Daganatok

A daganatok (tumorok), olyan szövetszaporulatok, amelyek a szövetek sejtes vagy sejt közötti állományának túlszaporodása révén jönnek létre. Lehetnek: Jóindulatú daganatok (benignus) – olyan szövetszaporulatok, amelyekben csak azok a szövetalkotók szaporodtak fel, amelyek az adott szövetekben normál körülmények között is megtalálhatók. A szövetszaporulatok ilyenkor csak azon a helyen találhatók, ahol keletkeztek, bármekkorára nőnek is, áttételeket nem képeznek, a testben nem vándorolnak tovább. Rosszindulatú daganatok (malignus) – olyan szövetszaporulatok, amelyekben az illető szövetre nem jellemző szövetalkotók szaporodnak fel. Szaporodásuk korlátlan, az erek révén szállítódnak a test különböző helyeire, ott ismételt osztódásuk révén újabb daganatokat alakítanak ki.

Az anyajegyek, olyan daganatok, amelyekben nem tipikus szövetalkotók találhatók, mégsem tekinthetők miden esetben rosszindulatúaknak, mert ritkán képeznek áttételeket. A daganatok eredetük szerint osztályozhatók: Hámeredetű daganatok Kötőszövet eredetű daganatok

Hámeredetű daganatok Aszerint, hogy típusos vagy atipusos sejtek alkotják a szövetszaporulatot két nagy csoportjukat különböztetjük meg: Hámeredetű jóindulatú daganatok Hámeredetű rosszindulatú daganatok

Hámeredetű jóindulatú daganatok Millium (szaruciszta, gríz) Gombostűfejnyi, fehéres színű, gömb alakú, tömött tapintatú, a bőr felszínéből enyhén kiemelkedő képlet. Nincs kapcsolatuk a bőrfelszínnel, zártak, ezért nincs bennük baktérium, és sohasem mutatnak gyulladásos tüneteket. A ciszta ürege keratinmasszával van kitöltve. Előfordul: szemhéjon, szem körül, orcákon, halántékon, járomcsonton Keletkezhetnek spontán, gyakrabban szubepidermális hólyagképződéssel járó folyamatok után (égés, fagyás, pemphigoid, acnés jellegű bőrbetegség). A szekunder miliumok hosszabb idő után, általában spontán visszafejlődnek. Kezelése: Hagyományosan a vékony felhámot injekciós tűvel eltávolítjuk, a ciszta tartalmát kinyomjuk fertőtlenítjük összehúzzuk (összehúzó, gyulladáscsökkentő, hámképző) Elektromos úton – fehérjekolloidok koagulációja hő hatására (a bőr károsodásához vezethet, lyuk keletkezhet a bőrön).

Atheroma (faggyúciszta) Különböző méretű, néha 2-3 cm átmérőjű, sárgás színű, puha tapintású, rugalmas képletek. Közepükön rendszerint comedo található. Ritkán érik el a csecsemőökölnyi nagyságot, a felettük lévő bőr atrphiás és a hajszálak rendszerint nincsenek felettük. A szőrtüsző külső gyökérhüvelyéből indul ki. Előfordul: szeborrhoeás testtájakon, hajas fejbőrön, halántéktájon, herezacskó és pénisz tövének bőrén A faggyúmirigy kivezető csövének végleges elzáródása miatt jön létre. Kozmetikus nem kezelheti! Megnyitásakor a cisztából avas zsír szagú viszkózus vagy besűrűsödött, kásaszerű faggyú ürül. A visszamaradó falmaradványokból visszaalakulhat.

Verejtékmirigyből keletkező daganatok Hidradenoma eruptivum (apocrin hidrocystoma) Gombostűfejnyi, kölesnyi nagyságú, barnásvörös színű, az irha középső harmadában ülő, feszes falu hólyagocskák, melyek a pubertás körül hirtelen alakulnak ki. Előfordulnak: hajtőnél, homlokon, mellcsont területén, törzsön. Keletkezésüknek a fokozott elszarusodásnak van szerepe. A szaru-felhalmozódás megakadályozza a verejték felszínre ürülését, az irha alsó harmadában tágult apokrin mirigyjáratok figyelhetők meg, kitisztításukkor vérsavó és verejték ürül. Kozmetikus nem kezelheti, mert bőrbetegségek és fertőző betegségek is hasonló tünetekkel jelentkezhetnek (dishydrózis, ekzema). Helye nehezen gyógyul.

Hidradenoma (syringoma) palpebrarum 2-3 mm nagyságú, szürkés-fehér vagy sárgás színű göbcsék. Elsősorban középkorú nőkön a szemhéjakon és a törzsön jelentkezik. A merokrin mirigyek burjánzása van a háttérben. Kozmetikus nem kezelheti!

Mirigyhám túlburjánzásából keletkező daganat Hidradenoma (syringoma) palpebrarum – merokrin mirigyek burjánzásával keletkező szürkés-fehér vagy sárgás színű göbcsék. Adenoma sebaceum 1-2 mm átmérőjű, barnásvörös, enyhén kidomborodó, tömött tapintatú, fénylő, csoportosan rendeződő göbcsék. A 3-4 éves korban kezdődő és a serdülőkorig szaporodó göbcsék centrofacialisan a nasolabialis redőben, perioralisan és az állon szimmetrikusan helyezkednek el. Autoszomális dominanciával öröklődő ritka jelenség, mely a belső szervekben jóindulatú tumorképződéssel jár. A tumorok már gyerekkorban jelentkezhetnek, az élet során egyre több képződik. Az arcon lévő tumorok faggyúmirigyekből és szőrtüszőcsírákból és újraképződött erekből állnak. A periungualisak érben gazdag kötőszövetből, az egyes szervekben levők az illető szerv szöveti struktúrájának megfelelő sejtekből állnak. Kizárólag orvos kezelheti! Az arcon lévő kis tumorokat eredményesen lehet eltávolítani dermabrazióval, lézerrel. Az előbbi esetben recidívával lehet számolni.

Nyirokerek falának túlburjánzásából keletkező daganat Lymphangioma Gombostűfejnyi nagyságú, feszes falu, mélyen ülő hólyagocskák formájában jelenik meg, melyekben tejszerűen zavaros nyirok halmozódik fel. Általában a nyelven és a genitáliák területén jelenik meg. A nyirokerek jóindulatú daganatos burjánzása. Csak orvos kezelheti!

Hámeredetű naevusok Hámeredetű malignus (rosszindulatú) daganatok Praecancerosisok (rákmegelőző állapotok) Keratoacanthoma (molluscum sebaceum) 1-2 cm átmérőjű, gyorsan növő, félgömbszerűen kiemelkedő, közepén kráter módjára besüppedt, szarumasszát tartalmazó tumor, rendszerint szoliter. Mindig fedetlen testrészen fordul elő. 10-20 %-uk átalakul carcinomává. A szarucsapot körülvevő bőrlebeny hegesedése révén, 4-6 héten belül spontán is gyógyulhat. Kezelése: sebészi kimetszés.

Malignus daganatok Basalioma (carcinoma basocellulare, alapsejtes bőrrák) Kezdetben egy áttetsző, gyöngyházfényű, tömött tapintatú 2-3 mm átmérőjű éles szélű göbcse jelenik meg, melyen tágult erek (teleangiectasia) látható. A daganatsejtek minden irányban terjedhetnek, a basalioma növekszik, belenőhet a bőraljába, roncsolhatja a csontot is. Általában szoliter. A nagyobb tumor szétesik, kifekélyesedik, majd heggel gyógyul. A szélén karéjosan tovakúszó gyöngyházfényű 2-3 mm szegély révén felismerhető. Leggyakrabban az arcon, főleg a száj, szemzug és az orr körül jelenik meg, de bárhol kialakulhat. A betegek több mint háromnegyed részénél a basaliomák a száj és a fülcimpa összekötő vonala feletti területen jelentkeznek.

A hám bazális sejtjeinek burjánzása során kialakuló daganat A hám bazális sejtjeinek burjánzása során kialakuló daganat. A bazális sejtek elvesztették differenciálódási képességüket és keratinképző tulajdonságukat. Leggyakrabban UV – sugarak, As tartalmú permetezőszerek belégzése következtében alakul ki. Kezelése sebész kimetszéssel, RTG-besugárzással valósul meg. A fénynek kitett basaliomák eltávolítása után fényvédelmet kell biztosítani.

Spinalioma (carcinoma spinocelulare, elszarusodó laphámrák) A tumor kialakulása lassan, szinte észrevétlenül kezdődik egy kicsiny, enyhén kiemelkedő, szürkés vagy sárgásbarna színű hiperkeratoticus göbcsével, azután hirtelen növekedésnek indul, porckemény tapintatúvá válik, karfiolszerű, pörkkel fedett. Kifekélyesedik, mélyen burjánzik a szövetekben, és áttétet képez a nyirokcsomóba. A spinalioma –basalioma arány 1:10, férfiakon gyakoribb, mint nőkön. Kedvelt lokalizációja a napnak kitett bőrterületek, nyálkahártya, bőr és nyálkahártya közötti határ. Keratinocita kötegek nyúlnak a kötőszövetbe. Minél nagyobb az atípusos keratinociták száma, annál malignusabb a daganat.

Kialakulásában lényeges a napsugárzás UV-B szerepe, 90%-ban a napfénynek kitett bőrterületeken alakul ki. (Azokon a területeken, ahol magas a napsütéses órák száma, négyszer-ötször gyakrabban fordul elő, mint az északi területeken.) Világos bőrű, szőke, vörös hajú, szeplős, kék szemű embereken gyakrabban fordul elő. Gyulladásos elváltozásokban, égések után, hegesedés okozó bőrbetegségekhez társulva gyakrabban észlelhető. Kiválthatják kémiai anyagok is: olaj, kátrány, olajipari termékek.

Melanoma malignum (melanoblastoma) Sötétbarna, barnásfekete színű, egy része lehet pigmentmentes is vagy egyenetlen pigmentációjú. Másodlagos tünetként jelentkezik a nedvedzés, pörkös felrakódás, stb. Nőkön kissé gyakoribb, mint férfiakon, elvétve gyerekeken is előfordul. Felületes, sötétbarna színű junctionáló vagy compound naevusból indul ki, a bőr melanintermelő sejtjeinek rosszindulatú daganata. A malignus melanomasejtek nem normál szöveti sejt módra nőnek, nincsenek sejtközötti kapcsoló struktúráik ezért hajlamosak a különválásra. Ez magyarázza a tumorsejtek korai szétszóródását. Fehér bőrű egyéneken található nagyobbrészt. Előidézésében a gyakori leégésnek tulajdonítanak szerepet.

Általában: 50 70 %-ban ép bőrön jelentkezik 20%-ban lentigóból alakul ki 30%-ban pigmentált naevusból fejlődhet. Kezelésének legfontosabb mozzanata az időben és mindiga mélyben és szélesen elvégzett sebészi kimetszés (3 cm-es biztonsági szegélyel). Azokat a pigmentált naevusokat, amelyek növekednek, mechanikai traumának vannak kitéve, megsérülnek, vérzenek, színüket, alakjukat megváltoztatják, azonnal észlelni kell és bőrgyógyászhoz fordulni.

Irha és bőralja (kötőszövet) szövetszaporulatai Irha és bőralja jóindulatú daganatai Kollagén rostok túlburjánzásával keletkező daganatok Fibroma (rostdaganat) Fibroma durum (kemény fibroma) - megvastagodott kollagén nyalábok által alkotott, tömött tapintású félgömbszerű daganat. Fibroma pedulum (lágy fibroma) – kötőszövetes sejtekből és kollagén rostokból áll, puha tapintású, gyakran kocsányon lógó kötőszöveti burjánzások. Elhízott egyéneken, klimaxkorban gyakori: nyakon, mell alatt, törzsön, stb. Egyesével vagy csopoertosan is előfordulhat. Kezelése: sebészi vagy diathermiás eltávolítás.

Keloid (kötőszöveti hegdaganat) Sérülés (égés, metszés, oltás) helyén éles határú, tömött tapintatú, az ép vagy a heges bőrből kiemelkedő, kezdetben lividvörös, később fehér színű, a környezetbe rákollószerű nyúlványokat bocsátó túltengő hegszövet. A bőrfelszín domborulatának hiánya miatt a keloidok mindig fényesek. Az epidermisz elvékonyodott és eltűntek a függelékek. Az irha mélyén homogén kollagénkötegek láthatók. A friss keloid sok fibroblasztot tartalmaz. Kezelése sebészi kimetszéssel és röntgenkezeléssel, fagyasztással és szteroid bejuttatással valósítható meg.

Histiociytákból, kollagénrostokból és hajszálerekből keletkező daganat Histiocytoma 5-15 mm átmérőjű, szürkésbarna vagy sötétbarna és fehér színű, tömött tapintatú, az irha különböző rétegében ülő, a bőrből enyhén kiemelkedő csomó. Rovarcsípés vagy mikrotrauma (szúrás, karcolás, stb.) okozhatja. A fiatal hisztiocytákban több a sejtes elem és a csomó a környezetétől nem élesen elhatárolt. Kezelése: szükség esetén sebészi eltávolítás.

Idegek lefutása mentén kialakuló daganatok Neurofibroma Többszörös, 0,5-5 cm nagyságú, kerek, puha tapintatú, bőrszínű, közepükön behúzódott, néha több kilónyi, kocsányosan lelógó tumorok vannak az irhában vagy a bőraljában. Jellegzetesek a café-au-lait, naevus spilus pigmentfoltok. Kezdetben a pigmentzavar jelentkezik, a tumorok évek múlva jelentkeznek és a korral szaporodnak. A tumorok kötőszöveti és idegrostokba ágyazott Schwann-sejtkötegekből állnak, melyek az irha idegei vagy a bőrhöz vezető idegtörzs körül helyezkednek el. A nagyobb kocsányosan lelógó, a beteget akadályozó, az idegtörzseket nyomó fájdalmas tumorokat sebészileg el kell távolítani.

Zsírszövetből kialakuló daganat Lipoma A zsírszövetének körülírt daganata. 2-5 cm átmérőjű kerek, tömött tapintatú, elmozdítható, szoliter vagy többszörös csomók. Főleg idősebb nőkön jelenik meg, bárhol előfordulhatnak, leggyakrabban mégis a karokon találhatók, szimmetrikus elrendeződésűek. Kis mennyiségű érett zsírszövet van, amit sövények választanak el egymástól, és tok veszi körül a daganatot. Ha a daganat tokja nyomja a bőrben lévő idegvégződéseket, indokolt sebészi eltávolítása.

Hajmerevítő simaizomból kialakuló daganat Leiomyoma Barnás színű, 2-4 mm átmérőjű, a bőrből kiemelkedő, csoportosan elhelyezkedő, többszörös és csak ritkán magányos, tömött, fájdalmas csomók. Hideg hatására kúp alakúvá válik. Nőkön gyakoribb, ritkán családi előfordulást mutat. Előfordulhat a végtagok feszítő felszínén, farizom, herezacskó, nagyajkak területén, emlőbimbó udvarán. A m. arrector pilorum izomszövetének burjánzásával keletkezik. Kezelése sebészi eltávolítással történik.

Lipoid anyagcserezavar a hisztiocitákban Xanthoma Sárgás színű, 1-4 mm átmérőjű papulák, csomók, plaque-ok formájában jelenik meg a bőrben és az inakon. Okozhatja a vér magas lipoidszintje, de kialakulhat a szöveti zsírtárolás normális lipoproteinszint mellett is, abnormális érfal permeabilitás, lipoproteinek lerakódás a szövetekben. A xanthomák zsírtároló hisztiocitákból állnak.

Xanthelesma palpebrarum A szemhéjakon kialakuló, sokszor szimmetrikus, a bőrfelszínből laposan kiemelkedő, sárgásfehér színű puha tapintatú plaque. A 40-50 év közötti személyeknél gyakran alakul ki, akiknek 50%-ában emelkedett lipoprotein szérumszint mutatható ki. Sokszor súlyos érbetegség jele lehet, míg máskor nincs mögötte koleszterinanyagcsere-zavar. Kezelése az esetleges alapbetegség kizárása után 50%-os triklór-ecetsavas ecseteléssel, sebészi eltávolítással történik.

Éreredetű szövetszaporulat Granuloma teleangiectaticum (vadhús) 2-10 mm élénkvörös vagy kékesvörös, félgömb alakú, alapjához keskeny kocsánnyal csatlakozó, rugalmas tapintatú tumor. Környezete erodált, nedvezik, híg nedves lepedék fedi. Sérülés esetén erősen vérzik. Leggyakrabban az ujjakon, kézen jelenik meg. Lábujjakon rosszul vágott körömlemez okozta sérülés következtében. Felépítésében értágulatok kötőszövetes beszűrődés, elvékonyodott, néha erodált hám látható. Gennykeltő felülfertőzések talaján keletkezett, érdús kötőszövetes tumorocska (sarjszövet). Eltávolítás esetén recidivára hajlamos. Ennek elkerülése érdekében kerülendő a körömsarok mély kivágása, szűk, lapos orrú cipők viselése.

B. Irha és bőralja rosszindulatú daganatai Sarcoma multiplex idiopahicum haemorrhagicum (kaposi sarcoma) Sötétkék vagy livid színű, 0,5-2 cm nagyságú foltok, majd beszűrődött plakkok, nagyobb csomók keletkeznek. Hegesen gyógyul vagy fekélyesen, széteshet. Megjelenik fejen, nyakon, vállövön, törzsön, nyálkahártyákon, belső szerveken. Szövettanilag kapillárisburjánzás jellemzi, melyet hisztiociták, vérzések és haemosziderin rögök öveznek. Eltávolítása Rtg-besugárzással, sebészi kimetszéssel, kemoterápiás szerekkel, cytosztatikumokkal történik.