyiségét, eloszlását.

Műveltségi területek 1–4. 5–6. 7–8. 9–10. 11–12.* Magyar nyelv és irodalom 32-42 17-24 10-15 10 Élő idegen nyelv 2-6 12-20 13 Matematika 17-23 15-20 Ember és társadalom 4-8 9 Ember a természetben 7-11 Földünk – környezetünk – Művészetek 10-18 12-16 8-15 9-15 5 Informatika 2-5 6-10 Életvitel és gyakorlati ismeretek 4-9 5-10 Testnevelés és sport 11-15 8 * Csak a minimális százalékos arány.