Periorbitalis régio funkcionális anatomiája

Az előadások a következő témára: "Periorbitalis régio funkcionális anatomiája"— Előadás másolata:

1 Periorbitalis régio funkcionális anatomiája
Lukáts Olga

2

3

4

5

6 Bőr , subcutan szövet A pretarsalis szövetek szorosan , a preseptalisak lazán kötődnek alapjukhoz Felső szemhéji redő ami a tarsus felső szélét jelzi : levator aponeurosis rostjai és a pretarsalis m. orbicularis közötti kapcsolat Alsó szemhéji redő kevésbé látható, az alsó szemhéji szövetek kissé vastagabbak

7 Protractorok M.orbicularis oculi VII. agyideg
Pretarsalis ,preseptalis , orbitalis rész

8 Szemhéj Anatómia M. Orbicularis Oculi Orbitalis rész Palpebralis rész
Preseptalis Pretarsalis

9

10 Felső szemhéj súly

11 Retractorok - felső szemhéj
M.levator palpebrae az orbita apexéről,az os sphenoideale kis szárnyának periosteumáról közvetlenül az annulus Zinn felett ered Izom része kb 40 mm hosszú , a felnőtt aponeurosis mm hossszú Whitnall szalag az izom-aponeurosis átmenetnél lévő szövettömörülés-mediálisan a trochleához,lateralisan a könnymirigyhez ad szöveti összekötő hidakat

12 Szemhéj Anatómia Felsó szemhéj emelők M. levator palpebrae superioris
Whitnall’s ligamentum Muller’s izom

13 Retractorok – alsó szemhéj
Capsulopalpebralis fascia a m. levator analogja M.rectus inferior ináról,izomhüvelyéről ered majd két részre oszlik és körbeveszi és fusionál a m.obliqus inferiorral majd a két rész találkozik a a Lockwood szalagot alkotja 5 mm-el a tarsus alsó széle alatt fusionál a septum orbitaeval és a tarsus alsó széléhez rögzül M.tarsalis inferior nem számottevő

14 Szemhéj Anatómia Alsó szemhéj retractorok Capsulopalpebralis fascia
Lockwood’s ligamentum M. palpebralis Inferior

15 Septum orbitae Vékony kötőszövet mely a felső és alsó orbitaszél peirosteumáról ered Felső szemhéjon a m.levator aponerurosiával fusionál kb 3mm-el a felső tarsalis szél felett Alsó szemhéjon a capsulopalpebralis fasciával fusionál 3-5 mm-el az alsó tarsalis szél alatt – a fusionált komplex az alsó tarsalis szél elülső és hátulső felszínén tapad Határ az orbita ürege és a szemhéj között Az orbita zsír közvetlenül mögötte helyezkedik el

16 A septum meggyengülése esetén az orbitalis zsír a szemhéj bőre alá került
ha sérüléskor a szemhéjsebben orbita zsír látszik az a septum sérülésére utal

17 Tarsus Tömött kötőszöveti lemezek – a szemhéj vázát alkotják
Felső szemhéj középen 8-12 mm , az alsó 4 mm széles Kb 1 mm vastagak és széle felé keskenyednek Alsó szemhéj marginális artériája l mm-el az alsó szél felett a tarsus előtt található

18 Szemhéj anatómia Tarsus Hosszúsága 25mm Vastagsága 1mm Magassága .
felső 10mm alsó 4mm

19 Conjunctiva El nem szarusodó hám – a szemhéjak belső lemezét alkotja
Kehely sejtek – mucin termelés Krause és Wolfring mirigyek – subconjunctiválisan főleg a felső szemhéjban a felső tarsus szél és a fornix között Néhány járulékos könnymirigy az alsó fornixban is található / alapsecretio/

20 Kanthus A szemrés alakja a mediális és lateralis kanthusszalagok által képződik Medialis szalag az elülső és hátulsó lacrimalis tarajon ered temporalisan a saccus lacrimalistól , majd alsó és felső ágra oszlik és az alsó és a felső tarsushoz tapad Az elülső eredő rész erős és diffusan tapad a periosteumhoz , a hátulsó rész gyengébb ,de fontos a mediális szemzug alakjának fenntartásához

21 Lateralis kanthus szalag az orbitaszél mögött a lateralis orbita tuberculumon ered
alsó és felső ágra oszlik és a tarsusokhoz tapad – hegyesebb szögű zugot képez mint a mediális rész

22

23

24 Szemhéj Anatómia Mediális kanthus szalag

25 Szemhéj Anatómia Lateralis kanthus szalag Lateralis retinaculum

26 Szemhéjszél Mucocutan junctio = szürke vonal avascularis zóna mely határ a szemhéj elülső és hátsó lemeze között A hátsó szemhéjszél éles határú Az elülső szemhéjszél a pillákat tartalmazza lejtős nem éles határú

27

28 ÉP SZEMHÉJSZÉL

29 Szempillák Felső szemhéjban kb 100 db Alsó szemhéjban kb 50 db
A szemhéj elülső lemezéhez tartoznak

30 Meibom mirigyek Tarsusban találhatók
Felső szemhéj tarsusában 25 , az alsó szemhéj tarsusában 20 db van Kivezető csövük a belső szemhéjszélen apró pontok alakjában láthatók

31 MEIBOM MIRIGY DYSFUNKCIÓ
BLEPHARITIS

32

33

34

35 chalasion hordeolum

36 Vérellátás Igen gazdag
Két fő arteriából származik – a.carotidea interna – arteria ophthalmica , arteria carotidea externa – a. facialis Erőteljes kollaterális keringés van a két rendszer között Mindkét szemhéjon marginalis és perifériás arcust alkotnak

37 Vénás elvezetés pretarsalis és posttarsalis részre oszlik
Pretarsalis –v.angularis felé mediálisan és v.temporalis superficialis felé lateralisan Posttarsalis – orbita vénái felé és a mélyebb ágak a v.facialis anterior és a plexus pterygoideus felé nyirokerek – medialisan a submandibularis nyirokcsomókba Lateralisan a felszínes praeauricularis majd a mélyebb cervicalis nyirokcsomókba

38

39

40 Beidegzés Sensoros – V. agyideg első és második ágán keresztül
Motoros – III. , VII. agyideg és a szimpatikus idegeken keresztül

41